Miért tanuljunk latint?

Szöveg: Gonda Attila tudományos segédmunkatárs, MTA Nyelvtudományi Intézet

A latin nyelv tanulása mellett rengeteg érvet szokás felsorakoztatni az általános műveltségre gyakorolt jótékony hatása miatt, miszerint a latin nyelvórák és a hozzájuk kapcsolódó műveltségi ismeretek oktatása segíti a tanulót, hogy az európai kultúra és a nyugati civilizáció gyökereit jobban megismerje, megértse, bővíti humán műveltségét, növeli jártasságát az irodalom és a művészetek terén, gazdagítja történelmi ismereteit, és még sorolhatnánk. Tudjuk, hogy a latinórákon a tanulók a világirodalom legjelentősebb, legnagyobb hatású költőivel, íróival ismerkednek (pl. Catullus, Vergilius, Horatius, Ovidius, Cicero, Livius, Tacitus), illetve az ókori szövegek fordítása és elemzése mellett a műelemzés, esztétika, filozófia, retorika, jog- és állambölcselet, vallástörténet, mitológia és egyetemes kultúrtörténet fontos alapkérdéseiről is tanulnak. Ezek közismert pozitívumai a latinoktatásnak. Ebben a cikkben most azonban nem ebből a jól ismert szempontból közelítjük meg a latin nyelvet, hanem egy sokkal gyakorlatiasabból: az alábbiakban a latin nyelvtanulásnak a grammatikai megértést, a nyelvtanulási készséget elősegítő, intelligenciát, értő olvasást, szövegértést előmozdító hatásairól lesz szó.

Szövegértő képesség

Sokszor hallani a diákok kommunikációs és szövegértő képességeinek felméréséről. Ezeken a felméréseken egyre rosszabbul teljesítenek a diákok, talán, mert a hangsúly ma inkább a szövegszerű megtanuláson, nem pedig a kreatív kommunikatív és megértő, elemző képességek kifejlesztésén van. Azok a diákok viszont, akik latinul tanulnak, mindig jobban teljesítenek ezeken a felméréseken. A latintanulás, ahogy a felmérések bizonyítják, fejleszti a szövegértő, -elemző és kommunikációs készségeket, valamint az intelligenciát.

Latinórák során a világirodalom legnehezebb és legmagasabb szintű íróitól olvasunk szövegeket, és hozzá kiegészítésképpen a kultúrtörténeti, műveltségi hátteret is megtanuljuk. Az ilyen magas szintű szövegek aprólékos, nyelvészeti elemzése, valamint a műveltségi háttérrel való egybevetése, elemzése rendkívüli módon fejleszti a szövegértő képességet. A latin szövegek fordítása mindig elmélyült nyelvtani elemzést és szövegértelmezést igényel, a megfelelő magyar kifejezések megtalálása pedig az anyanyelvi kompetenciát is fejleszti. A latin tanulmányok haszna így később áttételes módon jelentkezik, akárcsak az iskolában elsajátított matematikai gondolkodásé. Mivel a latinos klasszikus műveltség egész modern civilizációnk alapja, a latinórák olyan képességgel ajándékozhatják meg a tanulót, ami sikeresebbé teheti őt egész karrierje folyamán, minden szakmában, ahol az „értelmesség”, a jó felfogó- és elemzőképesség előny.

Grammatikus gondolkodás

A latin olyan nyelv, amelynek nyelvtana szinte minden jelenséget magában foglal, ami saját nyelvünk és más nyelvek nyelvtanában megtalálható. Míg pl. az angoltanulás révén aligha sikerülne megértenünk a mellé- és alárendelt mellékmondatok közti különbséget, az állapothatározót, a szótövek és képzők rendszerét, a befejezett, folyamatos és beálló melléknévi igenevek közti finom különbségeket és megannyi más dolgot, addig a latin alapján még saját magyar nyelvünk nyelvtanát is jobban meg fogjuk érteni, nem csak az angolt, és könnyen, szinte első ránézésre át fogjuk látni a világ valamennyi nyelvének nyelvtani szerkezetét.

Nyelvek tanulása

A latin nyelv rengeteg nyelvvel áll rokonságban. Minél közelebbi rokona egy nyelv a latinnak, annál jobban hasonlít rá. Az ilyen hasonló, rokon nyelvek megtanulását nagymértékben megkönnyíti a latin azáltal, hogy szókincsük és nyelvtanuk hasonló a latinhoz. Aki latinul tanul, valamelyest mindezt a sok rokon nyelvet is tanulja a latin által.

1. Újlatin nyelvek

A latin legközelebbi rokonai az újlatin (neolatin vagy román) nyelvek, melyek a latin leánynyelvei, azaz leszármazottai, tovább élő örökösei. Az újlatin nyelvek a Római Birodalom egyes területein beszélt különféle dialektusokból, tájszólásokból fejlődtek ki, és változtak évszázadok alatt különálló nyelvvé. A Római Birodalom hatalmas területének széttagoltsága miatt sokféle újlatin nyelv alakult ki: olasz, spanyol, francia, portugál, román és számos kisebb újlatin nyelv, így például Franciaországban a provanszál, Spanyolországban a katalán vagy Olaszországban a szárd. Összesen 47 újlatin nyelv létezik, és világszerte 800 millióra tehető az anyanyelvként újlatin nyelvet beszélők száma.

Bár az újlatin nyelvek és a latin közti hasonlóság olyan lehet, mint a mai magyar és az ősmagyar közötti, mégis, szinte minden latin szó és minden latin nyelvtani jelenség fellelhető az újlatin nyelvekben, ezért aki jól megtanult latinul, az már legalább félig tud olaszul, spanyolul, franciául és így tovább. Még felbecsülni is nehéz, mekkora előnyre tett szert másokkal szemben az, aki kapásból ért vagy legalább kapisgál több tucat nyelvet, és ehhez csak egy nyelvet, a latint kellett tanulnia.

2. Indoeurópai nyelvek

A latinnak nemcsak leszármazott nyelvei, azaz leánynyelvei vannak, hanem oldalági rokonai is, azaz „testvérei” és „unokatestvérei”, akikkel közös őstől származnak. A latin az ősi indoeurópai alapnyelvből fejlődött ki, sok más szláv, germán, kelta és indoiráni nyelvvel együtt, e nyelvek alkotják az indoeurópai nyelvcsaládot. Jelenleg 443 indoeurópai nyelvet tartanak számon, az indoeurópai nyelvet beszélők száma pedig eléri a 3000 milliót. Eredetileg az összes indoeurópai nyelv egy és ugyanaz a nyelv volt, majd ahogy az indoeurópai nyelvközösség szétvált, és különböző irányokba elvándorolt, úgy kezdtek kialakulni az eltérő nyelvváltozatok, mígnem a kis különbségekből fokozatosan új nyelvek lettek, melyek tovább osztódtak. Pl. a germán nyelv valaha egyetlen nyelv volt, amelynek dialektusai fokozatosan új nyelvekké váltak, így alakult ki az angol, a német, a holland stb. nyelv, melyek egymásnak testvérei, az ősgermánnak pedig leánynyelvei.

Az összes indoeurópai nyelv hasonlít egymásra, a közelebbi rokonok jobban, a távolabbi rokonok kevésbé. A latin nyelv megtanulásával az összes indoeurópai nyelvet is jobban megismerjük, szókincsüket, nyelvtanukat a latinon keresztül könnyebben megtanuljuk.

 3. Az angol

Napjainkban az angol nyelv megtanulása elengedhetetlen követelmény szinte minden területen, ezért minden diák érdeke, hogy az angolt minél könnyebben megtanulja. Mivel az angol egy indoeurópai nyelv a germán ágon belül, a latin nyelv rokona. A nyelvrokonságból adódó hasonlóságok miatt az angol nyelv germán szókincsének és germán eredetű, „eredeti angolszász” elemeinek megtanulását is segíti a latin. Azonban, mivel a középkori Angliát meghódították a francia nyelvű normannok (Robin Hood legendája ebből az időből való), a normann nép és a francia nyelv beleolvadt az angolba, így az angol nyelv szókincse jelentős részben normann-francia szavakból áll. Minthogy a francia újlatin nyelv, az angol nyelvbe beépült francia szavak végső soron mind latin eredetűek. Összességében a teljes angol szókincs közel 70 százaléka áll francia, azaz latin eredetű szavakból, így a latin nyelv tanulásával az angol szavak közel háromnegyedét is tanuljuk.

Latin kölcsönszavak a világ nyelveiben

Mivel a technika, a tudomány és a kultúra nemzetközi nyelve (az angol dominanciája előtt) a latin volt, és sok tudományterületen még mindig használják (pl. az új kémiai vegyületek, új állat- vagy növényfajok a felfedezésükkor ma is latin nevet kapnak), a technika, a tudomány, a kultúra, a művészetek, a történelem és a politika kifejezései és megannyi más egyéb szakterület szavai többnyire latin eredetűek.

A görög eredetű szavak is a latinon keresztül jutnak be az egyes nyelvekbe, ugyanis előbb a latin vette át őket, és a latinban már megismert és használt görög szavak latinosítva kerültek át más nyelvekbe.

Mivel a latin szavaknak van egy varázsa, misztikuma, az előkelőség vagy műveltség érzetét keltik, és sokszor szimbolikus értékük is van, a marketingben (reklám-, PR- és dizájntevékenység) is rengeteg latin jelenséggel találkozhatunk. Latinul neveznek el termékeket, filmek, könyvek, zenék címét, a szereplőknek latin eredetű neveket adnak, latin kifejezéseket használnak fogalmak meghatározására, latin szavakat csempésznek be mindenhová, csak hogy néhány népszerű példát említsünk: Mátrix, Harry Potter varázsigéi stb.

A latin a magyarban

A magyar nyelv a finnugor nyelvcsaládba tartozik, tehát egyáltalán nem rokona a latinnak. Mégis a latin nyelvtani szerkezetek ismerete által jobban megértjük a magyar nyelvtan jelenségeit is, ugyanis a két nyelv sok tekintetben hasonlít egymásra (pl. a magyar és a latin is erősen ragozó nyelv); a latin szókincs ismerete pedig a tömérdek latin eredetű magyar szó megértését támogatja.

A latintudás nemcsak az idegen nyelvek, de a magyar nyelv és nyelvtan mélyebb megértését is segíti, ahogy a gondolatok logikus kifejezésének fejlesztéséhez vagy éppen az idegen szavak helyes leírásához is hasznos. A latinórákon a diákok a magyarórákhoz képest jóval alaposabban foglalkoznak értelmezési kérdésekkel, így a latintanulás fejleszti a szövegértő, -elemző és kommunikációs készséget, magyar szókincsünket és kifejezőkészségünket, vagyis az anyanyelvi kompetenciánkat.

A középkorban minden állam hivatalos nyelve a latin volt, melyet lassanként mindenhol felváltott a nemzeti nyelv. Magyarországon viszont még jóval a középkor után is, egészen 1844-ig a latin maradt a hivatalos nyelv, ugyanis a magyarok a latinnal védekeztek a Magyarországot uraló Habsburgok németesítési törekvéseivel szemben, mert míg a Habsburgok a magyar nyelvet ki akarták szorítani, addig a latint elfogadhatónak tartották. Ezért a magyarok ragaszkodtak a latinhoz, mondván, inkább legyen a latin Magyarország hivatalos nyelve, mintsem a német. A közigazgatás, a politika, az országgyűlés, a hivatalok, bíróságok mind latinul intézték ügyeiket, minden jelentősebb közösségi tevékenységhez szükség volt folyékony latintudásra. Az iskolákban a diákok fő tantárgya a latin volt, sok iskolában és kollégiumban tilos volt más nyelven megszólalni, mint latinul. Ennek következményeképpen a magyar nyelv átitatódott latin szavakkal és kifejezésekkel, és a magyar történelem emlékei is többnyire csak latintudással érthetőek meg, hiszen a legtöbb dokumentum latinul íródott.

Az Árpád-kortól kezdve mind a mai napig kerülnek latin kölcsönszavak a magyarba, és sok angol, újlatin vagy más modern nyelvből származó szó (pl. projekt, internet, kassza) is végső soron latin gyökerű. Különösen sok latin szó származik a középkori iskolai és diákélet területéről (pl. tinta, tábla, kréta, ceruza, pont, lecke, iskola), az egyházi élet köréből (pl. templom, mise, sekrestye, oltár) és a politika szférájából (pl. föderáció, legális, illegális, szenátus, privilégium). Nagyon sok latinos diákszleng is bekerült a magyar nyelvbe, sokszor nem is tudjuk, hogy ezek latin eredetűek (ipse, idióta [görög-latin], debil). A tudományos élet vagy a számítástechnika legújabb szakszavai közt is rengeteg a latin vagy a latin eredetű angol szó (pl. nukleáris, informatikus, komputer, opció, szerver, installál, konfiguráció, formátum).

Mindezen szempontokat figyelembe véve, a latin nyelv ismerete valóban sokat segíthet a kommunikáció, a szövegértés, a grammatikus gondolkodás és a nyelvtanulási képességek fejlesztésében, olyannyira, hogy a latin nyelv ismerete az egyes nyelvek tanulása mellett, illetve előtt hatalmas előnyt jelenthet a tanulónak.