Mire jó a képernyőmegosztás?

Hogyan foglalható össze az OPKM chatkönyvtáros szolgáltatásának lényege?

Egészen hivatalosan: képernyőmegosztással támogatott tájékoztatás, de természetesen nem lehet egy szolgáltatást ilyen bonyolultan hívni. Pillanatnyilag még keressük a nevét: chatkönyvtár, vagy esetleg távkönyvtár. Ami a szolgáltatást illeti, könyvtárunk már régebb óta online elérhetőséggel és tájékoztatással rendelkezett, de a chatkönyvtáros szolgáltatásunkat a szükség hívta életre. Ne feledjük, márciusban szakdolgozati beadási határidők szorították a hallgatókat, ezért arra gondoltunk, hogy ha az olvasók a járványhelyzet miatt nem jöhetnek ide, akkor meg kell találnunk azt a csatornát, amivel a keresett anyagokat el tudjuk juttatni hozzájuk. Természetesen azt továbbra sem vállaltuk, hogy e-mailes megkeresésre a hallgatók helyett elvégezzük az ő kutatásaikat.

Egyébként már a ’90-es évek közepe óta van online katalógusunk, de aki járatlan ennek használatában, annak segítünk. Mivel manapság csaknem mindenki használ már chatet, rájöttünk, hogy a könyvtári szolgáltatás kapcsán is nagyon jól lehet használni az ezekbe az elmúlt években beépült képernyőmegosztás funkciót. Még a gyakorlottabb könyvtárhasználók sem mindig tudják írásban teljesen pontosan megfogalmazni kérésüket. Szükséges a párbeszéd, a segítő könyvtárosi kérdések. Személyes kapcsolat esetén ez természetes, de e-mailen szinte lehetetlen az efféle segítség. Ezért regisztráltunk egy Skype és egy Google Hangouts-címet, ezen tudnak megkeresni bennünket, így már indulhat is a dialógus, közösen végezzük a témával kapcsolatos keresést, közösen elemezzük a találati halmazt és közösen fogalmazzuk újra a kérdést, így az olvasó valóban azt kaphatja, amire szüksége van.

Az adatbázisunkban szereplő könyvek, cikkek közül jelenleg 31 ezer online is elérhető, ezeket a nem előfizetéses tartalmakat a virtuális kosárba téve az olvasó egy e-mailben bibliográfiaként meg is kaphatja. De könyvtárunk gyűjteményében 800 ezer dokumentum, több millió mű érhető el.

Mi történik akkor, ha csak papíralapon van meg a keresett mű?

Mondok egy konkrét példát. Az egyik hallgató a lovasterápia és a tanulási zavarok kérdéskörében szeretett volna kutatni. Néhány digitális anyagot találtunk is közösen, de több, témába vágó mű csak papíron volt meg. Mivel ezek nem voltak nagyon terjedelmesek, beszkennelve elküldtük az olvasónak. Volt olyan is, hogy egy kutató ugyan megtalált anyagokat a katalógusban, de nem értette azokat. Ekkor ő osztotta meg a képernyőjét és így kérte a segítő értelmezést. Mivel nem ismerte a szakkifejezéseket, ezeket telefonon nem lehetett volna elintézni, így azonban igen.

Ki a célközönsége ennek a szolgáltatásnak? Kik használják leggyakrabban?

A kezdeti időszakban jellemzően egyetemi hallgatók voltak, mint ahogy a normál időszakban is az olvasóink többsége az. Amikor enyhült a karantén szigora, úgy döntöttünk, hogy fenntartjuk a chatkönyvtáros szolgáltatást. Vannak ugyanis olyan dolgok, amiért nem is feltétlenül szükséges ide jönnie az olvasóknak. Országos szakkönyvtárként a katalógusunkban minden benne van, ami pedagógiával kapcsolatban magyarul megjelent, nemcsak a könyvek, hanem a folyóiratcikkek, sőt a tanulmánykötetek tanulmányai is külön-külön. A pedagógiai szakirodalmat pedig részletes tárgyszavakkal látjuk el, így speciális témák irodalma is könnyebben megtalálható nálunk, mint bármely más könyvtárban. Ez nagy segítség a vidéki kutatóknak is, hiszen ha tudja, melyik folyóiratot, melyik kötetet kell keresnie, a mű pontos adatai alapján már vidéki nagyobb könyvtárakban is megtalálhatja a számára szükséges műveket. Ezen szolgáltatás keretében segítünk a különböző egyénre szabott bibliográfiák összeállításában is.

Intézményük másik új szolgáltatása a webinárium, vagyis egy online pedagógiai-szakmai műhelysorozat. Hogyan áll össze a tematikája?

Ezt a szolgáltatásunkat a karanténtól függetlenül hoztuk létre 2019 novemberében, eddig 11 rész vissza is nézhető. Hallgatóként és előadóként is gyakran járok konferenciákra, és ott fogalmazódott meg bennem, hogy egy ilyen fórumon tartalmi és időbeni korlátok miatt nem lehet minden, egyébként fontos dolgot meghallgatni, elmondani. Az elvek és elméletek meghallgatását nem követi a tudás „aprópénzre váltása”, maga az alkalmazhatóság. A webinárium indításakor kifejezetten olyan témákat kerestem, amelyekkel sosem foglalkozunk konferenciákon. Rögtön az első téma az volt, hogy hogyan készítsünk könyvtári feladatot, mivel ezen a platformon már az apróságokról is lehet beszélni. Részt veszek pedagógusképzésben, ahol gyakran azt tapasztalom, hogy bólogatnak a hallgatók, hogy értik, amit mondunk, de a feladatot már nem tudják a hallottak alapján megoldani. Itt szeretnénk segítséget nyújtani ahhoz, hogy az elméletből hogyan lesz napi gyakorlat.

Interaktív feladatmegoldás a webinárium alatt

A webináriumon volt szó a silent book-ról is, de volt, hogy egy költészet napi játékos programot mutatott be egy kolléga. Ez utóbbi már a karantén idejére készült. Egy másik kolléga pedig arra vállalkozott, hogy megmutassa, hogyan tud támogatni egy iskolai projektet mint könyvtárostanár. Itt például a történelem tantárgy keretében a vonatkozó szövegek között kellett a gyerekeknek kutakodniuk, azokra hivatkozniuk.

Honnan tudja, hogy a pedagógusok milyen témák iránt érdeklődnek?

A webinárium elindítása előtt természetesen végeztünk egy kérdőíves felmérést is, hogy kiderüljön, mit gondolnak fontosnak a kollégák. Nagyfokú az érdeklődés a módszertani kérdések iránt, mint például a differenciált feladatok összeállítása, vagy mivel szinte kötelező jelleggel tanítanunk kell az online forrásokra való hivatkozás mikéntjét, erre is fel kell készülni.

Technikailag, műhelyvezetőként megosztom a képernyőmet egy rövid bevezető előadás erejéig, majd egy kollaboratívan szerkeszthető feladatlaphoz adok hozzáférést minden résztvevőnek. Itt közösen oldunk meg feladatokat. Pl. közösen fogalmazunk át egy rosszul kiadott feladatot, közösen készítünk el hivatkozásokat. Majd megbeszéljük a típushibákat, azok forrásait, a diákok támogatási formáit. Azért jó erre a közösen szerkeszthető fájl, mert belejavítással rögtön jelezni tudom a résztvevőnek, hogy a feladat mely részére figyeljen különösen oda. Az is jó, hogy a résztvevők is jelezhetnek egymásnak, tehát valóban közösen dolgozunk.

Hány fő kapcsolódása esetén tartható még kézben ez a fajta kommunikáció?

Ezek valóban interaktív szemináriumok, ezért 20 fős limitet húztunk. Általában 10-12 fővel zajlanak a konzultációk, ennyi emberrel még jól lehet a megosztott fájlokkal közösen dolgozni. Általában a tervezett eseményeket két időponttal hirdetjük meg; van egy napközbeni időpont és egy esti, mivel nem minden kolléga tudja szabaddá tenni magát munkaidőben. A szemináriumok anyagát rögzítjük, aztán feltöltjük az OPKM YouTube-csatornájára.

Ha az iskolákban esetleg újból bevezetnék a digitális tanrendet, arra hogyan reagálnának? Hogyan tudnák segíteni a pedagógusok munkáját?

Ezt a webináriumsorozatot iskolai könyvtári webináriumként hirdettük meg, de bármelyik pedagógus számára érdekes lehet. A differenciált könyvtári feladatok forrásalapú feladatok. Ha a pedagógus nem tud órát tartani, akkor valamilyen forrást kell kiadnia, amit a gyerekek önállóan feldolgoznak. Ez tipikus könyvtárpedagógiai felkészítést és felkészülést igénylő feladat. A karantén közvetlen hozománya, hogy az OPKM-ben ez idő alatt elkezdtük gyűjteni és közzétenni (egy minőségi szűrő közbeiktatásával) a könyvtárhasználatot segítő online anyagokat. De hasonló online forrásgyűjtemény készült óvodapedagógusoknak is a mese, anyanyelvi fejlesztés témakörben.

A Bod Péter Országos Könyvtárhasználati Versenyünkhöz 2005 óta építünk egy feladatbankot, mely a bod.opkm.hu aloldalunkról érhető el. Ide − a szerkeszthetőség kedvéért Wordben − feladatonként feltöltöttük az összes feladatlapunkat. Ebben a tanárok NAT műveltségi területek szerint vagy szabad szavas kulcsszavakkal is kereshetnek, adott esetben például rejtvényeket is. A tanárok természetesen a megoldókulcsokat is letölthetik.

Képernyőmegosztással támogatott tájékoztatás, katalógushasználat

Ha már szóba került a Bod Péter Országos Könyvtárhasználati Verseny, mesélne róla, illetve az idei verseny rendhagyó körülményeiről?

1993 óta minden évben megrendezzük a versenyt a 7−8, illetve a 9−10 évesek számára. Van egy iskolai forduló, itt választják ki a gyerekeket (iskolánként 3 tanuló indítható). Utána jön az országos írásbeli forduló, amit már teljesen anonimizált és hivatalos formában bonyolítunk egy-egy kiválasztott könyvtári helyszínen minden megyében. Az innen továbbjutók a döntőbe kerülnek, ami egy kétnapos budapesti esemény. A döntőben egy nagyobb projektet kell végigvinniük, ahol nemcsak a feladatlap megoldása számít, hanem az út is, azaz, hogy mit vett le a polcról, mit ütött be a számítógépbe. Ezeket a zsűri tagjai nézik. Minderre áprilisban került volna sor…

Csakhogy a vírushelyzet közbeszólt.

Igen, de ezek a gyerekek megnyerték a lehetőséget, mert bejutottak a döntőbe. Úgy gondoltuk, hogy nem engedhető meg, hogy ezt elveszítsék. Miután a chatkönyvtárral már kellő online tapasztalatot szereztünk, a döntőt úgy oldottuk meg, hogy felhívtuk a gyerekeket videóchaten (2x12 főt, két korcsoportban), a háromfős zsűri pedig a versenyző által megosztott képernyőn figyelte, hogy épp hová kattint. Ez így még egyszerűbb is volt, mint élőben figyelni a versenyző háta mögül a monitorját. Annyiban is más volt ez a verseny a megszokotthoz képest, hogy a gyerekeknek hangosan kellett gondolkodniuk, kommentálni, hogy épp mit, miért csinálnak. Ez nagyon sokat segített a zsűrinek és a diáknak is, hogy megmutathassa, mennyit tud.

Ha elmúlik a vírus okozta rendkívüli időszak, tervezik, hogy valamit megtartanak ebből a digitális versenyszervezési rendszerből?

Át kell még gondolni. Akár megoldható lenne ebben a formában is, a döntőben eddig is volt minden gyereknek saját gépe, az viszont nagyon hiányzott, hogy a versenyzők könyveket vegyenek le, hiányzott, hogy hosszabban, elmélyültebben tudjanak dolgozni. Kivárjuk a tavaszt, ekkor lesz döntő újra, és lehet, hogy az írásbelit is új alapokra kell helyeznünk. Valami hibrid megoldás jöhetne számításba, de pillanatnyilag nem azokat az időket éljük, amikor pontosan előre lehet tervezni…