– Hogyan fogadták önt szaktanácsadóként?
– Az iskolák vezetői és maguk a pedagógusok is nagy örömmel tekintettek a látogatások elé. A vezetők igényelték, hogy visszajelzést kapjanak az intézményben dolgozó pedagógusok szakmai munkájáról. A tanítók pedig elsősorban azt várták, hogy a napi gyakorlatban végzett munkájukat megerősítsem, vagy korrekciós segítséget nyújtsak számukra. A találkozást persze némi izgalommal várták, sőt, néha bizonytalanságot is érzékeltem, ez azonban természetes, hiszen új típusú eljárásról van szó, egy külső szakember megjelenéséről. Mindezeket azonban már az első személyes találkozás során sikerült oldani. A pedagógus érzi, hogy a szaktanácsadó olyan szakember, aki segíti az ő szakmai fejlődését, és megerősítő szemlélettel fordul felé.
– Hány pedagógusnál járt eddig?
– Az elmúlt hónapokban mintegy húsz alsós tanítónál tettem látogatást. Mindannyian szívesen beszéltek eddigi szakmai tevékenységükről. Az óralátogatásokat követően megbeszéltük a látottakat, az esetleg kevésbé jól működő területekre vonatkozó javaslataimat pedig nyitottan fogadták. Úgy tapasztaltam, a látogatás segítette őket a helyes önértékelésben, abban, hogy tudatosan végiggondolják a munkájukat és a további szakmai terveiket.
– Mire alapul egy látogatás?
– Az új típusú szaktanácsadói rendszer a pedagógiai szintleírásokban megfogalmazottak alapján, a kompetenciaterületekhez tartozó indikátorok segítségével zajlik. A pedagógusok a látogatás előtt önértékelést végeznek, megjelölik azokat a területeket, amelyekben erősek, valamint azokat, amelyekben fejlesztendők. A látogatás során ezekre fókuszálunk. Vagy azt szeretnék megmutatni, amiben nagyon jó teljesítményt nyújtanak, vagy azokat a területeket, amelyekben segítséget várnak. De természetesen minden látogatás egyéni, ezért más-más hozzáállást igényel.
– Miként épül fel a szaktanácsadói munka?
– Előre meghatározott és elfogadott eljárásrendje van. A látogatás első lépéseként felvesszük a kapcsolatot az adott intézménnyel, majd az alapdokumentumaikból tájékozódva igyekszünk minél több információt szerezni az iskola profiljáról, a szakmai munka alapjairól. Maga a helyszíni látogatás hat órát vesz igénybe. Ezalatt – többek között – megtekintjük a látogatott pedagógus két óráját vagy foglalkozását, majd megbeszéljük a történteket. Mindezek segítségével, valamint a pedagógus által előzetesen megküldött dokumentumok alapján elkészítjük a tanítóra vonatkozó fejlesztési tervet. A folyamatban nemcsak az érintett pedagógusnak, hanem az intézményvezetőnek és a szakmai támogatónak is jelentős szerepe van. A látogatás után végül a szaktanácsadó összegzést készít. Mivel úgynevezett pilot (kísérleti) programról van szó, a próbalátogatások során szerzett tapasztalatainkról folyamatos visszajelzést adunk a fejlesztőknek.
– Miben tapasztalt esetleg hiányosságokat?
– Talán nem is hiányosságnak nevezném, inkább azokat a területeket emelném ki, amelyekben a látogatott pedagógusok segítséget várnak, amely területeken leginkább fejlődni szeretnének. A fejlesztési tervben leggyakrabban szereplő területek a módszertani kultúra gazdagítása, az egyéni bánásmódot érvényesítő tudás megszerzése. Az infokommunikációs eszközök ismeretére és ezen a területen az ismeretek bővítésére is nagy igény van. A pedagógusok szakmai előmenetelével kapcsolatos teendőkben szintén sok segítséget kértek.
Összességében tehát egy segítő-támogató rendszerről van szó. Pozitív tapasztalataimból kiindulva jó szívvel ajánlom az intézményeknek, hogy éljenek a lehetőséggel, és vegyék igénybe az új típusú szolgáltatást.
