Mit olvassunk a karácsonyfa alatt?
Ha nem is olyan divatos könyvet ajándékozni, akkor is ez az a dolog, ami a fa alól sosem kerül ki vesztesen. Mert olvasni jó, bárhol, bármikor, villamoson, vonaton, ágyban és kádban, reggel és este, vagy akár ebéd közben. De mit olvassanak a gyerekek, akiknek általában a felnőttek veszik a könyveket? És mit olvassanak a felnőttek gyerekeiknek, akik gyakran felolvassák ezeket a könyveket? Hiszen együtt olvasni jó, mert lehetőséget ad arra, hogy a szürke hétköznapokat kiszínezzük, megváltoztassuk…
Bármilyen meglepő, a gyerekekről sok különös dolgot állítanak manapság: alig lehet őket levakarni a számítógépről, és már csak akkor „téphetjük ki” a kezükből a kütyüket, ha véletlenül észrevesszük, hogy lemerült bennük az elem vagy az aksi. Ám legyünk őszinték, sok esetben nem bennük keresendő a hiba. Ha könyvet adunk egy gyerek kezébe, pontosan akkora örömet szerezhetünk vele, mint amikor időt töltünk velük. Ugyanis a gyerekkönyvnek egy bizonyos kor alatt (és felett is) megvan az a csodás misztériuma, hogy közösséget teremt, mondjuk úgy, családi programként is képes funkcionálni, főleg a ma már egyre igényesebb vizuális külsővel megjelenő kiadványok esetében. Emellett arra is képes egy könyv – más intenzitással, de sokrétűbben, és a mélységekre talán több időt hagyva, mint a kütyük –, hogy egy gyerek magában „játsszon” vele, így észrevétlenül tölt el időt, egyedül, de nem magányosan, és közben szellemi kapacitásait is igénybe veszi.
Összegyűjtöttünk pár könyvet az ünnepi időszakra, s bár én azt vallom, ünnepre bármilyen könyvet lehet és érdemes ajándékozni, de most a teljesség igénye nélkül, leginkább a karácsonyi és mikulásos könyveket tekintettük át.
A kisebbeknek a magyar kortárs piacon is találunk nagyon jó kis könyveket, gondoljunk például az évtizedek óta alkotó, mégis modern (úgy szövegében, mint illusztrációs technikájában), világszerte ismert, Marék Veronikára. A Kippkopp karácsonya (2-5 éveseknek) című részben a gesztenyegyerek egy kis cinkével nekivág a városnak, és kilesik, ahogy az emberek karácsonyoznak, hogy aztán az erdőben nekik is hasonló élményben lehessen részük.
Bartos Erika Bogyó és Babócáját (2-4 éveseknek) gondolom, senkinek nem kell bemutatnunk, bár van, aki „rosszul van” a két, kissé sematikus figurától, és a szájukba adott kevésbé bonyolult mondatoktól, de valljuk meg, az egyszerű szövegezés és a mindenre kiterjedő tematikai szálak mégis alkalmasak arra, hogy a gyerekek mindennapjaik történéseire ismerhessenek. Így van ez a karácsonyos részben is, ahol persze kisebb bonyodalmak, mint például Bogyó ajándékának eltűnése után minden rendbe jön, és Babócáék boldogan ünneplik barátaikkal a karácsonyt.
Berg Judit Panka és Csiribí sorozatának az ünnepekkel foglalkozó részében (Tündérnaptár, 3-6 éveseknek) is találunk karácsonyi mesét, ahol még a hóval is majdnem gond lesz, de aztán egy kis furfang és ügyetlenkedés után énekléssel, finomságokkal és az erdő összes lakójával jó kis karácsonyi bulit rendeznek a tündérgyerekek. A könyv jó befektetés, mert a farsangtól kezdve a Szentivánéjon át sok-sok ünnep megtalálható benne egész évre szólóan.
Idei „új termés” Mészöly Ágnes mesekönyve, a Hófehér Karácsony (5-8 éveseknek), ahol kisebb balesetet szenved a bakonyi faluba, a nagyihoz induló család, de azután találkozik az ajándékokat szállító, szintén defektet kapott karácsonyi angyalokkal. Szerencsére egy szánkó és egy kis csillagfénypor segítségével a világvégi faluba eljutnak az ajándékok, és nagymama is családjával töltheti az ünnepeket. Rófusz Kinga, a könyv illusztrátora sejtelmes és érzékeny festményeivel ismét egy varázsos világba kalauzol minket, ahol minden apró motívum többletjelentést ad a történetnek.
Tekintsünk ki külföldre is, mert érdemes! A klasszikus francia sorozatnak, a Babarnak is van karácsonyos része, illetve Télapós, hiszen az egy magyar szokás, hogy mi külön ünneplünk Mikulást is, karácsonyt is. A Babar és a Télapó (3-6 éveseknek) című könyvben Babar király útnak indul, hogy megkeresse a Télapót. A finom franciás érzékenységnek és humornak köszönhetően a Télapó a nagy utazás után megpihen, és még arra is marad ideje, hogy egy kicsit élvezze a királyi élet adta lehetőségeket.
Sven Nordqvist svéd író Pettson és Findusz sorozatában egy egyedül élő öregembernek és macskájának, a fékezhetetlen Findusznak kalandjait kísérhetjük nyomon. Olyan képeskönyv-sorozat ez, ami részletgazdag és dinamikus illusztrációival interaktív olvasásra sarkallja a gyerekeket. A történetek pedig az élet enyhén groteszk helyzeteit is kiemelő, azokat nagyon kedves, tipikus északi humorba ágyazó nyelven szólnak. A Pettson karácsonya (3-7 éveseknek) című részben „hőseink”, azon kívül, hogy saját készítésű fát állítanak, egy lábtörés és egyéb szerencsétlenkedés után végül az egész falut összehozzák, és kis házukban egy igazi baráti, mégis családias, nagy karácsonyt rendeznek.
Végül, de nem utolsósorban következzék személyes kedvencem, a kicsit nagyobbaknak szóló (6-10 éveseknek), Rover megmenti a karácsonyt című könyv. Roddy Doyle ír származású íróként az abszurd humor képviselője, szereplői viccesek és hihetetlenek. A családban az apa kekszekkel kereskedik, az anya körülbelül olyan, mint egy szuperhős (mint minden rendes anyuka), a gyerekek közül pedig kedvencem Kajla, aki általában csak egy szót bír kinyögni, de ettől még mindenki elfogadja őt a családban. A vicces alapszituáció szerint Rudolf, a Mikulás rénszarvasa bedobja a törülközőt, beteget jelent, így Rover, a család kutyája, egy rakás ír gyerek és pár személyiségzavaros gyík siet a Mikulás segítségére, hogy az ajándékok időben ott lehessenek a csizmákban. A könyvben izgalmas műfaji ugrásokat és betéteket találunk (a reklámszövegek parodizálásától kezdve a verseken át a lexikon szócikkekig), Brian Ajhar zseniális rajzaival, és mindeközben pátosz és erőltetett didaktusság nélkül nyer értelmet a szeretet, a család és a karácsony fogalma.