Naprakészen...

A szaktanácsadói látogatások tapasztalatai

A megújuló szaktanácsadásnak (ezen belül a tantárgygondozó szaktanácsadásnak) hangsúlyos szerepe van a pedagógusok folyamatos szakmai fejlődése támogatásában. Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet szervezésében és a megyei pedagógiai intézetek munkatársainak bevonásával közel 2000 szaktanácsadói látogatás valósult meg a 2013/2014-es tanévben, a TÁMOP 3.1.5/12 kiemelt projekt keretén belül.

A tantárgygondozó szaktanácsadó abban segíti elsősorban az egyes pedagógust – közvetve azonban az intézményvezetőt és az egész intézményt is –, hogy folyamatos szakmai fejlődése által egyre jobban megfeleljen a pedagógus kompetenciákhoz kapcsolódóan kidolgozott, pedagógiai szintleírásokban megfogalmazott szakmai elvárásoknak, amelyek a pedagógusok minősítésének, egyúttal az életpályán való előrehaladásuknak képezik a szakmai alapját.

Az új típusú szaktanácsadás alapja a személyközpontú tanácsadói szemlélet, melynek legfontosabb jellemzőiként a fejlesztők a folyamatosságot, a személyre szabottságot és az egyenrangúságot nevezték meg. A folyamatosság abban nyilvánul meg, hogy a tantárgygondozó szaktanácsadói látogatás nem egyszeri esemény a pedagógus életében, hanem rendszeres időközönként ismétlődik. A tantárgygondozó szaktanácsadó a meglátogatott pedagógus szakmai fejlődésével kapcsolatos szükségleteihez és igényeihez alkalmazkodva, személyre szabottan szervezi és irányítja a közös munkát. Az egyenrangúság elve pedig abban jut érvényre, hogy a tantárgygondozó szaktanácsadók maguk is pedagógusok, akik a látogatott kollégához hasonló szakmai tapasztalatokkal rendelkeznek, hiszen vele azonos szaktárgyat, azonos iskolatípusban, általában ugyanabban a régióban tanítanak.

Az egyéni, fejlesztő célú látogatás során elkészül a pedagógus és a szaktanácsadó együttműködésében az a pedagógus szakmai fejlődési terv (PSZFT), amely a hosszú távú egyéni szakmai fejlesztési célok mellett az egy (esetleg néhány) évre szóló rövid távú szakmai célkitűzéseket, illetve az azok megvalósításához rendelt tevékenységeket tartalmazza. A fejlődési terv elsősorban a pedagógus tudatos szakmai fejlődését kívánja segíteni, közvetve azonban az intézmény fejlődéséhez is hozzájárul.

A szaktanácsadói látogatás hozzákapcsolódik az Oktatási Hivatal által végzendő minősítéshez, illetve a tanfelügyeleti ellenőrzéshez is. Azon pedagógusok számára, akik bekerültek a 2015-ös minősítési tervbe, és a 2013/2014-es tanévben nem járt náluk szaktanácsadó, valamint akiknél tanfelügyelői látogatás történik a 2014/2015-ös tanévben, ajánlott a minősítést megelőzően, illetve a tanfelügyelői látogatást követően szaktanácsadói támogatást igénybe venni. Ugyancsak hatékony fejlesztő támogatást tud adni a szaktanácsadó azoknak a pedagógusoknak, akik a sikeres gyakornoki minősítő vizsgát követően Pedagógus 1 fokozatban folytatják a pedagógus életpályájukat.

Hogyan történik a kísérleti tankönyvek tesztelése

A 2014/15-ös tanévben megjelent kísérleti tankönyvek kipróbálásának módszertanát – a TÁMOP 3.1.1. program II. szakasza keretében zajlott – előzetes kutatás tapasztalatai alapján alakítottuk ki. Szűkebb értelemben véve tehát egy tesztelési rendszer fejlesztéséről van szó, melynek az a célja, hogy a tankönyvek használhatósága (taníthatósága, tanulhatósága) az osztálytermi gyakorlat, a tanári tapasztalatok figyelembevételével is értékelhetők legyenek. A kísérleti tankönyvek szerzői így a gyakorlati tapasztalatok felhasználásával tudják a tankönyvek fejlesztését lezárni. A kutatás fókuszába a két legfontosabb érintett csoport került, a tanárok, akik a tankönyv taníthatóságát, illetve a diákok, akik a tanulhatóságát értékelték.

A kutatás során a lehetséges eszközök legszélesebb körét teszteltük: számos kvantitatív (online kérdőívek, valamint év végi online értékelő raszter), kvalitatív (interjúk a pedagógusokkal, fókusz­csoportos interjúk a diákokkal), valamint kvalitatív és kvantitatív elemeket is tartalmazó módszert (online tanítási munkanaplók kitöltése a tankönyv leckéiről, óralátogatások strukturált szempontrendszer alapján) alkalmaztunk, hogy felmérjük eredményességüket és erőforrásigényüket. A kipróbálás tesztelése a 9. évfolyamos szakiskolai közismereti kísérleti tankönyvön történt. A 2014 májusában zárult adatfelvételbe 28 iskola több mint 120 tanárát és közel 500 diákját vontuk be.

A kutatás eredménye egy olyan átfogó módszertan kidolgozása volt, mely a különböző módszerek szintézise és összekapcsolása révén a pedagógusok és diákok szélesebb köréből merítve képes a tankönyvekre vonatkozóan részletes, mélyreható információk összegzésére. Ezen információk segítségével lehetővé válik a tankönyvek fejlesztésének lezárása. 

A 2014/15-ös tanévben megjelent kísérleti tankönyvek kipróbálásához szükséges eszközöket az előzetes kutatásban tesztelt széles repertoár tapasztalatait felhasználva, de szűkebb keretek között alakítottuk ki. A cél az, hogy a tankönyvek gyakorlati kipróbálása rendszerszinten is működőképessé váljon, emellett a lehető legsokrétűbb információk birtokába jussunk. Ehhez a legjobb út a kvantitatív és kvalitatív elemek együttes, kombinált alkalmazása. A kérdőívekben a pedagógusok a tankönyvek tanítása során szerzett tapasztalataik alapján tantárgypedagógiai szempontból értékelik a tankönyvi minőség különböző elemeit, ezek működését az osztálytermi gyakorlatban. Ezt egészítik ki az interjúk konkrét tapasztalatai. A munkanaplók segítségével lehetővé válik a tankönyvek leckéinek részletes értékelése, ez ad lehetőséget a szerzők, szerkesztők számára a módosításokra, javításokra. A 27 kísérleti tankönyv kipróbálásában több mint ezer pedagógus vesz részt.

Magyarországon a tankönyvek gyakorlati kipróbálásával kapcsolatban még nincs olyan előzmény, amely teljes körűen kialakított volna egy ilyen modellt. Ezért volt indokolt az előzetes kutatás, melynek segítségével létre tudjuk hozni a rendszerszinten is jól működő tankönyvi kipróbálást.