Nem sikerülhetett volna a pedagógusok elkötelezettsége nélkül

Már több mint egy éve, 2020 márciusa óta ismerjük a tantermen kívüli, digitális munkarend fogalmát, mellyel egyik napról a másikra kellett megbarátkoznia a pedagógusoknak, de elmondható, hogy sikeresen helytálltak. Összességében hogyan értékelné a köznevelés elmúlt egy évét?

A teljes köznevelést rendkívüli kihívás elé állította a koronavírus-járvány. Tavaly tavasszal gyakorlatilag napok alatt kellett átállítani egy másfél millió gyermeket, több mint 200 ezer pedagógust és egyéb dolgozót, 13 ezer feladatellátási helyet magába foglaló hatalmas rendszert egy merőben újszerű működésre. Ez nem sikerülhetett volna a pedagógusok elkötelezettsége, helytállása, valamint az elmúlt években végrehajtott fejlesztések – így többek között 100 ezer új digitális eszköz beszerzése, a Nemzeti Köznevelési Portálon közzétett okostankönyvek elkészítése, a KRÉTA rendszer részeként a Digitális Kollaborációs Tér kifejlesztése – nélkül. Azt nagyon jelentős eredménynek tekintem, hogy a megváltozott körülmények ellenére a magyar oktatási rendszer egy napra sem állt le.

Az oktatási tárca azt kérte a pedagógusoktól, hogy aki teheti, regisztráljon a koronavírus elleni oltásra, és minél előbb vegye azt fel. Mennyire volt hatékony a mozgósítás, a pedagógusok hány százaléka kapta meg ezidáig az oltást?

Európában egyedülálló siker az is, hogy a magyar oltási programban már áprilisban lehetővé tudtuk tenni a pedagógusok, sőt minden iskolai dolgozó soron kívüli oltását, ennek keretében április 20-ig a köznevelésben dolgozó mintegy 220 ezer személy több mint 70 százaléka kérte és kapta meg az oltást. Értelemszerűen az azóta eltelt időszakban 80% fölé nőtt az átoltottság mértéke a pedagógusok körében, és a sikeres vakcinabeszerzéseknek köszönhetően bárki, aki most dönt az oltás felvétele mellett, szinte azonnal megkaphatja az általa választott vakcinát. További optimizmusra ad okot, hogy a 16-18 év közöttiek többsége is be van oltva, sőt már a 12-15 évesek oltása is lehetséges. Mindez azt eredményezte, hogy a magyar iskolák jóval biztonságosabbá váltak, és a nyár is sokkal szabadabb lesz a diákok és a tanárok számára, mint sok más európai országban.

A kormány közzétette hazánk helyreállítási és alkalmazkodási tervét, melynek keretében kilenc területen, összesen 2511 milliárd forint vissza nem térítendő uniós forrásból valósulnak meg fejlesztések, melyeknek egyik legnagyobb kedvezményezettje a köznevelés. A köznevelés mely területein tervezi ezt az összeget felhasználni a kormányzat?

A köznevelés területén alapvetően a digitális oktatás fejlesztésére fókuszál a Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv. Az intézkedés az elmúlt másfél év tapasztalataira építve azt célozza, hogy a pedagógusok sok száz éves pedagógiai hagyományainkat, történelmi gyökereinket megőrizve, ugyanakkor a legmodernebb pedagógiai módszerek és technológiák adta lehetőségeket felhasználva tudjanak versenyképes nevelést-oktatást nyújtani a jövő generációinak. Ennek fontos eleme lesz mind az infrastruktúra továbbfejlesztése és újabb, interaktív digitális tartalmak biztosítása, mind a pedagógusok felkészültségének fejlesztése és a digitális technológia adta oktatásmódszertani megoldások ösztönzése.

Az idei érettségiket a járványhelyzetben is sikerült – a tavalyihoz hasonlóan – zökkenőmentesen lebonyolítani. Május 28-ig lehetett kérelmezni a pótérettségit azon tanulóknak, akik önhibájukon kívül nem tudtak az eredeti időpontban megjelenni. Hányan kérelmezték ezt? Miként lehetett pótolni a vizsgát, illetve azt fel lehet-e használni a felsőoktatási felvételi eljárás során?

A tavalyi, bevált módszer szerint 112.000 érettségiző tudott írásban, teljes biztonságban érettségizni. Az írásbeliket követően az egész országban összesen 358 érettségiző kérte a szóbeli pótló vizsga lehetőségét, ők június 25-ig, a szóbeli vizsgaidőszak alatt teljesítik a vizsgát. A vizsga teljes értékű, tehát a felsőoktatási felvételi eljárásban való részvételre is alkalmas. Fontos hangsúlyozni, hogy ők nemcsak koronavírus-fertőzés vagy – többségüknél – karantén miatt élhettek ezzel a lehetőséggel, hanem bármely más, önhibájukon kívüli ok is lehet a háttérben.

Van kimutatásuk arra vonatkozóan, hogy hányan léptek vissza az idei érettségitől, illetve hányan voltak olyanok, akik a tavaly elhalasztott érettségi vizsgájukat szerették volna most bepótolni?

Végleges statisztikai adatok erre nézve még nem állnak rendelkezésre, de az már jól látható, hogy idén még a tavalyi, szintén viszonylag alacsony, 2 százalék körüli arányhoz képest is elenyésző számban vannak azok, akik nem mentek el vizsgázni, és nekik is rendelkezésre állt az előbb említett pótlási lehetőség, ha önhibájukon kívüli okból nem jelentek meg az írásbelin.

A tanév bizonyos eseményeit tavaly, illetve idén is online formában volt csak lehetőség megtartani. Hogyan zajlottak a témahetek? Mennyire nyújt alkalmas környezetet a digitális tér az ilyen és ehhez hasonló programok lebonyolítására?

A mögöttünk hagyott tanévben is a tanév rendjéről szóló rendelet szerinti témaheteket − a Fenntarthatósági Témahét, a PÉNZ7, a Digitális Témahét − rendezték meg. A tavasszal megvalósított események jórészt szintén az online térbe költöztek, azonban így is nagy számban vettek részt rajtuk a tanulók és a pedagógusok. Ugyanakkor a digitális oktatásban tapasztalt hatalmas előrelépés és a rengeteg innováció miatt a témahetek, különösen a Digitális Témahét is átgondolásra szorul annak érdekében, hogy új, ösztönző célokat tudjon megjeleníteni a köznevelés számára.

Korábban azt nyilatkozta, hogy kizárt, hogy digitálisan búcsúztassuk a tanévet, ami szerencsére be is igazolódott, a tanulók fokozatosan térhettek vissza az iskolákba, és a ballagásokat is meg lehetett tartani. Milyen visszajelzések érkeztek az iskoláktól, hogyan sikerült a visszatérést megszervezni?

Az év végi tradicionális iskolai események közül is kiemelkednek a ballagások, amelyeket az eredményes járványkezelésnek köszönhetően már jelenléti formában tudtak megvalósítani az iskolák, a visszajelzések alapján változatos módon szervezték meg az ünnepségeket az intézmények. Fontos megjegyezni, hogy az igazgatók nagy mozgásteret kaptak a vendégek létszámának, a betartandó egészségvédelmi előírásoknak a meghatározásában.

Változtak számottevően a tanulmányi átlagok a digitális munkarend idején?

Átfogó, lezárt adatokkal az elmúlt tanévre vonatkozóan rendelkezünk. Ezek azt mutatják, hogy a tanév végi bukások száma még alacsonyabb is volt, mint a korábbi esztendőkben, és ugyanez igaz volt a 2020. tavaszi elégtelen érettségi eredmények számára nézve is. Bízom benne, hogy az idei eredmények is hasonlóan alakulnak, de ezekkel az adatokkal még nem rendelkezünk.

Az elmúlt időszak a köznevelésben is számos fejlesztést hozott, gondoljunk csak a KRÉTA vagy a Nemzeti Köznevelési Portál tökéletesítésére. Mit kell ezekről tudni, illetve milyen további fejlesztések vannak még tervben?

Amint azt már említettem, a Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervben jelentős forrásokat szánunk az intézmények digitális infrastruktúrájának és a pedagógusok felkészültségének további fejlesztésére. Emellett további fejlesztési tervek irányulnak az iskolai lemorzsolódás csökkentésére, a tanulási eredmények javítására, különösen a hátrányos helyzetű, illetve kevésbé támogató szociális hátterű gyermekek esetében. Változatlanul folynak az iskolai infrastrukturális fejlesztések, ebben a tanévben mintegy 900 helyszínen, 350 milliárd forint értékben voltak folyamatban beruházások.

Több mint 103 ezren jelentkeztek középfokú intézménybe, a nyolcadikosok közel 96%-a, 86 575 fő nyert felvételt valamely középfokú iskolába, az iskolák ennek megfelelően április végéig értesítették a tanulókat az eredményekről. Mit tehettek azok, akik nem nyertek felvételt egyetlen középiskolába sem?

Ezek a tanulók a rendkívüli felvételi eljárásban, a helyi szabályok szerint tudnak felvételizni azon iskolákba, amelyek szabad férőhelyekkel rendelkeznek. Az intézményválasztás segítése céljából az Oktatási Hivatal felületén elérhető egy keresőfelület (https://www.kir.hu/KIFIR2/TTJegyzekKereso/), amelyben látható, hogy mely intézmények hirdettek meg további férőhelyeket, ahová várják a leendő középiskolások jelentkezését.

Tavaly év elején jelent meg a módosított Nemzeti alaptanterv, ennek megfelelően pedig folyamatosan készülnek az átdolgozott és új tankönyvek az Oktatási Hivatal gondozásában. Az 1., 5. és 9. évfolyamokon már tavaly szeptembertől az új szabályozók alapján zajlik az oktatás. Hogyan áll a mostani tankönyvfejlesztés?

Örömmel mondhatom, hogy a 2., 6. és 10. évfolyamos tankönyvek is határidőre elkészülnek. Ezek azok az évfolyamok, amelyek a felmenő rendszerben bevezetésre kerülő, megújított tantervi szabályozásnak megfelelően 2021. ősztől már az új tankönyvekből tanulhatnak. Az állami tankönyvfejlesztéssel járó feladatokat az Oktatási Hivatal végzi, nagy hangsúlyt fektetve arra, hogy korszerű, gyakorlatorientált, a pedagógusok munkáját még hatékonyabban segítő tankönyvek álljanak a tanítók, tanárok és a gyerekek rendelkezésre.

Április végéig tudták leadni az iskolák igényeiket a 2021/2022. tanévi tankönyvjegyzék alapján. Milyen menetrendben fognak érkezni a tankönyvek az iskolákba?

A tankönyvigényeket az iskolák már leadták, június 15-ig pedig a pótrendelés is megtörtént. Ezt követően a Könyvtárellátó sokszorosítja a tankönyveket július végéig, amelyek augusztus folyamán érkeznek majd meg az intézményekbe. Fennakadás nincs, minden tankönyv ott lesz az iskolákban a tanévkezdésre.

Az adatokból látható, hogy az idei általános felsőoktatási felvételi eljárásba a tavalyi évhez képest több mint 11%-kal többen jelentkeztek. Mit lát, milyen tényezők állhatnak a növekedés hátterében?

Az jól látható, hogy a tavalyi évben egyszeri visszaesést okozott a jelentkezések számában az, hogy megváltoztak a felvételi szabályai, így például kötelezővé vált egy emelt szintű érettségi vizsga teljesítése. Ezt elkerülendő, sokan – akik korábban érettségiztek – inkább már a változást megelőző évben felvételiztek, idén csak annyi történik, hogy visszaáll a „szokásos” jelentkezői létszám. A felsőoktatási felvételi rendjének változása miatt azonban az érettségiken jóval többen tettek idén emelt szinten érettségi vizsgát.

 A rendelkezésre álló adatok alapján lehet már következtetéseket levonni arra vonatkozóan, mennyire vált be a felsőoktatásba való jelentkezés feltételéül szabott, legalább egy emelt szintű érettségi vizsga?

Az intézkedést azért vezette be a kormány, mert a felsőoktatási szakemberek egyértelműen bemutatták, hogy kisebb a lemorzsolódás az emelt szintű érettségivel bekerülő, ennek okán felkészültebb hallgatók körében. Ennek az intézkedésnek a hatásait több év távlatából lehet majd igazán mérni, ehhez most még túl kevés tapasztalat áll rendelkezésünkre, de optimisták lehetünk.

Ugyan biztatóak a számok, de még korántsem vagyunk túl a koronavírus-járványon. Mit lát mégis, van olyan aspektusa a tantermen kívüli digitális munkarendnek, ami hosszú távon is beépülhet a magyar köznevelés rendszerébe?

Feltétlenül, hiszen néhány hónap alatt több évnyi módszertani innováció került be a köznevelésbe, a pedagógusok és a tanulók digitális képességei is ugrásszerűen fejlődtek. Biztos vagyok benne, hogy a megismert digitális platformok, oktatási módszerek és eszközök a hagyományos, jelenléti oktatásban is megmaradnak és használni fogják őket. Emellett vannak olyan speciális területek is, mint például a tartósan beteg gyermekek otthoni vagy akár gyógyintézeti oktatásával foglalkozó kórházpedagógia, amely számára új alternatívákat kínál az online kommunikációs csatornákon keresztül történő tanítás. Ennek szabályozási és működési kereteit éppen az idei évben, a megszerzett tapasztalatokra építve fektetjük le.

Ha ön most lenne középiskolás, hogyan élte volna meg az elmúlt másfél évet, illetve mit üzenne a most érettségizetteknek?

Én a középiskolás koromban közösségi, izgő-mozgó tanuló voltam, biztosan nagyon hiányzott volna az osztályom, az iskolai közösség, és a programok. Ezek egy része sajnos már nem pótolható, most viszont itt a hosszú nyár. Van, ami igenis pótolható, csak ki kell „szállni” a telefonból, és meg lehet szervezni az osztálytársakkal jó pár programot, iskolától függetlenül, „csak úgy”. A gyermekeimet is erre biztattam. Az érettségizők eredményeit még nem tudtuk megismerni és kielemezni, de így is nagyon büszke vagyok rájuk.