Nagyszabású taneszközfejlesztés a köznevelésben
Előző lapszámunkban már röviden beszámoltunk az EFOP-3.2.2-VEKOP-15-2016-00001 projekt zárókonferenciájáról, ez alkalommal azonban részletesen is hírt adunk a 2023. március 29-én Székesfehérváron megrendezett eseményről.
Sipos Imre, az Oktatási Hivatal (OH) tartalomfejlesztési és tankönyvkiadási elnökhelyettese bemutatta a 2016 óta a projektben történt fejlesztéseket, kiemelve az okostankönyvi innovációt. A tankönyvek emellett nemcsak tartalmukban, hanem formailag is megújultak is jelentős átalakuláson estek át. A tartalmi szabályozók fejlesztésével összefüggő szakpolitikai célok és elvárások tekintetében az elnökhelyettes elmondta, hogy a fejlesztések során cél volt, hogy az új taneszközök megfeleljenek a legmodernebb pedagógiai szemléletnek, jellemezze őket színes előadásmód, látványos illusztrációkkal és infografikákkal kiegészítve a korosztálynak megfelelően; gyakorlati megközelítésen alapuljanak, kritikai gondolkodásra ösztönözzenek, felfedeztetve, játékosan tanítsanak, valamint digitális tananyagok egészítsék ki őket.
Farkas Andrea szakmai vezető végigvette a projekt műszaki-szakmai eredményeit, szót ejtett a kísérleti tankönyvek kipróbálásáról, a Nemzeti Köznevelési Portál (NKP) funkcióbővítéséről, illetve az okostankönyvi fejlesztésekről. Mint elmondta, összesen 126 db közismereti okostankönyv, 175 db oktatóvideó és 6 db okosgyűjtemény fejlesztése valósult meg. Sajátos nevelési igényű, illetve középsúlyos értelmi fogyatékos diákok tanulását segítendő 85 db SNI okostankönyv, több mint 36.000 db interaktív feladat és 2.800 db feladatsor készült. Az NKP felhasználói élményének fokozása érdekében immáron saját jegyzet készítésére és tartalomtár kialakítására is lehetőség van, továbbá nagy számban megtörtént külső tartalomszolgáltatók összekapcsolódása a portállal, illetve az akadálymentesítéssel összefüggő funkciók finomítása.
Kóródi Bence, az OH Tananyagfejlesztési Főosztályának főosztályvezetője a sajátos nevelési igényű és a nemzetiségi tanulók számára fejlesztett taneszközöket mutatta be. Mint elmondta, a fejlesztésre régóta nagy igény mutatkozott. Részletesen bemutatta az egyes nemzetiségi fejlesztéseket, az SNI-s fejlesztések tekintetében pedig kiemelte, hogy a szerkesztés magas szintjén a szerzők és a szaklektorok kéréseinek figyelembevételével történt meg a fejlesztés. Igyekeztek a legköltséghatékonyabb nyomdatechnikai megoldásokat megtalálni a minőségi kivitelezéshez, a taneszközöket több kötetre bontva, dobozos formában, gyűrűkapcsos lehetőséggel látták el. Az oldalak sorrendje felcserélhető, így a tanuló csak azokat a lapokat kapja meg, amelyek az ő adott szintjének megfelelőek. Ezen felül a differenciálás érekében kihajtható oldalak, illetve thermofólia segítik a használatot.
Kiss Gábor László, az OH Tankönyvfejlesztési Osztályának osztályvezetője a taneszközfejlesztések eredményeit mutatta be, kitérve arra, hogy összesen 481 db közismereti taneszközt készítettek a projekt során, amiből 349 db papír taneszköz, továbbá 253 db SNI-taneszköz és 153 db nemzetiségi kiadvány készült. A fejlesztés során figyelembe vették a Nat kulcskompetenciáit, és számos új fejlesztés is történt az új tantárgyak vonatkozásában, mint a digitális kultúra vagy a természettudomány, de a meglévő tankönyveket is átdolgozták felmenő rendszerben az új tartalmi szabályozóknak megfelelően. Az osztályvezető bemutatta egy tankönyv elkészültének folyamatát, továbbá részletesen beszélt a különböző tantárgyak „A”, illetve „B” sorozatairól is.
Pintér Gergely, az OH Digitális Tananyagfejlesztési Osztályának osztályvezetője az NKP digitális tartalomszolgáltatását mutatta be. Mint elmondta, a portál célja a digitális pedagógia módszertani támogatása, a tanulás-tanítás folyamatának segítése és modernizálása nem csak OH-tartalmak számára, illetve egy adatvagyon összegyűjtése a mesterséges intelligencia tanításához. A projektben megújult a felület tartalom- és feladatszerkesztő modulja, illetve a tanulásszervező modul, így már zökkenőmentesen lehet tanulócsoportokat és egy közös tudásbázist kialakítani, feladatkiosztást és kiértékelést végezni. Az okostankönyvekben egy-egy lecke több kisebb tananyagelemből áll, melyek külön kereshetők, továbbá megvalósulhat általuk a kooperatív és projektalapú tanítás; optimálisak a tanórai feldolgozásra is. Az okosfeladatokat differenciált feladatbankokba rendezték, illetve megtalálhatóak az azonnali javítás, kiértékelés lehetőségei és a hiányos tudás pótlására lehetőséget adó linkek is.
Pappné Gellényi Judit kerettantervi szakértő a történelemtankönyvek új szemléletéről beszélt előadásában. Szerinte a fő cél az ismeretek és értékek közvetítése, a kompetenciák elsajátíttatása mindazért, hogy a tanuló tájékozott, aktív és elkötelezett állampolgárrá váljék. Több általános európai jelenséget is konkrét magyar példákon keresztül mutatnak be, így a tanuló a magyar történelmi jelenségeket elsősorban nem általános modellek alapján, hanem a konkrét történelmi helyzet jellegzetességeit figyelembe véve tanulmányozhatja. Hangsúlyosabb lett az eddig háttérbe szorított szereplők kiemelése (pl. III. Béla), vagy átértékelése (II. András), illetve egy-egy település bemutatása (pl. Temesvár, Kecskemét). Új narratívák is megjelentek, főként a 20. század történelmének megismertetése során, valamint figyeltek az új tudományos eredmények felhasználására is.
Csapodi Csaba kerettantervi szakértő a matematikakönyvek átdolgozásának jellemzőiről tartott előadást. A szakember elmondta, hogy az új Nat-nak és kerettanterveknek való megfeleltetés érdekében 59 tankönyv és munkafüzet készült, melyet mellékletek, megoldások és tanmenetek egészítenek ki. Kiemelte, hogy kiváló szerzői gárda, éles szemű lektori csapat és állhatatos szerkesztők, tördelők és grafikusok munkájával valósult meg a fejlesztés. Az alsós matematikagyűjteményekről elmondta, hogy cél volt az ismeretek egymásra épülése, a képességek sokoldalú fejlesztése és az élményszerű tanulás megvalósítása, valamint a cselekvésre, tevékenykedtetésre épülő gondolkodás formálása. A 7–8. osztályos feladatgyűjtemény a tanórába beépíthető gyors játékokat és gyakorlásra, fejlesztésre alkalmas, hosszabb időt igénybe vevő játékokat tartalmaz nehézség szerint szintezve, érvelésre, vitára ösztönző feladatokkal, illetve gyakorló feladatsorokkal a felvételire készülőknek. Az emelt szintű feladatgyűjtemény egy teljesen új fejlesztés, amely azonban önmagában nem áll meg, csak azokat az ismereteket tartalmazza, amiket az alap „A” könyvek nem, ám kiváló segédeszköz ott, ahol az alap matematikaórákon felül tartanak a kollégák emelt szintű felkészítést.