Olvasási idő: 
13 perc
Author

Mindenkiben szunnyad egy alkotó entitás

A történetmesélés az ember ősideje óta jelen van. Mindannyian tudunk történeteket alkotni. A buszon ülve, a boltban, a postán, otthon a tévé előtt. Mindenütt történetek zajlanak. A kísérletek, a robbanó, csillogó, villogó, izgalmas színes-szagos kísérletek pedig sokakat lázba hoznak. Ennek a kettőnek az összefonódásával született meg a TETT-mesepályázat (Te és a természettudományok – mesés történetek), ami teret ad azoknak a diákoknak, akik a természettudományos gondolataikat szívesen megírnák egy saját maguk által alkotott történetbe szőve. A pályázat létrejöttéről, céljáról és különlegességéről prof. dr. Szántay Csabával, a Richter Gedeon Nyrt. tudományos főtanácsadójával és egyben egészségügy- és oktatástámogatási vezetőjével, a TETT-mesepályázat egyik ötletgazdájával beszélgettünk.

Mit kell tudni a TETT-mesepályázatról? Mikor kezdték el munkatársaival kidolgozni a pályázat célját? Miben állapodtak meg, milyen célkitűzéseik vannak?

A Richter Gedeon Nyrt. munkatársaiként érezzük – sajnos –, hogy a természettudományos oktatással kapcsolatban vannak olyan problémák, amelyeket egy ilyen kiválósági központként működő nagyfoglalkoztató – mint a Richter – nem nézhet tétlenül. Egyetemen is tanítok, ahol évről évre tapasztalom, hogy a hallgatók tudásszintje egyre csak csökken, de vannak kivételek: vannak nagyon jó tudású és képességű egyetemi hallgatók. Globálisan viszont mégiscsak az a tapasztalatunk a kollégákkal, hogy nincs jó úton a természettudományos képzés.

Éppen ezért ez a kérdés nagyon kardinálisan jelen van cégünk életében, hiszen a Richter igazán innovatív tudáscentrum, ahol a túlélésünk azon múlik, hogy kellően széles merítésből a legkiválóbb embereket vonzzuk be. Kifejezetten büszke vagyok arra, hogy nemzetközi mércével mérve is első osztályú tudományos szakemberekből épül föl a Richter. Ennek a színvonalnak fenntartása azonban függ attól, hogy a természettudomány iránt érdeklődő fiatalokat meg tudjuk-e szólítani.

A TETT-mesepályázat (www.tettmesepalyazat.hu) alapmotivációja tehát az volt, hogy felismertük, nem elég csupán az egyetemek felé „nyúlni”, hanem be kell vonzanunk az általános- és középiskolásokat is. A Richter tehát úgy érzi, hogy feladata segíteni a természettudományos képzést, hiszen a cég mint az ország legnagyobb gyógyszeripari vállalata, jelentős kultúraformáló erővel is rendelkezik. Ezért felmerült az az ötlet, hogy vegyük figyelembe, milyen újszerű oktatásmódszertani megközelítéssel tudnánk hozzájárulni ahhoz, hogy a gyerekeket közelebb vigyük a természettudományokhoz. A TETT-ben rejlő ilyen irányú potenciál a hazai természettudományos oktatás aktuális helyzetétől függetlenül is releváns – s ez a nemzetközi színtérről is elmondható. Világszerte igaz, hogy rengeteg olyan fiatal van, aki eredendően erős affinitást mutat a természettudományok iránt, sokuk később mégis elveszíti ezt az érdeklődést. Ez vezetett bennünket a TETT-mesepályázat létrehozásához, aminek alapötlete, hogy a természettudományos motívumokkal átszőtt történetíráson keresztül, vagyis a „művészi” és „tudományos” mentalitás egybefonásával „energizáljuk” őket.

   

Mi a pályázat szándéka azzal, hogy a természettudományos történésekre egy mesébe szorítva hívja fel a külvilág figyelmét?

A TETT egy kis univerzum, aminek komplexitását és jelentőségét eleinte mi, a kidolgozók sem láttuk át igazán. Szeretnénk, ha a pályázók – és nem pályázók is – elgondolkodnának azon, hogy a mesének alapvetően milyen óriási szerepe van az ember életében. A történetmesélésnek és a történethallgatásnak elképesztően mélyreható pszichés, mentális és személyiségfejlesztő vonatkozásai vannak. Fontos hangsúlyoznom, hogy a TETT nem egyszerű „cukiság”, hanem egy nagyon komoly személyiségfejlesztő program. Önreflexióra, alkotásra késztet, a mese szeretetére hívja fel a figyelmet, illetve arra, hogy a meseíráson keresztül tanulunk meg számos olyan attitűdöt, ami átsegít bennünket az életen, és alkotó lénnyé tud bennünket nevelni. A TETT azért különleges kezdeményezés, mert abból indul ki, hogy a művészetek és a tudományok hatással vannak egymásra: a lelkünkben létezik egy eredendő alkotói energia, egy kreatív entitás, ami mind a tudományok, mind a művészetek művelésének közös forrása. Nem az a célunk, hogy „lenyomjuk a gyerekek torkán” a természettudományokat, hanem az, hogy felfedezzék önmagukban ezt az alkotó energiát. Ennek a pályázatnak nemcsak a megszülető írásmű a valódi eredménye, hanem az, amivé írás közben válik az a fiatal alkotó, aki egészen addig azt gondolhatta, hogy ő talán nem képes megírni egy pályamunkat. Ráeszmél majd, és hinni tud abban, hogy alkalmas alkotó módon jelen lenni a világban, ekként pedig a természettudományok művelésére is. Mélyen meg vagyok győződve arról, hogy a természettudományos tehetség nem feltétlenül arról szól, hogy valaki fizikusnak vagy kémikusnak „születik”, hanem hogy azzá válunk, amiben hinni tudunk. Mindenki tud tehetséges lenni, mindenki ki tud fejlődni valamiben. A TETT azt üzeni és bizonyítja a világnak: a tehetséget nem pusztán felismerni és gondozni kell, hanem meg lehet és meg is kell teremteni. A TETT tehát egy tehetségteremtő program.

Döbrentey Ildikó és Levente Péter a 2023-as díjátadón (fotó: Németh Szabolcs)

Hogyan kell elképzelni egy jó pályázatot? Milyen feltételeknek kell megfelelnie annak, aki pályázatot nyújt be?

Érdemes tudni jól írni. A feltételrendszer tág lehetőségeket nyújt, ami a TETT honlapján részletesen le van írva. Elvárás, hogy a pályázó vagy a pályázó csapat – merthogy kétfős csapatok is pályázhatnak – a lehető legönállóbban alkosson. Szeretnénk, hogy azok, akik megpályázzák a TETT-mesepályázatot, legyenek bátrak, higgyenek magukban és legyen egy nagyon eredeti ötletük. Ugyanakkor nem szeretjük, ha egy pályamű pejoratív módon ábrázolja a tanárokat, az iskolát, a tanulást.

Ki tudna emelni párat az elmúlt évek pályázataiból?

Rengeteg olyan pályamű van, ami felnőtt fejjel is kifejezetten nagy élményt jelentő olvasmány. A TETT első évadának legjobb pályázataiból válogatott tavaly megjelent könyv (https://tettmesepalyazat.hu/2021-tett-mesekonyv) minden műve olyan, amit teljességgel hitelesnek, lélekemelőnek és elgondolkodtatónak tartok.

Ha ki kell emelnem néhány személyes kedvencet, akkor az első évad pályamunkái közül említem Malaczkó Réka Az én mesém című írását, akinek a története egy komplex személyiségfejlődési metamorfózis. A történet főhőse egy olyan általános iskolás lány, aki nem szereti a biológiát, sőt bukásra áll belőle, de a történet végére mégis felfedezi önmagában a természettudományok iránti mély vonzalmat. A történet irodalmilag is remekül van megírva, a lényege pedig az önreflexió, az önmagunkról és a világról alkotott képünk megváltoztatásának képessége és az ebben rejlő hatalmas lehetőség. A TETT második évadában, 2022-ben is fantasztikus írások születtek, és el kell mondanom, hogy ezek között van néhány nem túl vidám, de roppant tanulságos történet is. A második évad művei közül számomra az egyik legmegkapóbb Maróti Agócs Alíz Időgép című írása, ami Isaac Newton korába visz minket, igen meglepő és mélyen megindító fordulatokkal fűszerezve. Ajánlom mindenkinek elolvasásra!

Hogyan találtak egymásra a pályázat védnökeivel, Döbrentey Ildikóval és Levente Péterrel?

Világéletemben Döbrentey Ildikó-rajongó voltam, Levente Péter nevét pedig szintén régről ismertem már. A lányomnak Döbrentey Ildikó Égből pottyant meséit olvastam, amikor kicsi volt. Azóta is azt gondolom, hogy azok a mesék olyanok, amiket a gyerekek is megértenek, de amikből nagyon sokat lehet tanulni felnőttként is. Sőt, szerintem alapvetően ezek a mesék inkább a felnőttekhez szólnak, persze mesei köntösbe bújtatva, hogy a legkisebbek is tanulhassanak belőle.

2020 őszén a Magyar Tudományos Akadémia épületében szerveztük meg a Magyar Kémiaoktatásért Alapítvány díjátadóját, ami a Magyar Kémiaoktatásért Díj néven fut. A díjátadókon rendszeresen bemutattunk szépirodalmi szövegeket is. Abban az évben pedig – mint az alapítvány elnöke – ajánlottam Döbrentey Ildikó egyik meséjét, Kubik Anna színművész előadásában. Engedélyt kértünk az írótól, hogy a meséjét előadhassuk a díjátadón. Így kerültem kapcsolatba a meseíróval.

Nagyon hamar hihetetlen rezonancia alakult ki közöttünk. Ő képviselte a művészeti oldalt, jómagam pedig a tudományost. A kettőnk beszélgetéseiből csírázott ki bennem az a gondolat, hogy oktatásmódszertani szempontból izgalmas és hatásos lehet a meseírás és a természettudományok összekapcsolása. Rácz Kinga kolléganőm pedig azt eszelte ki, hogy ezt pályázatos formában valósítsuk meg. Innentől kezdve a Richterben fölállt egy csapat, akik továbbgondolták a TETT ügyét. A TETT tehát teljes mértékben a Richter ötlete és kezdeményezése. Ezt követően vontuk be a projektbe a Szabó Szabolcs Alapítványt, akik a pályázat kiíróivá váltak.

Levente Péter Ildikó férjeként értelemszerűen „hozzáadódott” ehhez a pályázathoz. Ők tökéletesen kiegészítik egymást, ezért felkértük őket, hogy legyenek a pályázat védnökei. Így jött létre az a háromszög, ami a TETT-mesepályázat alapját adja: a Richter, a Szabó Szabolcs Alapítvány és a Döbrentey Ildikó–Levente Péter alkotta páros. Emellett pedig egy fantasztikus zsűri állt össze, amelyben egyaránt vannak tanárok, pedagógusok, valamint richteres munkatársak, és természetesen Szabó Szabolcs Alapítványbeli tagok. Hosszan sorolhatnánk a neveket, de Bajzáth Mária (tanár, neveléstudományi bölcsész, mesepedagógus) nevét szeretném kiemelni, aki hatalmas kincs nekünk a TETT-ben.

Hogyan született meg a név?

Nagyon izgalmas viták alakultak ki a névvel kapcsolatban. Heteken keresztül gondolkodtunk – sokat tapasztalt kreatív emberekként. Számos cím született, amit hamar elvetettünk. Ilyen érzés az alkotás is, mindig el kell engedni valamit ahhoz, hogy egy még jobb születhessen helyette. Végül Molnárné Czirják-Nagy Zsuzsanna, a Richter PR és kormányzati kapcsolatok osztályának munkatársa találta ki a TETT-et, azaz a Te és a természettudományok nevet, ami azonnal mindenkit lenyűgözött.

Miként tudja támogatni a pályázat győzteseit a cég?

A legfőbb elismerés az, hogy a zsűri által arra alkalmasnak ítélt pályaműveket évente kiadjuk egy antológiában – ezzel a pályázók nagyon fiatalon a világirodalom részeivé válnak. Tavalyelőtt 536, a tavalyi évben pedig 775 érvényes pályamű érkezett hozzánk, ami azt jelenti, hogy igazán progresszívnek hatott a TETT, mert több mint 200 fővel nőtt a pályázók száma. Ezekből a pályaművekből valamivel több mint 100 pályamű kerül be az antológiába, ami tehát jelentős esélyt ad az elismerésnek erre a formájára. Ezen felül korcsoportonként – általános iskola alsó tagozat, felső tagozat, illetve középiskola – hirdetjük ki az első három helyezettet, valamint egy-egy különdíjat. Ezek jelentős összegű tárgyjutalmak. A díjátadót az MTA Dísztermében tartjuk, ami önmagában is hatalmas élmény a pályázóknak.

Vannak további projektötleteik?

Rengeteg! Így például szeretnénk a jövőben még több tanárt bevonni a Richter életébe, ahol megismerhetik a legkiválóbb diákokkal a kutatók mindennapjait vagy a gyógyszerhatóanyagok felfedezésének folyamatát. Szeretnénk segíteni a pedagógusokat abban, hogy képesek legyenek a Richternél megszerzett ismeretet beiktatni a tanóráikba, hogy jobban lássák, nekik miért érdemes tanítani, a diákoknak pedig tanulni.

A pályázattal kapcsolatban további információt találnak a Magyar Kémikusok Lapjában:
https://www.mkl.mke.org.hu/2023-teremtsuenk-termeszettudomanyos-tehetseg...