Motiváció és reális célok

Szöveg: Oktatási Hivatal Kommunikációs Osztály

„A pedagógusminősítés a kiégés ellenszere is lehet”

A pedagógusminősítés első éveihez hasonló létszámban, több mint 18 ezren jelentkeztek a jövő évi eljárásra. A jelentkezési kedv 2017/18-ra kissé alábbhagyott, akkor 12-13 ezren mérettek meg, azonban úgy tűnik, hogy idén ismét motiváltabbak a pedagógusok.

„Úgy tapasztaljuk, hogy a pedagógusoknak ez már nem annyira teher, mint inkább szakmai kihívás, amit mi sem bizonyít jobban, mint hogy a fiatalabbak egyre jelentősebb része lelkesen vág bele a »Pedagógus I.«-ben eltöltött évek után a »Pedagógus II.« minősítési folyamatba” – mutatott rá Brassói Sándor.

A jelentkezők létszáma elsősorban attól függ, hogy az oktatásért felelős miniszter milyen keretszámot és milyen feltételeket határoz meg. A keretszám évek óta nem változik, a kormányzat idén is 35 ezer pedagógus számára nyitotta meg a lehetőséget, hogy bekerüljön a 2019. évi minősítési eljárásba. A gyakornok fokozatban lévő pedagógusoknak két év után kötelező jelentkezni.

Kevesebb dokumentum, több segítség

A minősítési eljárás első éveinek tapasztalatai és a szakmai szervezetek javaslatai alapján a kormányzat változtatott az eljárás szabályain: a korábbinál kevesebb dokumentumot kell feltölteni a portfólióba. A pedagógusok felkészüléséhez különféle tájékoztatók és kézikönyvek, ügyfélszolgálati segítség vagy az Oktatási Hivatal (OH) pedagógiai oktatási központjainak (POK) megyei fórumai is rendelkezésre állnak, utóbbiak nagymértékben segíthetik az érdeklődők kérdéseinek tisztázását.

„Ma már több mint ötvenezren sikeresen vettek részt az eljárásban – ez a pedagógustársadalom közel harmadát jelenti –, ők továbbadják tapasztalataikat a kollégáiknak. Ennek köszönhetően a többiek is motiváltak lehetnek. Bízom benne, hogy megerősödhet az a nézet, hogy ez valóban jól és sikeresen teljesíthető feladat, amely által a pedagógus építkezhet, és hasznos szakmai támpontokat kaphat további fejlődéséhez” – mondta az elnökhelyettes.

A visszatekintés új lendületet adhat

A pedagógusminősítési eljárás részeként a jelentkezőknek portfóliót kell benyújtaniuk, valamint egy előre egyeztetett időpontú bemutatóórára, óralátogatásra kell felkészülniük. A pedagógusminősítés segítség lehet a szakmai elfáradás, az életkorral erősödő fásultság megelőzésében is. A nemzetközi szervezetek, például az OECD, az Európai Unió vagy akár általuk felkért, más tudományos műhelyek folyamatosan és intenzíven vizsgálják a pedagógusok munka- és életkörülményeit.

„A 2000-es években több olyan nemzetközi elemzés és ajánlás készült, amely megerősítette, hogy az országoknak hasznos lenne valamilyen életpályaszerű előmeneteli rendszerben gondolkodniuk a pedagógusok munkájának eredményesebb támogatása érdekében. Ez biztosíthatja, hogy a pedagógushivatás gyakorlása során a garantált szakmai előrehaladás, a szakmai, anyagi elismerés és a több juttatás mint motiváló hatás folyamatosan jelen legyen. E hatás mobilizálja a pedagógusok erőforrásait, és megakadályozza, hogy a mindennapokban szakmai fásultság alakulhasson ki” – mondta Brassói Sándor.

Nem új keletű, hogy a pedagógusok – mint egy segítő szakma művelői általában – ki vannak téve a kiégés veszélyének. A pedagógusok folyamatosan közvetítik a tudást, a szeretetet, a szerteágazó emberi kapcsolatok rendszerében a lelkesítést másoknak, és sajnos nem mindig kapják meg ennek az ellentételezését. A pedagógusminősítésben jelen van a folyamatos megújulás, valamint a magasabb tudás- és kompetenciaszintre való eljutás lehetősége, ami ösztönzést adhat, és a pedagógusszemélyiség nagyobb fokú kiteljesedéséhez vezethet.

„Ha a pedagógus visszatekint szakmai munkássága korábbi éveire, és számot vet, reflektál önmagára, új lendületet, motivációt kaphat szakmai sikereinek folytatásához, a szakmai megújuláshoz. Az élethosszig tartó tanulás az élet minden területén jelen van, a jogszabályok alapján a pedagógusminősítésben vizsgált nyolc pedagóguskompetencia ismerete, azok magasabb szintre emelése segítséget nyújthat a folyamatos önértékelésben és a fejlődésben. Hiszen mindig van miben fejlődni” – véli Brassói Sándor.

Mire figyeljünk

Az OH tapasztalatai alapján az elmúlt években a leggyakoribb hibák a minősítésre történő jelentkezésben, annak adminisztrációjában fordultak elő. A portfólió feltöltésénél a pedagógusnak valamennyi nyilatkozatát a megadott határidőig alá kell írnia, az önéletrajzát be kell szkennelnie. Az OH minden évben számos fórumon és csatornán nyomatékosan felhívja a figyelmet ezek szükségességére, esetenként mégis előfordulnak hiányosságok.

„Az adminisztráció velejárója egy adóbevallásnak, egy közigazgatási eljárásnak, például egy útlevélkérelemnek, a felvételi jelentkezésnek és így a pedagógusminősítési eljárásnak is. Az informatikai rendszer egyértelműen mutatja a pedagógusnak, ha esetében nincs feltöltve minden szükséges dokumentum, így nem is lehet lezárni a portfólió feltöltését. Sajnos nagy számban találkoztunk olyan esettel is, hogy a pedagógus aláírás nélkül tölti fel a dokumentumot, vagy olyan pedagógust jelentkeztettek minősítésre, akinek a végzettsége, szakképzettsége nem felelt meg a minősítendő munkakör előírásainak. Ezek olyan típushibák, amelyek bár nem számottevően, de okoztak már sikertelen minősítési eljárást” – hívta fel a figyelmet Brassói Sándor.

Az is előfordulhat, hogy a minősítésre jelentkező pedagógus a tanév végén iskolát vált, esetleg abbahagyja a tanítást. Felvetődik a kérdés, hogy ebben az esetben mi változik az eljárás menetében. A pedagógusminősítési rendszer adatai összhangban állnak a köznevelés információs rendszerének (KIR) személyi nyilvántartásával. A minősítés feltétele az aktív pedagógusi jogviszony fennállása. Ha megszűnik a jogviszony a KIR-ben, akkor ez megjelenik az életpálya-minősítési szoftverben is, így értelemszerűen megszakad az eljárás. Ha iskolát vált a pedagógus, akkor fontos jeleznie a változást a területileg illetékes POK-nak, mivel a váltással akár a munkaköre is megváltozhatott. Így például, ha az eredeti intézményben a jelentkezés kémia szakos pedagógusi minősítésről szólt, majd az új intézményben biológiatanárként dolgozik a pedagógus, akkor a jelentkezés során felvett látogatási folyamatot, valamint a portfóliót nem tudja elkészíteni, bemutatni, hiszen aktuálisan nem tanítja az eredetileg megjelölt tantárgyat, ezért ezen változtatni kell. Érdemes ezekre figyelni.

 

„A sikeres felvételi kulcsa a reális célkitűzés”

Az idei középfokú felvételi eljárás folyamatában a korábbi évekhez képest jelentős változást tapasztalhattak a nyolcadikos tanulók és iskoláik, ugyanis a papíralapút felváltotta az elektronikus jelentkezési felület. Eddig a négy és a hat évfolyamos gimnáziumokba, illetve a külföldi vagy magántanulói jogviszonyból felvételizők jelentkezhettek online, mostantól viszont ez az egységesen elfogadott mód. Mindez nagy könnyebbség a szülőknek és az általános iskoláknak is. Az új szoftver lépésről lépésre vezeti a kitöltést, így gyakorlatilag nem lehet elrontani a jelentkezést, ez pedig biztonságot adhat a jelentkezőknek és szüleiknek.

„Ezzel kapcsolatos panasz nem is érkezett a hivatalba – mondta Brassói Sándor, az Oktatási Hivatal köznevelési elnökhelyettese. – Elmondható, hogy az OH ezen a területen élen jár, hiszen az iskolák és szülők által használt szoftvereit úgy hozza létre, hogy az állampolgárok – az e-közigazgatási fejlesztésekhez hasonlóan – könnyen tudják kezelni őket.”

A gimnázium és a szakgimnázium a legnépszerűbb

Az elmúlt években nagyrészt hasonlóan alakult a felvételizők létszáma. A hat és nyolc évfolyamos gimnáziumokba szinte ugyanannyian szeretnének bejutni, mint a korábbi években, és a nyolcadik után középiskolába jelentkezők esetében sincsen érdemi változás.

„Fontos kérdés – mutatott rá Brassói Sándor –, hogy nyolcadik után általánosan képző vagy szakképző intézménybe (négy évfolyamos gimnáziumba, szakgimnáziumba vagy szakközépiskolába, szakiskolába) mennek-e a gyerekek. Még mindig a gimnáziumi, szakgimnáziumi képzés vonzza a legtöbb jelentkezőt, és a szakképzésben kínált férőhelyek feltöltése messze elmarad a kívánatostól.”

A tanulók 38,4%-a (30 199 fő) szakgimnáziumi, 36,6%-a (28 750 fő) gimnáziumi, 23,1%-a (18 168 fő) szakközépiskolai, 1,5%-a (1188 fő) szakiskolai, 0,3%-a (268 fő) pedig készségfejlesztő iskolai tanulmányi területre jutott be.

Sokszoros a túljelentkezés

A hat és a nyolc évfolyamos gimnáziumok úgynevezett szerkezetváltó gimnáziumok, amelyek a rendszerváltást követően kifejezetten azzal a céllal jöttek létre, hogy a korosztályukhoz képest korábban érő és fejlettebb, tájékozottabb gyerekeknek biztosítsanak továbbtanulási lehetőséget. Vagyis az a cél, hogy a kiemelkedően tehetséges vagy nagyon szorgalmas tanulók kerüljenek oda.

„Tapasztalataink szerint sok szülő az átlagos vagy átlag alatti tanulmányi teljesítményű gyermekét is szívesebben látná ilyen iskolában. Ennek érdekében akár különböző tanfolyamokra is beíratja gyermekét, hogy bejusson egy gimnáziumba. Persze ez a törekvés nem mindig jár sikerrel. Emiatt sokszor hallani a médiában panaszos hangokat az írásbeli felvételi vizsga nehézségéről. Pedig ez egy korrekt, országosan jól mérő eszköz évek óta” – emelte ki a köznevelési elnökhelyettes.

Mivel a feladatlapok az adott tanév összes jelentkezőjét egy skálán hivatottak mérni, országosan egy-egy feladatsor készül a hat, a nyolc és a négy évfolyamos középiskoláknak szövegértésből és matematikából is. Egy-egy népszerű középiskola adott tagozatára a rendelkezésre álló férőhelyekhez képest akár ötszörös, hatszoros a túljelentkezés. A jelentkezők közül ki kell választani azokat a diákokat, akik az adott iskola követelményeit a képzési idő alatt képesek lesznek jól teljesíteni.

„Ha az írásbeli feladatsor könnyű lenne, akkor az általában jól teljesítő tanulók mindegyike valószínűleg 100 százalékot vagy azt közelítő eredményt érne el, és nem lehetne különbséget tenni közöttük az írásbeli felvételin” – mondta Brassói Sándor.

Kompetenciaalapú teszt

Az érettségivel ellentétben a középfokú felvételi esetében nincs jogszabályban kihirdetett vizsgaszabályzat. Az OH állítja össze az írásbeli középfokú feladatlapokat azon iskoláknak, amelyekben a túljelentkezés mértéke meghaladja a jogszabályi keretet. A feladatlapok struktúrájában idén sem volt változás. A hivatal minden évben három-három feladatlap-készítő bizottságot működtet a négy, a hat és a nyolc évfolyamos gimnáziumok középfokú írásbeli feladatsorainak előkészítésére anyanyelvi szövegértésből és matematikai ismeretekből. A középfokú felvételi feladatsorok nem egy központi tanterv alapján készülnek, hanem kifejezetten kompetencia-központúak. Az írásbelin alapkészségeket mérő egyszerűbb, valamint problémamegoldást igénylő, gondolkodtató jellegű feladatokkal találkozik a tanuló. Minden feladatsorban vannak komplex gondolkodásmódot igénylő feladatok: egyszerűbbek és nehezebbek is. A szövegértési és a matematikai feladatlapok célja, hogy kiderüljön, a tanuló rendelkezik-e a szükséges kompetenciakészlettel, és a középfokú iskolába kerülve képes lesz-e teljesíteni az adott iskolatípus elvárásait.

„Nem szükséges költséges felvételi felkészítő tanfolyamokra vagy magántanárhoz járni, hiszen nyolcadikban a felvételi az alapvető szövegértési és matematikai kompetencia alapján differenciál. Szintén igaz ez a hat vagy a nyolc évfolyamos gimnáziumi feladatsorokra. Az OH honlapján a központi felvételi bevezetése óta – immár több mint tizenöt évre visszamenőleg – elérhetők a feladatlapok és a hozzájuk tartozó megoldókulcsok. Ezeket érdemes megnézni, gyakorolni velük, hogy a felvételizők megtapasztalhassák, mennyi idő alatt milyen pontszámért milyen típusú tudásterületet és kompetenciakészletet vártak el korábban a felvételizőktől, mert az a későbbi tanévek felvételi eljárásában is irányadó lehet” – javasolta Brassói Sándor.

Nagy a szülők felelőssége

A felvételi adatok azt mutatják, hogy a többség ott folytathatja a tanulmányait, ahol szeretné, mégis minden évben felmerül, hogy a középfokú felvételi eljárás teher és stressz a diákoknak, a szülőknek és a tanároknak. A reális célkitűzés, a felkészülési idő jó beosztása és a tanulmányok pontos követése ösztönző kihívássá is változtathatná ezt a januári eseményt.

„Ha a szülő felelősen meg tudja ítélni a saját gyermeke képességeit, akkor reális célokat tűz ki elé. A probléma gyökerét az jelenti, hogy vannak olyan szülőtársaink, akik nem pontosan ezt teszik, és ehhez sokszor az is társul, hogy a gyermek sem tudja pontosan, mit várnak el tőle – valószínűleg nem ismerkedett meg az OH honlapján megtalálható, nyilvános korábbi feladatsorokkal –, csak azt hallja, hogy nagyon nehéz lesz az írásbeli. Ebben a helyzetben nem könnyű jól teljesíteni, bizonyos esetekben akár előre borítékolható a kudarc. Ezt elkerülendő javasolt a tanulmányok nyomon követése, a kapcsolattartás az iskola pedagógusaival, szakembereivel. Érdemes kikérni a véleményüket, hogy adott életkorban, adott tudás alapján négy vagy hat évfolyamos gimnáziumba kellene-e felvételiznie a tanulónak, vagy megfelelőbb lesz számára nyolcadik után egy jól működő, négy évfolyamos gimnázium vagy szakgimnázium, amely ugyanúgy eljuttat az érettségihez, majd azt követően akár a felsőoktatásba” – mondta Brassói Sándor.

Érdemes biztosra menni

Az általános középfokú felvételi eljárásban fel nem vett nyolcadik évfolyamos tanulók száma 2687, vagyis a jelentkezést benyújtó tanulók mindössze 3,3%-a. Ők – a tanév rendje szerint – májusban jelentkezhettek azokba az intézményekbe, amelyek a felvettek alacsony száma miatt rendkívüli felvételi eljárást írtak ki. 

„Az általános jelentkezési lapon gyakorlatilag korlátlan számú középfokú iskolát lehet megjelölni – hívta fel a figyelmet Brassói Sándor. – Mindenképpen érdemes a listába egy olyan iskolát is bevenni, amelybe a tanulót tanulmányai alapján biztosan felveszik majd.”

Ha ez mégsem így történik, és a megjelölt iskolák közül egyikbe sem veszik fel a tanulót, akkor a szülőnek kell iskolát keresnie a rendkívüli felvételi eljárásban úgy, hogy az oktatas.hu honlapon közzétett listából (https://www.oktatas.hu/kozneveles/kozepfoku_felveteli_eljaras/2017_2018beiskolazas/kifir_rendkivuli_felveteli) a lakóhelyéhez közel eső középiskoláknál tájékozódik, és szabad férőhely esetén személyes elbeszélgetésre viszi a gyermekét. Ekkor már nem kerül sor külön központi írásbelire, de elképzelhető, hogy a beszélgetésen túl az iskola egy-egy feladat megoldását kéri a tanulótól. A köznevelési elnökhelyettes kiemelte, hogy sok középiskolának, köztük a nagyhírű gimnáziumoknak is vannak szabad férőhelyeik, ahová örömmel várják a tanulókat.