Photographer

Műhelykonferencia a diákszínjátszásról

2015. augusztus 6–7-én a budapesti Marczibányi Téri Művelődési Központban találkoztak a színjátszás, és azon belül is a diákszínjátszás jövője iránt elkötelezett szakemberek, drámapedagógusok, diákszínjátszó-rendezők, csoportvezetők, érdeklődők.

Az Országos Diákszínjátszó Egyesület (ODE) sajátos helyzetben van, mivel a régiók már felépítették saját szervezeteiket – erről Sárosi Gábor elnök beszélt.
Hogyan tud mégis az ODE támogató ernyőszervezetként jelen lenni? Erre a kérdésre keresték többek között a választ a két nap során. Az ODE-t 1989-ben jegyezték be, jelenleg 1550 fős tagsággal rendelkezik, választmányának 7 régióban 2-2 regionális küldöttje van. Idén 107 csoport jelentkezett az ODE által szervezett Országos Diákszínjátszó Találkozóra (ODT), melynek reformja szintén felmerült a közelmúltban.

Földvári István, a TÁMOP-3.1.15 projekt témavezetője elmondta, hogy a projekt integrálja a köznevelés területén megvalósult fejlesztések eredményeit, teszi mindezt a színházi nevelés, a múzeumpedagógia, a könyvtárak, a levéltárak, a közgyűjtemények, a művelődési központok és a nemzetközi gyakorlat vizsgálatán keresztül. Amíg a britek közel 100 jógyakorlata szinte minden problémakört lefed, addig a nálunk meglévő 7800 jógyakorlat esetében minimális az adaptációk száma. A színházzal kapcsolatos adatgyűjtést jelenleg a Pedagógiai Könyvtár és Múzeum végzi (www.gyerekszinhaz.hu). A fejlesztések a hamarosan induló Nemzeti Köznevelési Portálon is elérhetőek lesznek.

Kaposi László, a Magyar Drámapedagógiai Társaság elnöke szerint az 1995-ös Nat nyitotta meg a kaput a drámaoktatás előtt, amely azóta több jelentősebb változáson esett át. A projekt munkatársai a legfontosabb intézményeket már megkeresték, megtörtént az adatfelvétel és elkészítették a szükséges interjúkat is. Országos szinten vizsgálták például, hogy van-e szakirányú végzettsége az oktató pedagógusnak, továbbá szakmai kisfilmek gyártását és színházi nevelési csoportok adatbázisának létrehozását is vállalta a projekt.

Fekete Anikó, az ODE választmányi tagja egy felmérésrere hivatkozva elmondta, hogy a többség szerint állandó probléma az idő-, a forrás-, illetve az infrastruktúrahiány, valamint a diákok folyamatos cserélődése. A megkérdezettek szerint az ODE-nak nagyobb hangsúlyt kellene fektetnie diákszínjátszó fesztiválok, valamint rendezői tréningek megszervezésére.

A délután során külön szekciók dolgozták ki az egyes „problémacsomagra” a megoldási javaslataikat.

Az 1. szekció eredményeit Sárosi Gábor összegezte; szerintük segíthet az integrációs cél beemelése az EU-s pályázatok hatékonyabb megvalósítása érdekében, az eddigi pályázati kudarcok feltérképezése, volt színjátszókkal való közreműködés, a küldetésnyilatkozat újragondolása, profitorientált cégek megkeresése. Továbbá szakmai gyakorlati helyek kialakítása, folyamatos kapcsolattartás állami szervekkel, a drámaérettségi szakmai támogatása, szorosabb OKTV kapcsolat és a küldöttgyűlés aktivizálása. Kreatívabb megoldás lehet az ún. „ODE TV” elindítása, ahol előadásokat, jeleneteket lehetne online megosztani egymással. Kiemelt fontosságú a társadalmi problémák iránti érzékenyítés, személyiségfejlesztés, pl. roma csoportok esetén. A jövőben a képzések során nyitnának a nem drámapedagógusok felé, erősítenék az egymástól tanulás és szakértői vezetés fontosságát, és kialakítanának egy Diákszínjátszó iskola védjegyet. További javaslatként hangzott el, hogy Budapest adjon otthont az ODT-nak, valamint színházakat keresnének meg az „Adj egy napot az életedből!” elnevezésű kezdeményezés során, ahol egy napra a diákoké lennének a világot jelentő deszkák.

A 2. szekció Fekete Anikó vezetésével az egész tanévre készített ütemtervet, mely alapján már június–augusztusig megtörténhetne a kapcsolatfelvétel cégekkel, kamarákkal, Pedagógiai Oktatási Központokkal. Szeptemberben indulnának a bemutató-foglalkozások, éves iskolai projektek, illetve aktívan be lehetne kapcsolódni az Iskolai Közösségi Szolgálatba, a Petőfi TV és a Globe Fesztivál programjaiba.

A 3. szekcióban Eck Attila és Gólya Ágnes drámapedagógusok javasolták az „ODE-tudat” erősítését, főként a közösségi média segítségével, táborok szervezésével, valamint az Erasmus Plusz program kihasználásával.

A 4. szekció Lakatos Zsombor, az OFI munkatársának vezetésével a belső kommunikációra fektetne nagyobb hangsúlyt, valamint a Tehetségpontokkal, illetve az önkormányzatokkal fűzné szorosabbra az együttműködést.