– Mi jellemzi a szakképzést?
– A mai magyar szakképzésre a gyorsuló ütemű átalakulás jellemző, a szervezeti és tartalmi korszerűsítések stratégiai iránya olyan képzési rendszer kialakítása, amely egy fejlett munkatársadalom követelményeinek megfelel. A munka világának ugyanakkor nem csupán a foglalkoztatási összefüggései a lényegesek, hanem az a társadalmi szerepvállalás is, hogy a szakképzés a társadalom minden csoportját és tagját munkához segíti.
– Melyek a legfontosabb változásai jelenleg a szakképzési tanárképzésnek és tanártovábbképzésnek?
– A jelenlegi szakképzési tanárképzés és tanártovábbképzés értelemszerűen szinkronban formálódik a nevelési és szakképzési szabályozással. Az új törvényeken túl, lényeges a megújított Nemzeti alaptantervben és az Országos Képzési Jegyzékben megfogalmazott korszerű követelményeknek való megfelelés. Az elmúlt években ennek eredményeképpen jelentősen racionalizálódott az agrár-, a mérnök-, a közgazdásztanár-képzés, a 42 tanári szakirány 24-re csökkent, ugyanakkor a szakmai tanárszakok, szakirányok körében megjelent a gyógypedagógiai, egészségügyi és neveléstudományi szakterület tanárképzése is. A szerkezeti változásokon túl a tanulási környezet jelentős fejlődése is a legközvetlenebbül érinti e területeket. A szakképzésben a gyakorlati oktatáshoz kapcsolódóan jelentős módszertani megújulás valósul meg, az új pedagógiai módszerek e keretekben különösen jól adaptálhatók. Az infokommunikációs technológiák alkalmazása a munka világában a szakképzés oktatási környezetét szintén jelentősen átalakítja.
Ezeket a változásokat követve, a szakmai pedagógusképzés kiegészítő, továbbképző kurzusok segítségével igyekszik olyan támogató rendszereket kialakítani, melyekben a hallgatók már saját élethelyzetüknek megfelelően tudnak bekapcsolódni a képzésbe. A közoktatási vezetőképzés erre keresi sikerrel a komplex szakmai válaszokat, és ilyen új kezdeményezésnek tekinthetők a mérési-értékelési feladatokra, valamint a minőségbiztosítási és szakértői feladatok ellátására felkészítő, ez év őszétől induló pedagógus szakvizsgára felkészítő szakirányú továbbképzési szakjaink.
– Az oktatáspolitikai változások hogyan érintik az Ön területét?
– A legközvetlenebbül érintett e terület, mivel a vertikális fenntartói, szakmai irányítási rendszerben a törvényi változások nem csupán a centralizációt erősítették, hanem a duális szakképzési rendszerben az állam és a gazdasági kamarák között is új munkamegosztást alakítottak ki. Közben a horizontális intézményi kapcsolatrendszerek is átalakulnak, a térségi szakképzési funkciók és az országos szakmapolitikai törekvések összhangja erősödik, ami a szakképzés esetében különösen időszerűvé teszi az intézményvezetői kompetenciák speciális tudáselemeinek elsajátítását. Ezért a szakképzésben mindig is jellemző komplexebb szakterületre irányuló pedagógiai felkészülés mellett különösen fontos a vezetői képességek folyamatos fejlesztése.
– Mióta zajlik a BME-n közoktatási vezetőképzés?
– A jelenleg már 140 éves szakmai tanárképzési (mérnök- és közgazdásztanár képzés) hagyományaira alapozva, éppen 20 éve kezdődött el a közoktatási vezetőképzés. A ’90-es évek elején, az első intézmények között kapcsolódott be egyetemünk a közoktatási intézményvezetők szakirányú, majd később pedagógus szakvizsgát is nyújtó továbbképzésébe.
– Mi az élethosszig tartó tanulás legfőbb üzenete?
– A pedagógus életpálya kettős kötődéssel rendelkezik: egyfelől az egész életen át tartó tanulás fontos e hivatásban, melynek művelői számára követelmény a legkorszerűbb tudás és a tanítási eszközök, módszerek alkotó használata. Másfelől a pedagógus számára lényeges misszió, hogy a diákok, hallgatók tanulás iránti igényét az élet teljes szakaszán át felkeltsék, továbbá ösztönözzék és elsajátíthatóvá tegyék a későbbi sikeres tanulás módszereit.
– A modernizáció, a kommunikációs technikák fejlődése milyen hatással van a felnőttképzésre?
– Kihívás és lehetőség egyszerre. Bár kétségtelen, hogy az új technikákat professzionális módon kezelni csak megfelelő felkészültséggel és tanulással lehet, azonban hallgatóink és oktatóink számára is a hangsúlyt a lehetőségek tudatosítására, azok kihasználására helyezzük. Korszerű tanulási környezetünk alapvetően egyéni igények szerint támogatja a sajátos élethelyzetben történő tanulást.
