Mindig minden változik: az emberek, a társadalom és az oktatás

Volt már a felsőoktatásért, majd később a köznevelésért felelős helyettes államtitkár, az Oktatási Hivatal elnöke, jelenleg pedig köznevelési államtitkár. Hogyan látja, milyen változások történtek az elmúlt években, amelyek emelték a magyarországi oktatás ázsióját?

Szeptemberben lesz tizenegyedik éve, hogy a magyar kormányban oktatáspolitikai feladatkört töltök be. Igencsak definíciós kérdés az, hogy milyen az oktatás aktuális ázsiója; nehéz meghatározni, valójában mit is érthetünk ezen. Kiemelten fontos, hogy a társadalom miként vélekedik a mindenkori oktatásról, milyen az érintettek véleménye, és természetesen az is jelentékeny, hogy a nemzetközi mérések milyen eredményeket mutatnak, ráadásul a nemzetközi trendek alakulása is kihat az oktatás helyzetére. Természetesen ez alatt az egy évtized alatt az oktatás szereplői is megváltoztak. A tanulók soha nem látott mértékben használnak digitális eszközöket; ez a globális jelenség például nincs olyan jó hatással a klasszikus szövegértésükre, ugyanakkor persze erősíti a digitális készségeiket. A tanulás motivációja is csökkent, ma megmagyarázhatatlanul sokan szeretnének influenszerek lenni, és úgy vélik, hogy ehhez nem kell tanulni.

Ugyanakkor a pedagógusszakma társadalmi presztízse az elmúlt évtizedekben – visszanyúlva egészen a kommunizmusig – nem javult annyit, mint szerettük volna. Nem lehet azt sem mondani, hogy régen minden jobb volt, inkább azt mondanám, hogy korábban minden más volt, de mindig minden változik: az emberek, a társadalom és az oktatás is.

Hogyan teljesítettek a tanulók az idei érettségi vizsgákon? Lehet érzékelni bármilyen teljesítménybeli visszaesést a koronavírus-járványt követően?

Örömteli hír, hogy az idei érettségi vizsgákat minden incidens és egyéb nehézségek nélkül tudtuk megszervezni. Két járványügyi időszakban szervezett érettségi vizsgaidőszakot követően sikeresen visszaálltunk a korábban megszokott érettségi metodikára. Külön érdekessége az idei vizsgáknak, hogy volt egyfajta bojkottfenyegetőzés, aminek az volt a lényege, hogy az érettségi ellehetetlenítésével gyakoroljanak nyomást a kormányra. Ezek a fenyegetőzések – szerencsére – nem váltak valóra, csak a valósággá nem váló riogatások sorát gyarapították. (https://www.oktatas.hu/sajtoszoba/sajtoanyagok/sikeres_erettsegi_vizsgai...)

Az utóbbi évben nemcsak több tárgyból, hanem immáron digitálisan zajlott az országos kompetenciamérés. Hogyan értékeli ennek lebonyolítását, illetve az elmúlt évek nemzetközi méréseinek eddigi eredményeit?

Óriási változásnak könyvelhetjük el a digitális alapú kompetenciamérés bevezetését. Elsősorban szeretnék köszönetet mondani egyrészt az Oktatási Hivatalnak (OH), másrészt az iskoláknak, hogy ezt a nagyszámú mérést megvalósították. Egy régi mondás szerint, amit mérni lehet, azt meg is kell mérni. Persze ezzel a megemelkedett mérésszámmal megnőtt az adminisztráció, illetőleg a diákok feladatai is bővültek, mégis komoly eredményként tekinthetünk a bevezetett változásokra, amelyeknek köszönhetően nemcsak kétévente szövegértésből és matematikából, hanem jóval teljesebb körben rendelkezünk majd a tanulási eredményekkel. Ennek köszönhetően évente tudjuk már mérni a tanulók előrehaladását, ami pedig az egyik adata lehet a pedagógusok teljesítményértékelésének, továbbá az eddiginél szélesebb körű számításokat lehet majd végezni az intézményi teljesítményekre vonatkozóan. A mérések emellett lehetővé teszik azt is, hogy egyéni profilokat lássanak a szoftverek, amelyek alapján idővel a mesterséges intelligencia testreszabott feladatokat tud kínálni a tanulónak. Ezt a mélységű differenciálást tanórai keretek között a pedagógusnak nehéz volna megvalósítania, de ebben tudunk majd segítséget nyújtani, így komplexebb képet kapnak a diákokról is. Úgy hiszem, igazán jelentős fejlődés kapujában állunk.

Nagy érdeklődésre tartott számot az elmúlt hónapokban az új, pedagógusok életpályájáról szóló törvény tárgyalása és annak elfogadása. Milyen koncepció szerint tervezték meg a törvényt és melyek a legfontosabb sarokkövei?

Az egy évtizede kialakított rendszer az elmúlt évtizedben bevált, de egyre több kritikát kapott, ezért kezdtünk el gondolkodni egy új, innovatívabb megoldásban.

Úgy láttuk, hogy érdemesebb egy kevésbé merev – vagyis nem az egykori bérkategóriák, a végzettségek és az életkorok alapján működő – rendszert kialakítani, ahol nagyobb hangsúlyt kell fektetni az egyéni teljesítményre. Egy olyan rendszerről beszélünk tehát, ahol a minősítésnek és a szakmai tapasztalatnak maradt ugyan szerepe – ami helyes is –, de az új törvény erőssége, hogy igenis képes a munkáltató a bérekben aszerint differenciálni, hogy kire, hol, mekkora szükség mutatkozik, illetve az egyik legfontosabb szempont az lesz, hogy milyen teljesítményt produkál az illető. A pályára belépő fiataloknak nagy segítséget fog ez jelenteni, hiszen nem kell majd sokat várniuk arra, hogy a pályakezdés után már versenyképes bért kapjanak. Ez a változás vonzóbbá fogja tenni a pedagógushivatást a fiatalok számára, javulni fog a korfa.

Azt fontos hozzátennem, hogy eddig a jogi kereteket teremtettük meg. Viszont ahhoz, hogy a differenciálás a gyakorlatban is megvalósulhasson, egyrészt időre van szükség, másrészt pedig olyan bértömegre, amit több lépcsőben tudunk majd a pedagógusok rendelkezésére bocsátani. Igaz ez az éves teljesítményértékelésre is: ennek köszönhetően az intézményvezetők a rendelkezésükre bocsátott bértömeget rendszerben gondolkodva, átlátható módon tudják majd differenciáltan szétosztani a pedagógusok között. A teljesítményértékelés terén az elkövetkező évre tesztévként tekintünk – anyagi vonzata még nem lesz a teljesítményértékelésnek, és arra is készek vagyunk, hogy a pilotév végén – vagyis jövő nyáron – újabb módosításokat eszközöljünk a rendszer kifinomultabb működésének érdekében.

Pontosan milyen jogokat és kötelezettségeket irányoz elő az új köznevelési foglalkoztatotti jogviszony?

Az összes jog és kötelezettség felsorolása a fél lapszámot betöltené, inkább csak érzékeltetni szeretném a megközelítésünket. A szakképzésben a Munka Törvénykönyve alapján foglalkoztatják a kollégákat, de mi egy olyan rendszert szerettünk volna, ami kifejezetten a pedagógusokra szabott jogszabály, ami az iskola világára reflektál. Ezt a megközelítést leginkább a szabadságolások terén lehet érzékeltetni: mivel sok a tanítási szünet, mi tudunk 50 nap szabadságot adni, míg más munkakörökben – például az ipar világában – ez túl sok lenne. Ez az új jogviszony az állami, az egyházi és a magánfenntartású intézményekre is vonatkozik, ami a korábbiakkal szemben azért fontos, mert végre egységes jogszabály vonatkozik a pedagógusokra, megszűnik az a helyzet, hogy a rendszer kétharmada közalkalmazott, de a többiek a Munka Törvénykönyve szerint működnek.

Milyen intézkedéseket terveznek a pedagógusok megbecsültségének növelése és a pedagógushivatás vonzóbbá tételének érdekében?

A kulcskérdés a következő évekre beígért béremelések végrehajtása, hiszen a Kormány azt vállalta, hogy 2025-ig jelentős béremelést fog megtenni. Maga az új életpályáról szóló törvény is azzal a céllal született, hogy a pedagógushivatást vonzóbbá tegye. Átalakítottuk a tanárképzést 2021-ben, most a nyáron pedig a korábbi tanulmányokra épülő, rövid ciklusú pedagógusképzéseket alakítottuk át, tettük vonzóbbá. Szimbolikus lépésnek számít, de a következő tanévtől a pedagógusképzésben oklevelet szerzők az orvosokhoz hasonlóan esküt tesznek majd az egyetemi diplomaosztó ünnepségek keretében.

Vannak további terveik az oktatási infrastruktúra fejlesztésére?

Az oktatási infrastruktúra nagyon fontos abból a szempontból, hogy a pedagógusoknak milyen körülmények között kell ellátniuk a munkájukat. A kormányzat 2013-ban deklarálta állami feladatként a köznevelést, és vette át az önkormányzatoktól az iskolákat, ráadásul az üzemeltetés-működtetés csak 2017-ben került át a tankerületekhez. Akkor végeztünk egy nagy felmérést, mely szerint a feladatellátási helyek 60 százalékán valamilyen jelentősebb felújítás volt szükséges. A munkának neki is láttunk, az előző kormányzati ciklusban hazai és uniós forrásból 4.576 felújítás, beruházás valósult meg, az arányt sikerült 40 százalékra javítanunk.

A munka jelenleg is folyik, idén zárulnak az EFOP-4.1.2-es projektek, de például az elektromos hálózatok felújítására is biztosítottunk 10 milliárd forintot. Ez a projekt például nem annyira látványos, de azért szükséges, mert egyre több digitális eszközt használunk, egyre több áramot fogyasztanak az iskolák, lépést kell tartani a fejlődéssel, ezért természetesen az elektromos rendszerek felújítása a legrosszabb energetikai állapotban lévő intézményekkel kezdődött meg, és sorban haladva végzik a javításokat.

Vannak olyan beruházások is, amelyeket a háborús helyzetben szüneteltetni kényszerülünk. A terveink természetesen készen állnak arra, hogy mindazokat a beruházásokat, amelyeket megvalósítani terveztünk, később újraindítsuk. Kiemelném itt a Pest vármegyei agglomerációs iskolafejlesztést, ahol 16 új iskola építéséről született döntés. A projekt újraindítása célszerű volna, hiszen az egyes településeken megjelenő gyerekszám-növekedés egyre jelentősebbé válik, így ahol szükséges, ott egyelőre konténertantermek telepítésével biztosítjuk a szükséges férőhelyeket.

Hogyan segítik az iskolákat és a pedagógusokat az adminisztratív terheik csökkentésében?

A legnagyobb változást a digitalizáció hozhatja meg. A most elfogadott törvényben is van egy hangsúlyos pont, mely a KRÉTA-rendszer használatát a teljes köznevelési rendszer részére kötelezővé teszi. Ez azt jelenti, hogy azokat a szolgáltatásokat, amelyeket a KRÉTA nyújt, mindenki igénybe tudja venni, és így a kormányzat is jobban építhet erre. A jegyek beírásánál, a hiányzások rögzítésénél egy nagyon gyors és hatékony rendszerről beszélhetünk, ami csökkenti az adminisztrációs időt.

A következő évekre vonatkozóan milyen további feladatok várnak még a köznevelés területén?

A jövőben nagy hangsúlyt szeretnénk fektetni a tanügyi informatika fejlesztésére. Szeretnénk a KRÉTÁ-t mint tanulmányi rendszert egy oktatást támogató szoftverré fejleszteni a mesterséges intelligencia alkalmazásával. Ebben óriási potenciált látunk, hiszen a mesterséges intelligencia nagyon nagy segítséget jelenthet mind a diákoknak, mind a pedagógusoknak. Ezen a téren megtettük az első lépéseket, a nyelvtanulás terén a KRÉTA már rendelkezik a Xeropan rendszerrel, amelynek segítségével ingyenesen fejleszthetik a tanulók a nyelvtudásukat.