Olvasási idő: 
14 perc
Author

Multimédiás tartalmak a Nemzeti Köznevelési Portálon

A Nemzeti Köznevelési Portálon (NKP) megjelenő digitális kiegészítő tartalmak, az ún. okoskönyvek szerkesztése során a projekt kezdetétől fogva szakmai alapvetés volt a multimédiás anyagok (videók, animációk, interaktív térképek és hangoskönyvek, egyéb audio­vizuális tartalmak) létrehozása, beemelése a törzsanyag kiegészítésére, támogatására. A tantermen kívüli, digitális tanrend során felértékelődtek ezen tananyagtartalmak, így alábbi írásunkban ezeket az innovatív multimédiás anyagokat mutatjuk be.

Az eddig elkészült és publikált 60 okoskönyvben 1200-nál több videó, 600-nál több 2D és 3D animáció érhető el az interaktív térképek és hangoskönyvek mellett. A multimédiás elemek nagy része az okoskönyvekben a könyv kenyérszövegébe ágyazva, okosfeldatokkal megtámogatva, vagy a leckék végén kiegészítő tartalomként érhetők el, valamint a Médiatár keresőjében közvetlenül is.

Az EFOP-3.2.2 európai uniós projekt jelenlegi időszaka alatt több mint 100 videó, 70-nél több animáció készült, és számos vegyes technikás produktum is létrejött, az elérhető multimédiás tartalmak száma folyamatosan nő. A multimédiás tartalmak szükségessége egy digitális oktatási platform esetében nem kérdéses. Ennek a gazdag gyűjteménynek a bemutatásához számos szempont kínálkozhat; most a legfontosabbat, a pedagógiai célt, funkciót emelem fókuszba, a felhasználás lehetőségeinek figyelembevételével.

A multimédiás tartalmak legkézenfekvőbb típusát a szemléltető anyagok alkotják, mint matematikai feladatok, fizikai és kémiai kísérletek filmes, animált megfelelői. Gyártásuk során azonban törekedtünk arra, hogy mind a társadalomtudomány, mind a természettudomány területein, főleg a magasabb évfolyamoknál olyan tartalmakat is létrehozzunk, amelyek túlmutatnak a törzsanyag didaktikai megközelítésén. Igyekeztünk új szempontokat, szélesebb kitekintést nyújtani, ezzel is lehetőséget adni a motiváció felkeltésére és megtartására, további kutatásra, nyitottságra ösztönözni a befogadókat.

A digitális kompetencia fejlesztése és a befogadói attitűd árnyalása mellett élhettünk és éltünk is mindazokkal a lehetőségekkel és előnyökkel, amelyekkel a mozgókép, de főként az animációs technika rendelkezik a statikus tartalmakhoz képest. Saját gyártású vagy átvett multimédiás anyagaink a tankönyvi tartalmak olyan kiegészítői lehetnek magasabb évfolyamokon, amelyek új szempontokat emelnek a feldolgozó munkába, míg az animációs technika lehetőséget ad egy olyan hatékony és komplex tudásátadásra, mint amit pl. a Leonardo da Vinci megelevenedő találmányairól készült 3D animációnknál láthatunk.[1] Számos esetben az animáció nemcsak a leggyorsabb és leghatékonyabb technika a tudásanyag átadására, hanem az egyetlen is. A neurotipikus tanulók számára fejlesztett tartalmak alkalmasak egyéni, csoportos feldolgozásra, jelenléti oktatásban, de házi feladatként, projektmunkaként, kutatási alapként is szolgálhatnak, és nem elhanyagolható szempont a motivációt, oktatási helyzetet fenntartó, involváló hatásuk.

Ez utóbbi anyag jól példázza a multimédiás tartalmak törzsanyagba épülésének lehetőségét, annak gazdagodását, bővülését, amelynek alapja a tankönyvi képek megelevenedése 3D animációban a ráépülő okosfeladatokkal.

A multimédiás tartalmaink egy része alkalmas arra, hogy a törzsanyaghoz köthető témakörök mentén különleges helyszínekkel, élményekkel motiválják a nézőt. Az országban élő ötödikesek nagy része számára nem elérhető a Füvészkert A Pál utcai fiúk olvasásakor, de az Állatkert szecessziós épületeiben is csak a budapesti okoskönyvhasználók egy része járhat a valóságban. Forgatócsoportjaink elviszik a gyerekeket ide, valamint a múmiák birodalmába, a Petőfi Irodalmi Múzeum országjáró Arany buszába, számos múzeum időszaki kiállítására is. Filmeztünk kutyaterápiás foglalkozáson, mészkőbányában, elkísértük a szelektív hulladék útját a gyűjtéstől a feldolgozásig. Kameránk előtt nyilatkozott a kitartásról és a sport szeretetéről Hosszú Katinka,[2] interjút adott Gunter Demnig szobrászművész Radnóti Miklós botlatókövének lerakásakor.[3]

A szemünk előtt készült el Szurcsik József egyik szürrealista festménye, de azt is megmutatjuk kisfilmjeinkben, milyen egy műterem, egy színházi díszlettár, vagy a Zeneakadémia híres freskója; bejutottunk a Magyar Szecesszió Házának csodás lépcsőházába, így Róth Miksa üvegablakaiban az okoskönyvhasználók is gyönyörködhetnek.

Sok esetben a multimédiás tartalom, ezen belül az animáció az egyetlen lehetőség egy viszonylag elvont és fogalmi szinten bonyolult jelenség, tudásanyag bemutatására, ilyen pl. az online vásárlást vagy az információbiztonságot feldolgozó animációnk. A prezentációkészítést vagy a mobiltelefonos filmforgatás trükkjeit a tutorialvideók világából ismert módon dolgozza fel bemutató anyagunk. Használunk olyan kameraállásokat, vágási technikákat, amelyek szakítanak a hagyományos oktatóvideók látványvilágával, viszont képesek elérni a tizenéves célcsoportot. Ellépve a magaskultúrától, rétegművészeti alkotásokat is bemutatunk. A ma legnépszerűbb youtuberek, slammerek, street art alkotók megszólaltatásával a kamaszok világát próbáljuk a normatív oktatás felé nyitni, bízva abban, hogy talán csökken a szakadék a kizárólag vizuális csatornákon át elérhető befogadók és a formális oktatás képviselői között; próbálunk egy kis alagutat nyitni a Gutenberg-galaxis felé.


SNI[4] fejlesztés a tanulásban akadályozott és középsúlyos értelmi akadályozottsággal élő tanulók számára

A projekt jelenlegi mérföldkövének nagy kihívása a sajátos nevelési igényű, tanulásban akadályozott és középsúlyos értelmi akadályozott tanulók számára készülő digitális tankönyvek fejlesztési munkája, és a kapcsolódó multimédiás tartalmak készítése volt. Enyhe SNI-s (eSNI-s) csoporton itt a tanulásban és az értelmükben akadályozott gyermekeket értjük, akik intelligenciahányadosa 50 és 70 közötti. A csoporton belül igen jelentősek az idővel csak növekvő egyéni különbségek, amelyek miatt oktatásukban a tananyagok személyre szabása, a differenciálás nem nélkülözhető. A fejlesztést alapos kutatómunka előzte meg a magyar és nemzetközi filmes tapasztalatok, jó gyakorlatok után. Azt láttuk, hogy nemcsak a magyar, hanem a nemzetközi gyártásban sem készültek kifejezetten értelmi akadályozottsággal élők megsegítését szolgáló mozgóképes tartalmak, noha sok esetben ez egy kiemelt lehetőségeket rejtő csatorna, amelyen keresztül elérhetőek a gyakran csak a vizualitásra épülő eszközökkel, pl. képcserével kommunikáló gyerekek.

A kutatómunkát követően a digitális szerkesztőség minden tagja, így a teljes gyártó csapat is érzékenyítő programon vett részt, amelynek része volt gyógypedagógiai intézményekben óralátogatás, közös játék, ismerkedés a tanulásban akadályozott és értelmi akadályozott gyerekekkel. A szakirodalom és a gyógypedagógus kollégák segítségével lefektettük azokat az alapelveket, amelyek minden gyártott anyagunk esetében meghatározóak.

A tanulásban akadályozottak számára készített multimédiás tartalmak jóval kisebb mértékben térnek el a neurotipikus gyerekeknek készített tartalmaktól,[5] így a papírtankönyvi kapcsolódás sokkal kézzelfoghatóbb, részletesen emiatt nem is tárgyalom a multimédiás gyártást ebben a célcsoportban, amely jelentheti akár az önálló feldolgozásra képes tanulót, tanulócsoportot. A gyártás során a neurotipikus tanulókra vonatkoztatott pedagógiai célok – ismeretátadás, -elmélyítés, motivációfelkeltés, involválás – érvényesíthetőek, természetesen a gyógypedagógiai alapelvek betartása mellett.

Ezek között elsődleges, és főként a középsúlyos értelmi akadályozottsággal élők számára alapvető a könnyen érthető kommunikáció[6] a narrációban, a képi világban is. Egyszerre egy csatornán közvetítünk üzenetet, ha van is kísérőzene, nagyon halk. A magasabb, élesebb hangok kerülése az autizmusban érintett gyerekek miatt kiemelten fontos, filmjeink nagy részében inkább atmoszférahangokkal dolgozunk.[7] A narráció beszédtempója lassabb és intonáltabb. Számos anyagunk esetében nem is használunk narrációt, lehetőséget adva a közös feldolgozásra.[8] Filmes eszközök esetében kiemelendő a lassabb tempó, hosszú felvételek használata, kevés vágással.

A gyártás teljes folyamatában szorosan együttműködtünk gyógypedagógusokkal, bár szélesebb körű tesztelésre nem volt lehetőségünk, a Csalogány EGYMI-vel való együttműködés keretében az ott tanulóknak meg tudtuk mutatni az elkészült anyagokat, sok esetben a gyerekek és a gyógypedagógusok visszajelzései alapján tudtunk „finomhangolni”.

A középsúlyos értelmi akadályozottsággal élő tanulóknak készített anyagoknál a gyógypedagógus és a gyerekek közös feldolgozását feltételeztük. A multimédiás anyagok megállíthatóak, alkalmasak arra, hogy az első vetítés a pedagógus narrálásával történjen.

A mozgókép lehetőséget ad érintett gyerekek esetében a legfontosabbnak tartott terület, az önellátás, önkiszolgálás megsegítésére, rutinok kialakítására, fejlesztésére is, ezt a funkciót tölti be a helyes kézmosást[9] és a fogmosást bemutató kisfilmünk.

Készítettünk egy háztartási minisorozatot, amelyben néhány egyszerű folyamatot dolgozunk fel, mint bepakolás a hűtőszekrénybe, mosogatás, szendvics- és teakészítés. Ezek az anyagok alkalmasak a folyamatok elemekre tagolására, majd folyamattá szervezésére, elindíthatják az algoritmikus gondolkodást, segítik a szerialitást, a kauzalitást, és minden esetben alkalmasak kommunikáció indítására.

A középsúlyos értelmi akadályozottság széles spektrumán van olyan nehézség, amellyel szinte minden tanuló küzd; az absztrahálás képességének hiánya vagy nehezítettsége. Ez a tanulásban, ismeretszerzésben hatalmas akadály, emiatt a papírtankönyvek képi világa is sok esetben nehezen értelmezhető számukra, viszont filmes eszközökkel meg tudjuk segíteni az absztrahálási folyamatot.

Filmes és animációs technika keverésével állítottunk elő a gyerekek számára ismert állatokat bemutató anyagokat. Feltételezésünk szerint a befogadáskor létrejön az adott állat mentális reprezentációjának összekapcsolása a filmen és a rajzban megelevenedő alakkal.[10]

A középsúlyos értelmi akadályozott gyerekek, fiatalok nagy része lakóotthonokban él, szerencsére egyáltalán nem izoláltan, nagyon sokat lépnek ki a többségi világba. Ahhoz, hogy ezek a találkozások a lehető legzökkenőmentesebbek legyenek, a gyerekeket fel tudjuk készíteni kisfilmekkel is. A Baleseti Sebészeten forgattunk egy 5 epizódból álló sorozatot, amelyben egy kisfiú csuklósérülésének kerettörténetén keresztül mutatjuk be a kórházi ellátást, alapvizsgálatokat a betegfelvételtől kezdődően a műtétig.

Az animációs műfaj rengeteg lehetőséget tartogat az érintett tanulók fejlesztésében, így lehetőség van például a figura-háttér elkülönítésre, a figyelem, koncentráció fejlesztésére és nem utolsó sorban a látottakkal kapcsolatos kommunikáció indítására. Animációs technikával be tudjuk mutatni a betűtanítást, a monitoron, ha van, interaktív táblán lekövethető nagymozgásokkal; a tanórai helyzet kiegészítője, vagy otthoni tanulás megsegítésére alkalmasak a számolás-mérés tantárgyakhoz készített animációink.[11]

2020 márciusa óta sokkal pontosabban tudjuk, mekkora szükség van digitális oktatási tananyagokra, és olyan kiegészítő tartalmakra, amelyek nemcsak a jelenléti oktatásban támogatják a pedagógiai munkát, hanem működnek egy, a készítés során nem tervezett, hosszú ideig tartó, otthoni tanulási helyzetben is. Bár az okoskönyvek készítése során nem gondoltunk arra, hogy egy világjárvány okozta karantén lesz az az éles helyzet, amelyben a megfelelő technikai háttérrel rendelkező családok tízezreinek életében megjelenik az nkp.hu oldal, hatalmas büszkeség, hogy a csapatunk által készített tartalmak segíthetik azóta is az ismeretszerzést.

Így moss kezet!

Így moss fogat!

Űrtartalom-mérés

Footnotes

  1. ^ https://www.nkp.hu/tankonyv/tortenelem_6/lecke_02_016#section-26402236996
  2. ^ https://www.nkp.hu/tankonyv/biologia_8/lecke_02_010#section-18402016613
  3. ^ https://www.nkp.hu/tankonyv/tortenelem_11/lecke_06_051#section-251883501...
  4. ^ Sajátos nevelési igényű tanulók – itt a tanulásban akadályozott és értelmi akadályozott tanulókra szűkített jelentésben értendő. Az ép értelmű, érzékszervi, testi akadályozottsággal élő SNI-s tanulók köre nem releváns jelen esetben.
  5. ^ Színezés: https://www.youtube.com/watch?v=ne-G42OsUnU&t=1s A számítógép belülről: https://www.youtube.com/watch?v=imEA2H5zZ-YTarts velünk!: https://www.youtube.com/watch?v=HDpuENS8-qY
  6. ^ http://konnyenertheto.gonczirita.hu/ismeret/modszertan
  7. ^ A felvétel készítésekor hallható pl. madárcsiripelés, természetes háttérzaj, amely nélkül egy multimédiás anyag zavaróan néma lenne.
  8. ^ Paradicsomültetés: https://www.youtube.com/watch?v=LAn488tMpV0 Évszakok, ősz: https://www.youtube.com/watch?v=tsxDeNo07SI 
  9. ^ https://www.youtube.com/watch?v=B8Wpj6ZJXow
  10. ^ https://www.youtube.com/watch?v=BEI4OkegOz0 (ötlet: Bozóki Anita) 
  11. ^ https://www.youtube.com/watch?v=d5cH4VZCKHsűrtartalom-mérésre: https://www.youtube.com/watch?v=BCFnpPUFW7E