Miről vallanak a betűk?

– Ma már közismert, hogy a – grafosz és logosz szavak összevonásából származó – grafológia szó íráselemzéssel foglalkozó tudomány, amely a személyiség megnyilvánulását kutatja az írásban. Kevesebben tudják azonban, hogy milyen alapelvek szerint működik.

– A grafológia működésmechanizmusát többféle módon is megközelíthetjük. A két legismertebb ezek közül az úgynevezett motoros és a projekciós elmélet. Előbbi elsősorban az írást létrehozó mozgást vizsgálja. Lényege szerint tevékenységünk során minden általunk létrehozott produktum jellemző ránk, az embert tehát minden esetben jellemzi az a mód, ahogyan tevékenységeit végrehajtja. Az egyes helyzeteknek jól látható fiziológiai jellemzői is vannak: más a testtartásunk, mások a mozdulataink, ha szorongva, és más, ha vidáman, nyugodtan ülünk le valahová. Fokozottabban igaz ez az írásunkra, amely – mikromotoros jellegénél fogva – a fent említetteknél jóval finomabb jelekről, kevésbé feltűnő változásokról is képet ad. Az egyes írásmintákat vizsgálva tehát azt láthatjuk, hogy személyiségünk mely területeit és tulajdonságait helyezzük előtérbe, illetve mozgósítjuk egy adott helyzetben. (Ezen alapul az írásterápia is, melynek lényege, hogy az írásképben kifejeződik az egyén pszichéje, s e kettő kölcsönhatása révén az egyik változtatásával a másik változása is elérhető.) A projekciós elmélet szerint egy-egy szó leírása előtt az agyban mozgásterv készül, és ez határozza meg az írást. E megközelítési módon alapul a szimbólumelemzés gyakorlata is. Ennek elmélete szerint írás közben ősi szimbólumok (a Jung által részletesen elemzett kollektív tudattalanban őrzött szimbólumtár elemei) jelennek meg betűinkben, s ezeket elemzik a módszer követői.

– Milyen területeken használják a grafológiát?

– Vannak, akik azért veszik igénybe a grafológia eszköztárát, mert szeretnék jobban, kellemesebben, hatékonyabban élni az életünket. Amikor felkeresik a grafológust, gyakran problémákat, konfliktust hordozó helyzeteket említenek, és ezek megoldását keresik: „Miért rossz a kapcsolatom a környezetemmel?”; „Miként kommunikálhatnék hatékonyabban a családtagjaimmal?” stb. Az íráselemző ilyenkor elsősorban az önismeret fejlesztésében tud segítséget nyújtani. A grafológiát a munkaalkalmassági vizsgálatok során is sikerrel alkalmazzák. Ilyen esetekben nyilván nem az illető szakmai tudását ellenőrzik a grafológusok – ez természetesen az adott terület szakértőjének feladata –, hanem az illetőre jellemző megküzdési stratégiákat, illetve azokat a képességeket, amelyek szükségesek a betöltendő munkakörhöz. Ezeket ugyanis mind nagyszerűen tükrözi az írásunk. A grafológiát a pályaorientáció során is eredményesen alkalmazzák. Ez utóbbi folyamat alapelvei sok tekintetben hasonlóak a munkaalkalmassági grafológiai vizsgálathoz, ám azzal éppen ellentétes oldalról közelítik meg a helyzetet. Míg ugyanis előző esetben azt vizsgálják a szakemberek, hogy egy adott feladatkört milyen személyiségű ember látna el legjobban, a pályaorientációs grafológiai tanácsadás során azt, hogy egy adott személyiségszerkezetű fiatal milyen helyzetben érezné jól magát, mely területeken lenne a leghatékonyabb. Ugyanaz a szakmai ismeret kell hozzá, tulajdonképpen ugyanazokat a szempontokat vesszük figyelembe, csak más szemszögből értékeljük az adatokat, ha egy adott személyiségprofilt munkaprofillal vagy pályaprofillal vetünk egybe. Utóbbi talán annyiban nehezebb, összetettebb, hogy szélesebb körű ismeretek kellenek hozzá. A munkahelyi felvételi során ugyanis egy konkrét, jól körülhatárolható munkakörrel kapcsolatos tulajdonságokat vizsgálunk. Pályaorientáció esetén jóval nagyobb a halmaz, számos lehetőség közül kell választanunk. Az egyéni, a pályaorientációs és a munkaalkalmassági grafológiai tanácsadás három fő iránya mellett a grafológus véleményét számos más esetben is kikérik. Gyakran eszembe jut egy szomorú eset: az egyik grafológiai vizsgálatot rendőrségi megrendelésre készítettem. Egy tizenhét éves fiú halálát követően az idegenkezűség kizárását, illetve az esetleges öngyilkosság okainak megtalálását kellett segítenem.

– Milyen egyéni helyzetekben kérik grafológus segítségét?

– Rendszerint otthoni vagy iskolai, tanulási, illetve viselkedési probléma esetén keresnek fel bennünket. Volt már arra is példa, hogy egy testvérpár idősebbik tagjának akadtak pályaválasztási nehézségei. Mivel a szülők úgy érezték, túl későn kértek segítséget (gyermekük egy számára nem éppen ideális intézmény hallgatója volt már a grafológiai tanácsadás idején), kisebbik fiuk vizsgálatát már jóval hamarabb, a középiskolai fakultációk kiválasztása idején kezdeményezték – ilyen módon kívánták megelőzni a korábban tapasztalt nehézségeket. A pályaorientációs kérdések sokszor más problémák kapcsán merülnek fel a grafológusi munka során. Fordult már elő a saját gyakorlatomban is, hogy egy pánikbetegségben szenvedő kislány írását vizsgáltam, s problémája ismeretében kellett pályaválasztási tanácsot adnom. Az ő esetében nem is a szorosabb értelemben vett pályaorientáció volt az elsődleges. Sokkal inkább arra próbáltunk megoldást találni, hogy egyáltalán ki merjen menni az utcára, csak ezt követhették a pályaválasztás egyéb szempontjai. Az ilyen helyzetekben a szülők részéről – természetesen – az első lépés rendszerint a nevelési tanácsadó felkeresése szokott lenni. Ez érthető is, hiszen a grafológus bevonására akkor van lehetőség, ha szülőknek kellő információjuk van az íráselemzés módszereiről, amelyeket el is fogadnak. Nem utolsósorban pedig energiájuk és lehetőségük is van, hogy éljenek ezzel az eszközrendszerrel.

– Mennyiben hasonlítható össze a grafológia és a pszichológia alkalmazása a kamaszok életében?

– Mind a grafológus, mind pedig a pszichológus emberekkel, az emberi személyiséggel foglalkozik. Vizsgálódási területük és fogalomtáruk tehát szorosan kapcsolódik egymáshoz. A grafológust éppúgy problémahelyzetekben keresik fel, mint a pszichológust vagy a nevelési tanácsadót. „Felhasználói szempontból” tehát sok tekintetben hasonlít a grafológia és a pszichológia eszközrendszere is. Nem véletlenül, hiszen több esetben – például a már említett tanácsadási, pályaorientációs és munkaalkalmassági folyamatokban – a grafológus és a pszichológus egyaránt hatékony segítséget adhat. A grafológia sajátossága szakmai szempontból azonban arra is lehetőséget ad a hozzáértőnek, hogy a kliens írásképét vizsgálva folyamatosan visszajelzést adjon annak állapotáról – ráadásul adott esetben az esetleges problémák korai szakaszában. „Felhasználói oldalról” pedig sokan kevésbé érzik megbélyegzőnek a grafológiai (vagy éppenséggel más hasonló segítői, például coachi) szolgáltatások igénybevételét, mint például egy pszichológuséit. Sokan úgy érzik, a grafológiai tanácsadás kevésbé kelt bennük betegségtudatot, mint egy pszichológiai tanácsadás.

– Van-e olyan lehetősége a grafológiának, amelyet nem használunk ki eléggé?

– A már említett, tragikus esemény kapcsán gondolkodtam el azon, hogy ha az öngyilkos fiú környezetében élők rendelkeztek volna grafológiai alapismeretekkel, talán jóval hamarabb is észrevehették volna a gyerekben létrejövő változás irányát. Írásképünk ugyanis folyamatosan változik, s egy tanár a diákok dolgozatai révén rendszeresen képet kaphat kézírásuk változásairól. Megfelelő ismeretek birtokában pedig képes lehet ezek irányát is meghatározni: láthatja, hogy természetes életkori változások vagy éppenséggel beavatkozást, további odafigyelést igénylő folyamatok. Általánosságban tehát elmondhatjuk, hogy egy gyerek írásképének rendszeres vizsgálata során nemcsak egyszeri állapotot, hanem tendenciákat, változásokat is lehetőségük lenne megfigyelni – még akkor is, ha a negatív változásoknak nincs más előjelük. A grafológia segítségével kiszűrhetők lennének az olyan esetek is, amikor a gyerek krízishelyzetben van, de a viselkedése nem jelzi: nem válik agresszívvé, nem változik a tanulmányi eredménye, „nincs vele semmi baj”.

– Hogyan zajlik egy grafológiai vizsgálat?

– A tesztfelvételi helyzet egyszerű. A kliensnek csupán le kell ülnie és kézírással lemásolnia egy megadott szöveget, majd aláírnia. Ezt bizonyos esetekben saját otthonában, nyugodt körülmények között is megteheti (az írásmintát elég ilyenkor postán elküldenie). Vannak azonban olyan helyzetek is (például a munkaalkalmassági vizsgálatok során), amikor kifejezetten az a cél, hogy megvizsgáljuk, hogy számára ismeretlen helyzetben mennyire hatékony a vizsgálandó személy. Tudnunk kell, hogy az érvényben lévő szabályok szerint tizennégy éves kor alatt mindenképpen szülői igény, illetve hozzájárulás szükséges egy gyerek írásképének grafológiai vizsgálatához. Tizennyolc év felett ki-ki maga kérheti ezt a saját részére.

– Milyen személyiségjegyeket vizsgál a grafológia?

– A grafológiai vizsgálatnál a képességeket nézzük: az értelmi képességeket, a motivációt, az érzelmeket, a vizsgált személy önmagához és másokhoz való viszonyát is. Ez egy olyan általános szempontrendszer, amelynek elemei minden kérdésnél felmerülnek. Ezt követően az adott feladatnak megfelelően jár el a grafológus. A pályaorientációs folyamat során például a fenti szempontokat egybevetjük az illető céljaival, eddigi elképzeléseivel, esetleg (lévén szó kiskorúakról) a család elvárásaival. Megvizsgáljuk, hogy a fentiek tükrében reálisak-e ezek. Természetesen az is előfordulhat egy pályaorientációs vizsgálat esetében, hogy az illetőnek nincs különösebb elképzelése arról, mit is szeretne pontosan. Ilyenkor először körvonalazzuk azokat a pályákat, amelyek illenek a személyiségéhez, majd ezeket szakmánként testközelbe hozva és még sok egyéb szempontot figyelembe véve választjuk ki a neki valót.

– Előfordul ilyen esetekben, hogy a grafológus meglepetést okoz a kérdezőnek? Olyan tulajdonságokra, személyiségjegyekre világít rá, amelyekre a kérdező nem is gondolt?

– Hogyne, nagyon gyakran előfordul ilyen. Ez nem is meglepő, hiszen érett, kiforrott személyiségű felnőttek önismeretébe is gyakran épülnek be szűrők, hárító mechanizmusok. A kamaszok pedig eleve az önismereti út, egyáltalán az identitás kialakulásának elején járnak: így aztán számukra valóban sok újdonságot jelent egy-egy grafológiai elemzés. Jó önismerettel rendelkező felnőttekkel is előfordul, hogy bizonyos tekintetben nem tudatosak. Az sem ritka, hogy egy-egy grafológiai elemzés során a már ismert tények alapján új összefüggések tudatosodnak az illetőben. A tudatosodás folyamata tehát felnőttek és gyerekek számára egyaránt kínál újdonságot. Aki már hozzám jön, tudja mi az a grafológiai íráselemzés, alapvetően nem lepem meg. Bár az is igaz, többen gondolják még ma is, hogy számít az írásuk tartalma is. A grafológus rendkívül sok írással találkozik tanulmányai és napi gyakorlata során. Általában tizenöt szerkezeti elemet vizsgál sok szempontból: a betűformálástól kezdve egészen addig, hogy az írástömb miként jelenik meg a papíron. Vizsgáljuk az írás mozgását és számos komplex tulajdonságát is. Ezekből kiindulva tudom megválaszolni a kliensek kérdéseit problémájuk személyiségükben rejlő hátterének feltárásával.

– Érdemes lenne akár a fiatalokat is grafológiára tanítani (például szakkör keretében önismereti céllal)?

– Nem feltétlenül. A kézírás ugyanis vi­szony­lag könnyen hozzáférhető módon kínál lehetőséget egy személy megismerésére. Ebből azonban csak szakemberek vonhatnak le releváns következtetéseket. Részint azért, mert a grafológia esetében nagy hiba az egyszerűsítés: téves következtetésekre juthat az írásképből az, aki kevés ismerettel, nem elég árnyaltan vagy kevésbé összetetten nézi az embert. Ráadásul a grafológusnak érett személyiségnek kell lennie: a kamaszok nem feltétlenül mérik fel ésszel-lélekkel, milyen súlya van az ilyen módon alkotott véleménynek. Ugyanakkor tapasztalataim szerint érdemes lenne „felhasználói szinten” minél több fiatalt megismertetni a grafológiával. Többször hívtak már ilyen céllal osztályfőnöki órákra, s az ezeken tapasztaltak alapján azt mondhatom, rendkívül érdeklődőek a gyerekek. Elsősorban azért, mert élvezik, hogy a módszer bemutatása kapcsán a lélekről, a személyiségről, annak alakulásáról van szó. Úgy érezhetik a magukat kereső fiatalok, hogy újabb eszközt kaptak önmaguk megismerésére.