Naprakész tudás, innovatív környezet

Nemrég kezdődött meg a Biatorbágyi Innovatív Technikum és Gimnázium fejlesztése, amelynek hívószava az innováció, pedagógiai és technológiai értelemben is. Miben nyilvánulnak meg az innovatív fejlesztések?

Hosszú előkészítő szakasz előzte meg az iskola létrejöttét, úgy terveztük meg az épületet, hogy minden szempontból megfeleljen az oktatási iránymutatásoknak. A tervező olyan módon alkotta meg a tereket, hogy azok sokszínű módszertan megvalósításához legyenek alkalmasak. Az ember emlékeiben olyan iskolaépületek és osztálytermek élnek ­­­– téglalap alakú terem, elöl katedrával, mindenki egy irányba, előrefelé néz –, ahol nehéz kooperatív módszereket alkalmazni, csoportokat alkotni, mert a tér nem teszi lehetővé. Mi eleve nagyobb terekben gondolkodtunk, ahol lehetősége van harminc gyereknek négy-ötfős csoportokban elhelyezkedni. Emellett felkészítettük az épületet a digitális eszközökkel támogatott oktatásra, többek között arra, hogy mindenki számára alkalmas legyen laptophasználatra, legyen elég áramforrás, megfelelő internethozzáférés. További innovációként említeném még, hogy igyekeztünk úgynevezett informális tanulási tereket is létrehozni, mert például egy tehetséges, vagy épp felzárkózást igénylő csapatnak nem feltétlenül az osztályteremben kell dolgoznia, ezért olyan lehetőségeket teremtünk, amelyek a speciális csoportmunkán alapuló tanulást támogatják. Az angolszász vidéken elterjedt transzparencia is hatással van az épületre, például olyan üvegezést alakítottunk ki az osztálytermeknél, hogyha valaki végigmegy a folyosón, vagy bemegy egy tanulási blokkba, akkor betekintést kap abba, milyen munkafolyamat zajlik az eggyel beljebb lévő térben. Vagyis nem arról van szó, hogy bezárom az ajtót, és az történik, amit én akarok, hanem nyitott és átlátható minden tevékenység. Ez olyan pedagógiát feltételez, ami az együttműködésre és bizalomra alapoz, tehát emögött az újítás mögött pedagógiai megfontolás van. Említsük meg az épület kapcsán azt is, hogy megújuló energiát használunk, napelemek lesznek telepítve, lesz hőcserélő rendszer. Összességében fontos, hogy komfortosan érezzék magukat az emberek.

Pedagógiai szempontból is szeretnénk változatos technikákat alkalmazni, ennek része a digitális eszközökkel támogatott oktatás. Megfelelően használva ezek az eszközök hatékonyabbá teszik a tanulást, támogatják az együttműködést, segítik a kommunikációt, a digitális kompetencia növelését. Szeretnénk a mérés-értékelés kultúráját motivációkét használni a tanulás támogatásának érdekében. Vannak olyan részei a tanulási folyamatnak, amikor szükségesek a dolgozatok, amelyek egyfajta lehetőséget jelentenek a visszajelzésre a tanulók számára, de nem ostorként kell ezeket használni. Nálunk is lesznek félévi jegyek, témazárók, de minderre együtt készülünk fel. Nem szeretnénk büntetni a hibákat; természetes, hogy lehet hibázni, hiszen így tanulunk, és a sok gyakorlás által majd eljutunk oda, hogy amikor számot kell adni a folyamatról, a tudásról, a munkáról, a tanulásról, akkor már jól sikerüljenek ezek a vizsgák. A követelmények sok esetben az ismeretek elsajátításáról szólnak, de emellett fontosnak tartom a képességek fejlesztését, és az attitűdnek, a magatartásnak, a szociális és érzelmi kompetenciáknak a fejlesztését is.

Melyek a világszerte elismert dán szakképzési rendszer jó gyakorlatai, amelyeket átültetnek a biatorbágyi képzésbe?

Elsőként hadd említsem a digitalizációt. Dánia ezen a téren előrébb tart, bár mi sem állunk rosszul. Fontos, hogy a digitális világ előnyeit az oktatás területén jobban kihasználjuk. Másodikként említeném, amit egy technikum el tud tanulni Dániától, az a gyakorlati képzések szervezése: vállalatokkal, cégekkel működnek együtt, ezáltal élő, naprakész tudást adnak át a technikumok és a szakképző helyek Dániában. Ennek az együttműködésnek a kultúráját szeretnénk mi is erősíteni. Biatorbágyon erre kiváló lehetőség van, hiszen a környéken rengeteg vállalatnak van telephelye. Már most is sok céggel kapcsolatban vagyunk, akik nagy érdeklődést mutatnak az iskola iránt, a későbbiekben szeretnénk ezeket a kapcsolatokat tovább erősíteni. A Szakképzés 4.0 stratégia, illetve az új szakképzési törvény is támogatja a duális képzést, elég sok keretfeltételt megteremtett a legújabb szabályozás. Ebben a keretben kell majd nekünk, főleg a 10. évfolyam utáni speciális szakképzési időszakban, tehát az alapképzés után olyan együttműködési formákat találni, amelyek jó lehetőségeket kínálnak a diákoknak.

Miért Biatorbágyon épül a technikum, van-e régiós szerepe, lokális célkitűzése az intézménynek?

Mivel rendkívül megnövekedett a térség lakosságszáma, régóta tervben volt, hogy létrejöjjön egy középiskola az agglomerációnak ezen a területén. Az iskola profilját igyekeztünk úgy beállítani, hogy figyelemmel legyünk az agglomeráció jellegzetességeire, hiszen a legfőbb kihívás az, hogy minél szélesebbre tárjuk a kapukat, minél több lakossági, illetve helyi igénynek megfeleljen az iskola. Erre egy többcélú intézmény tűnt megfelelőnek, ami azt jelenti, hogy gimnáziumi és technikumi képzés is indul. A technikumi képzésünket is úgy alakítottuk ki, hogy a lakossági igényeknek megfeleljen, illetve a helyi cégek számára is előnyt jelenthet, hiszen a pénzügy-számvitel, a logisztika, az informatikai területek majdnem minden cégnek a toplistáján vannak.

Ki lesz az intézmény fenntartója, működtetője?

A fenntartó az Ökumenikus Segélyszervezet az Oktatásért Alapítvány, amely azért vállalta át az államtól ezt a feladatot, mert olyan céges vállalati, illetve nemzetközi kapcsolatokkal rendelkezik, amelyeknek a projektbe integrálása a környék és a diákok javát fogják szolgálni.

Milyen tudást kínál a BIT, milyen készségeket és képességeket fejleszt az iskola, milyen osztályok indulnak?

2022 szeptemberében indul el az oktatás, de az épület csak 2022 decemberére készül el, ezért az első félévet Bicskén, a Vajda János Technikumban fogjuk tölteni. Eredetileg négy osztályt szerettünk volna indítani, de a fenti körülmények miatt először csak két osztállyal fogunk elindulni. A hatalmas igények miatt nem szerettük volna, hogyha akár csak fél évet is kihasználatlanul áll az épület, ezért alakul így az első év. Először a gazdálkodás és menedzsment ágazathoz tartozó pénzügyi-számviteli képzést tervezünk, illetve egy gimnáziumi osztályt indítunk el 2022 szeptemberétől. A gimnáziumba való felvételhez központi írásbeli szükséges, a pénzügy-számvitel osztályhoz pedig a hozott pontok, tehát a korábbi, általános iskolai eredmények benyújtása a feltétel. A következő, tehát a 2023 szep­tem­be­ré­ben induló tanévben pedig a már meghirdetett képzések mellé a logisztikai és az informatikai képzést is tervezzük, így akkor már négy induló osztályunk lesz. Amikorra fölfut az összes képzésünk, és teljes lesz az iskolai létszám, akkor terveink szerint 19 osztálya lesz az intézménynek. Előkészítő tanulmányaink alapján 500-600 fő közötti tanulói létszámmal lehet számolni majd hosszú távon.

Ezeket az igényeket nyilván pedagógiai oldalról is ki kell elégíteni, folyamatban van már a tantestület összeállítása?

Már elérhetők az álláshirdetések a honlapunkon. Meg kell említenem a dán Velux Alapítványokat, mert az ő támogatásuknak köszönhetően már januártól alkalmazásban lesznek azok a pedagógusok, akik a tanári kar magját fogják képezni, és akikkel közösen készítjük elő a következő tanévet. December elejére tervezzük az első meghallgatásokat, első körben azokat a pedagógusokat szeretnénk kiválasztani, akik az alapcsapatba tartoznak, és a későbbiekben még bővítenénk a kollégák számát. Ahogy korábban beszéltünk róla, digitális eszközöket, kooperatív, projektalapú módszertant szeretnénk használni, minderre a hozzánk jelentkező tanárokat is felkészítjük, képzéseket szervezünk, együtt készülünk a digitális oktatási környezet megismerésére.

Az intézménybe felvételt nyerő diákok a legmodernebb digitális technológiákat használó, 21. századi nevelési környezetben tanulhatnak. Hogyan hasznosítható a digitalizáció az oktatásban, mit érdemes tudni ezekről a lehetőségekről? Van-e olyan általánosan átültethető gyakorlat, amelyre érdemes felhívni a figyelmet?

A világjárványnak sok negatív hozadéka volt, van az életünkre, de a pedagógiában megerősödött a digitális eszközök használata, így ezt a pozitívumot, ezt a megnövekedett figyelmet érdemes kihasználni. A digitális oktatás egyik fontos célja, hogy a diákok digitális kompetenciáját érettségiig olyan szintre fejlesszük, amivel meg tudják állni helyüket a 21. század kihívásai közepette. Félrevezető lehet, mikor azt mondjuk, hogy a mostani iskolás nemzedék beleszületett a digitális korba, ezért jobban használja a digitális eszközöket, mint akik nem. A közösségi média és a játékok használata még nem egyenlő a digitális kompetenciával. Fontos szempont, hogy megváltozott a tudás mennyisége és a megszerzésének módja. Korábban a tudásszerzés tanár- és tankönyvközpontú volt, ha az ember meg akart tudni valamit, mindkettő kellett hozzá. Ez teljes mértékben megváltozott. Ha valaki eléggé motivált és képes jól tanulni, akkor akár egyedül is meg tud tanulni például egy nyelvet a világháló és az ott föllelhető anyagok segítségével. Számtalan helyzet van az oktatásban, ahol ki lehet használni a digitalizáció kínálta lehetőségeket.

A kép úgy lesz teljes, ha beszélünk a biztonság és gyermekvédelem kérdéséről is. Tudatában kell lennünk annak, hogy ezek az eszközök függőséget is okozhatnak, ezt szem előtt kell tartani. A szociális, érzelmi intelligenciának és képességeknek a növelése is célunk, ezek tudatosan vállalt mentálhigiénés feladatok. De a digitalizáció még ezen a területen is segítséget jelenthet. Ha jól szervezett módon használjuk a digitális eszközöket, akkor rengeteg adat keletkezik az iskolában, amelyeknek elemzése és megfelelő felhasználása jobb döntéseket tesz lehetővé. A jól-léthez szükséges, hogy kialakuljon a visszajelzés kultúrája a diákokban, és ha folyamatosan kapjuk a visszajelzéseket, tényszerűen láthatóvá válik, hogy hol és mikor szükséges segítenünk egy probléma megoldásában. Ahelyett, hogy egy tanárnak arra kellene hagyatkoznia, hogy szubjektív megérzése szerint mi a helyzet egy diákkal (például egy félévi magatartás-szorgalom megítélésénél), egy vagy több hónapnyi visszajelzés, adat birtokában sokkal inkább lehet objektív képet lehet alkotni és ezáltal adekvát visszajelzést adni.

Hogyan befolyásolja a tankönyvek használatát a digitális eszközökkel támogatott oktatás?

Nem akarjuk elhagyni a tankönyveket, a lehetséges alternatívákat tudatosan szeretnénk használni. Azonban nincs értelme mindig minden tankönyvet hazavinni és visszahozni, felesleges tizenöt kilós táskákat cipelni, mikor minden elérhető pdf formátumban is, és a végtelen mennyiségű fénymásolás sem célszerű. Ám vannak esetek, amikor a tudás elsajátításához nyomtatott könyv segít hozzá leginkább, ez az opció is rendelkezésre fog állni az iskolában. Tehát csak azokon a helyeken akarjuk elhagyni a tankönyveket, illetve a papíralapú módszereket, ahol terhet jelentenek, és jobban működő megoldás áll rendelkezésre.

Az iskola honlapja: www.bit-edu.hu