Mire kíváncsi a láda?

– Mi a Kíváncsi láda, és mire kíváncsi?

– Ez egy olyan játékos eszköz, amely a 4–8 éves korosztály tevékenységközpontú tehetség­azonosítására, a gyerekek érdeklődésének feltérképezésére szolgál. Óvodás és kisiskolás gyerekeknek is alkalmas, meggyőződésünk ugyanis, hogy a tehetség nem életkorhoz kötődik.

– Honnan jött az ötlet?

– Olyan szerencsésen alakult, hogy 2008-ban hirtelen három tehetségfejlesztő-szakértő kollégánk lett. Ráadásul egyikük alsós tanító, másikuk magyar–angol szakos, a harmadik pedig matematika–fizika–informatika szakos tanár. Szakmai támogatónknak megnyertük Dr. Gyarmathy Éva pszichológust, ily módon szerencsésen találkoztak a kompetenciák, hogy egy komoly tehetségfejlesztési folyamatot elindíthassunk. Belevágtunk tehát, és Tehetségpontként regisztráltattuk magunkat.

– Hogyan fejlesztették ki ezt a különleges eszközt?

– Egy TÁMOP-pályázat keretében láttunk hozzá a fejlesztéshez. Nem önmagáért való eszközt szerettünk volna, éppen ezért óvodásoknak szóló tehetségfejlesztő programot is kidolgoztunk. Magát a ládát csaknem egyéves fejlesztő munka eredményeként készítettük el. Alapelvünk az volt, hogy az alkotó gondolkodás nem mérhető számszerűen, hiszen a tehetség minőségileg más, több, mint a magas intelligencia vagy bármely képesség. A különféle intelligenciatesztek különböző, egymástól eltérő képességeket mérnek. Az intelligenciahányadosra, vagyis az IQ-ra alapozott megközelítés a tehetség feltárására nem elégséges. Ugyanakkor nagyon fontos információk nyerhetők a gyermekekről, ha különböző helyzetekben, különböző játékos tevékenységek és feladatok közben figyeljük meg őket.

– Nem túl korai az, hogy ennyire kicsik tehetségazonosítását végzik?

– Számos vizsgálat mutatta ki, a legtöbb tehetségígéret hatéves korig elvész. Hiába van meg a kiemelkedő adottság, ha a környezet nem hívja azt elő, nem lesz belőle képesség. A tehetségesek között előforduló későbbi alulteljesítés egyik fő oka a korai években hiányzó támogatásban és a nem megfelelő intellektuális kihívásban keresendő. A legfiatalabb korosztály kiemelkedő adottságú, tehetséges gyerekei nagyon kevés olyan fejlesztést kapnak, amely a képességeiknek megfelel. A szakirodalom is keveset foglalkozik ezzel a korosztállyal, mondván, ők még túl kicsik. Komoly űrt éreztünk ezen a területen. Valójában nem is tehetségfejlesztésről van szó, hanem a tehetségfejlesztés megalapozásáról.

– Miként segít ebben a Kíváncsi láda?

– A végigjátszott feladatsor segítségével érdeklődési területeket szeretnénk találni. Az a cél, hogy a gyerekekben minél tovább fenntartsuk a nyitottságot, a kreativitást, hogy ne vesszen el egyetlen olyan kisgyerek sem, akiben bármilyen, a tehetségnek egészen apró szikrája megmutatkozik. Azért is keresik ennyire a ládát, mert nincs megfogható külső eszköz ebben a korosztályban. Természetes, hogy mindenki szeretné úgy fejleszteni a saját kisgyerekét, hogy a kicsi a lehető legtöbbet tudja kihozni magából. Egy ilyen korú kisgyerek lehet egy-két, de akár három képességterületen is erős. Ezek fejlesztése mellett azok a jellemzői is fejlődni tudnak, amelyekben jelenleg még nem olyan jó.

– Mi áll a láda ötletének hátterében? Mi alapján dolgozták ki?

– Ez a mérőeszköz Gardner többszörös intelligencia-elméletére támaszkodik. Gardner azt mondja, hogy az intelligencia nem egységes, hanem azt több különálló részre lehet osztani. Ezek a nyelvi-verbális, a logikai-matematikai, a téri-vizuális, a testi-kinesztetikus, a zenei, az interperszonális (társas), az intraperszonális (belső, önreflexív működés) és a természeti-praktikus. Ezek különállók és függetlenek egymástól, az intelligenciafajták mégis interakcióban vannak. A Gardner-féle megközelítés alapján az egyes intelligenciafajták egymástól eltérő fejlődést és fejlettséget mutathatnak. Így értelmezhetővé válik a tehetséges gyermekeknél gyakran megfigyelhető egyenlőtlen fejlődés, tanulási zavar, és más különleges jelenségek leírása, értelmezése is.

A Kíváncsi láda a varázsló várát rejti. Ebben a csodálatos világban él a királylány, a sárkány és persze a varázsló, akikkel a feladatok során megismerkedik a kisgyerek. Képes kártyák segítségével történetet kell alkotnia, gyümölcsöket kell elhelyeznie a megfelelő rekeszekben, a szükséges hozzávalók segítségével „főznie” kell, el kell pakolnia a varázsló szerteszét hagyott holmijait, párt kell rajzolnia a királylánynak – és ez még csak néhány a számos érdekes feladat közül. A végigjátszott feladatsor nyomán egy izgalmas történet bontakozik ki, miközben a kisgyerek a pedagógussal beszélget, közösen szótagol és együtt is énekel vele.

– Miként használható a láda?

– A Kíváncsi láda egyéni vizsgálatot tesz lehetővé. A pedagógus egy gyerekkel mintegy negyven perc alatt játssza el az útmutatóban leírt tevékenységsort. A feladatok történetbe ágyazottak, a mese egy-egy részéhez kapcsolva kerülnek azok a gyermek elé, alkalmat adva neki a tevékeny részvételre. A vizsgálat során a „mérést” végző pedagógus a ládához tartozó értékelő lapon rögzíti a gyerek válaszait a saját megfigyeléseivel kiegészítve. A ládával végzett feladatok nyomán a pedagógus nemcsak a megoldás minőségéről, hanem a gyermek személyiségéről is képet kap. Fény derül a lelkesedésére, a kudarctűrésére, a kitartására, a munkatempójára is.

– Hogyan értékelik egy kisgyerek „teljesítményét”?

– Mivel mindegyik képességterülethez tartoznak feladatok, az értékelőlapban rögzített eredményekkel ezek láthatóvá válnak. A lapon 1-től 4-ig tartó skálán kell értékelni a gyerek egy-egy feladatnál elvégzett tevékenységét. Az értékelőlap két dolgot tud mutatni, azt, hogy alakulóban van az a terület, vagy már erőteljesen meg is mutatkozik. A pedagógus az értékelőlapon a gyerek válaszai mellett a saját megfigyeléseit is rögzíti. A pedagógusokban és a szülőkben is komoly igény van arra, hogy a saját megfigyeléseiken túl megerősítést, segítséget kapjanak arról, milyen irányba halad a gyerek. A láda játékos tevékenységeiről folytatott beszélgetések rengeteget segíthetnek a továbblépésben.

– Említette, hogy egy programot is kidolgoztak a ládához kapcsolódóan. Miről szól ez?

– Kezdettől van óvodai tehetségfejlesztésünk, tavaly fejlesztőprogramra hozhatták hozzánk szombatonként a szülők a gyerekeket. Az a tapasztalat, hogy a gyerekek ezen feltöltődnek, és utána könnyebben veszik a következő heti óvodai vagy iskolai napokat. Aki valamiben jó, annak az óvodában vagy iskolában kapott feladatok nem mindig jelentenek elég erős impulzust. Ezért állítottunk össze a Kíváncsi ládához tehetségfejlesztő programot, hogy aki ebben vagy abban ügyes, annak komoly pluszfeladatokat nyújtsunk. A program megvalósítását és a ládahasználatot is tanítjuk egy ingyenes továbbképzés keretében. Ez a tízórás felkészítő pedagógusoknak szól, akik megismerkednek a ládával, elsajátítják a használatát, megtanulják, miként töltsék ki az értékelőlapot.

– Komoly az érdeklődés a Kíváncsi láda iránt?

– Amikor a pedagógiai intézeten belül elkezdtük a munkát, első körben a II. Kerületi Önkormányzat segítségével száz darab ládát tudtunk elkészíttetni. Ez a száz láda elfogyott, az ország különböző területeiről voltak megkereséseink. Tavaly ráadásul szabadalom lett a Kíváncsi láda, és nemzetközi érdeklődés is mutatkozott iránta. Londonban, Hollandiában, Szlovéniában van már belőle, de más országokból is jelentkeztek már. Az Európai Tehetségközpont segítségével lefordíttattuk angolra az értékelőlapot, most azon gondolkozunk, hogy például oroszra is érdemes lenne. Idehaza számos előadáson, konferencián vettünk részt, de nemzetközi fórumokra is eljutottunk már a ládával.

– Mik a további terveik?

– Rendkívüli érdeklődés van a láda iránt, ezért továbbiakat szeretnénk készíttetni, csak egyelőre ehhez nincs forrásunk. Azt szeretnénk, hogy pszichológiai teszt lehessen belőle, de ez többéves folyamat. Az egyértelmű, hogy a ládában még sokkal több lehetőség van, nem véletlen, hogy külföldről is felfigyeltek rá.