Olvasási idő: 
11 perc

„Mi nem osztályközösséget, hanem iskolaközösséget szeretnénk építeni”

Tavaly szeptemberben indult meg kis létszámú osztályokkal a tanév az Eötvös József Református Oktatási Központ Egri Általános Iskolájában. Az iskola a vele jelenleg párhuzamosan működő Mozaik Tehetségfejlesztő Tanodából fejlődött ki. Célja, hogy családias légkört teremtsenek és mindenki kibontakoztathassa tehetségét. Az iskola számos jó gyakorlatáról, a közösségépítésről és a mostani tantermen kívüli, digitális munkarendről Novák Katalin intézményegység-vezető mesélt lapunknak.

Az épület, melyben az iskola működik, igen impozáns, nem egy tipikus iskolabelső fogadja a gyerekeket. Mit kell tudni az épületről?

Ez egy százéves villaépület, korábban is mindig valamilyen közfeladatot ellátó intézményként, bölcsődeként vagy óvodaként funkcionált, de iskolaként még sosem. Az egri közgyűlés segítségével 2019-ben kaptuk meg a házat 15 évre használatra. Szülői összefogással újítottuk fel, mert igencsak rossz állapotban volt. Az elrendezése és a berendezése alapján sem egy tipikus iskolai környezet várja itt a gyerekeket, inkább családiasnak nevezném. A kis létszámú osztályainkhoz ez teljesen ideális.

Az emeleten kis könyvtársarok található kanapéval, ahol a szünetekben tudnak olvasgatni a gyerekek. A tantermeket mi szobáknak hívunk, minden évfolyamnak van egy saját szobája. A kézműves termünk tulajdonképpen egy télikertszerű nagy erkély. Az iskolában diák színtársulat is működik, a Mozaik Színtársulat, akik most is készülnek egy kétfelvonásos zenés darabbal, a Bambit fogják előadni. A színpadot is együtt készítettük a gyerekekkel, ők is pakoltak, csavarozták a dobogót, így jobban a sajátjuknak érzik ők is. A terem épp úgy van felfüggönyözve, mint az igazi nagy színházakban, így a színpad körbejárható. Ezt is a gyerekek alakították így ki.

Mit kell tudni az iskoláról? Hány gyermek jár jelenleg az intézménybe, milyen tanterv szerint tanulnak, és milyen a tantestület összetétele?

Az iskola fenntartója a Tiszáninneni Református Egyházkerület. A gyerekek a NAT szerint tanulnak itt is. Az Eötvös József Református Oktatási Központhoz tartozunk, az iskola elődje a Mozaik Tehetségfejlesztő Tanoda, amely továbbra is fogad diákokat, óvodától középiskoláig. Ez a tanoda 20 éve gazdagító műhelyként működik, ebből nőtte ki magát az iskola.

Mindig is kicsi iskola szeretnénk maradni, hiszen a célunk az, hogy családias légkört teremtsünk, és ki tudjuk használni a kis létszám adta előnyöket. Maximális osztálylétszámunk 12 fő. Jelenleg az iskolában még csak 50 gyermek tanul, hiszen az ősszel csupán az első hat évfolyamon indíthattunk osztályokat. Ez felmenő rendszerben folyamatosan bővülni fog, így jövőre már hetedik, majd nyolcadik osztályt is indíthatunk.

A tantestületünk 13 fős, köztük van néhány óraadó tanár is, a többiek főállásban dolgoznak. A jövő tanévre, amikor már lesz hetedik osztályunk, néhány fővel bővülünk. A tanítók és a szaktanárok számára is új kihívás volt az elmúlt pár hónap, hiszen azt gondolnánk, hogy egy kis létszámú iskolában végtelenül egyszerű a munka, ám itt is mindennap akad számunkra kihívás. Szeretnénk nagyon jó munkát végezni, és így, kevés gyermekkel az apróbb dolgokra is oda tudunk figyelni. Mi nem osztályközösséget, hanem iskolaközösséget szeretnénk építeni. Az első félév feladata tehát ez volt, hogy ötven különböző környezetből érkező gyermekből közösséget építsünk.

Az osztályokban kiscsoportos formában valósul meg az oktatás. Miért döntöttek e forma mellett, miben látják ennek hatékonyságát? Ez esetleg elősegítheti a differenciálást is?

Nemcsak tanulmányi okok miatt döntöttünk a kis csoportok mellett, hanem azért is, mert úgy véljük, hogy így a gyermekekkel közvetlenebb kapcsolatba kerülhetünk, jobban megismerhetjük az emberi oldalukat is, mélyrehatóbban tudunk így foglalkozni velük. Tehát ha a gyerekekkel egy olyan légkörben tudunk dolgozni, ahol mindenkire jut elegendő idő, meg tudjuk őket hallgatni, ismerjük a nehézségeiket, a problémákait, a családi helyzetüket, akkor sokkal könnyebb őket magasabb szintre juttatni tanulmányi téren is.

Az intézménybe történő jelentkezést felvételi elbeszélgetés követi. Miről esik szó ilyenkor?

Az intézményünkbe történő bekerülésnek vannak feltételei. Az alapító okiratunk nem teszi lehetővé, hogy sajátos nevelési igényű, illetve egyéb tanulási nehézséggel küzdő gyermekeket felvehessünk, az iskolában nincs is ehhez szakember. A jövő évben induló első osztályba most zajlik a jelentkezés. Több elbeszélgetésen is túl vagyunk már, a napokban kell a döntést meghozni és többszörös túljelentkezésből kell azt a 12 gyermeket kiválasztani, akik ide járhatnak. Nagyon nehéz dolgunk van, hiszen mindenki, akit eddig meghallgattunk, nagyon értelmes, tüneményes gyermek, a családok is nagyon szimpatikusak voltak. Nyilván vannak olyan objektív szempontok, amiket figyelembe veszünk, ilyen például a református hit, lévén református iskola vagyunk, de az is előnyt élvez, akinek a testvére is hozzánk jár. Emellett a személyes elbeszélgetéseken is sok minden kiderül, ahol a gyerekek mellett a szülők is jelen vannak.

A tehetséggondozásra is nagy hangsúlyt fektetnek, a gyermekek délutánonként számos program közül válogathatnak, például színjátszás, képzőművészet, zene-improvizáció és „angol kuckó” is elérhető. Kérem, meséljen ezekről!

Valóban tehetséggondozó programot valósítunk meg, személy szerint nekem is van tehetségfejlesztő szakértő végzettségem is. A tehetséggondozás nem annyit jelent, hogy például matematikából magasabb szinten tanulhat valaki, hanem abból áll, hogy az általános iskolai alapozó időszakban nagyon sokféle foglalkozással megkínáljuk a fiatalt, így már a következő, középiskolai szakaszban tudja, hogy merre haladjon tovább, felismeri a tehetségét. Mi itt az iskolában számtalan lehetőséget biztosítunk, a képzőművészettől kezdve a zenén át, a már említett színjátszó körig, szinkron foglalkozásaink is vannak, ahol meséket szinkronizálnak a gyerekek. Sportdélutánokat is szervezünk, továbbá van Versenymatek, Természetbúvár, Kis fizikus, valamint angol és német nyelvi szakkör is.

A gyermekek egészséges életmódjára is odafigyelnek, ennek érdekében iskolai szinten rendszeresen zöldség- és gyümölcsnapot tartanak, valamint reggelente zenés erősítő tornával kezdik a napot. Mennyire vált be ez a gyakorlat?

A reggeli zenés erősítő tornát megelőzően jógával is próbálkoztunk, de erről nagyon hamar lemondtunk, ugyanis sok kisdiák elbóbiskolt a gyakorlatok végzése közben, ezért egy zumbához hasonló közös mozgással indítjuk a napot. Ezt nem tesszük kötelezővé senki számára, de úgy látjuk, hogy szívesen vesznek részt rajta a gyerekek. Ezen kívül minden héten tartunk zöldség- és gyümölcsnapot, és házi sajtokat is rendszeresen kóstolunk. Egészségük érdekében csikunggyakorlatokat is szoktak végezni a gyerekek, ami a hagyományos kínai gyógyászat egyik ága, magában foglalja a mozgást, a meditációt és a vizualizációt, hogy egyesítse a testet, a lelket és a szellemet. Az iskola udvara ugyan nem túl nagy, de pár perces sétával elérhető az Érsekkert, aminél nagyobb és ideálisabb helyszín a mozgásra nincs is igazán Egerben.

Milyen egyéb jó gyakorlataik vannak?

Az iskolának van egy saját szabályzata, melyet a gyerekek írtak, gyűjtöttek össze. Ez a 10 pont abban segít, hogy mikre kell odafigyelni, milyen szabályokat kell betartani ahhoz, hogy mindenki jól érezhesse magát. Ezeket a szabályokat a közösség tartatja be mindannyiunkkal, így amennyiben valamelyik pontját valaki megszegi, akkor ezt demokratikus gyűlésen beszéljük meg. Ezen kupaktanácsok alkalmával – melyeken az egész iskola részt vesz – a gyerekek érvelhetnek egymás és saját maguk mellett, ha valakit megbántottak, feltehetik kérdéseiket, hisz minden résztvevő szava egyformán számít. Az ötletekről szavazást tartunk, így születik meg a döntés, hogy miként tudják jóvátenni tettüket a vétkezők. A szabályok megszegését tehát nem intőkkel, megrovásokkal, hanem demokratikus gyűlések alkalmával meghozott döntésekkel oldjuk meg. Volt már néhány gyűlésünk, látjuk, hogy a gyerekekre sokkal nagyobb hatással van, ha a kortársaik mondják azt, hogy nem cselekedtek helyesen, mint amikor egy tanár vagy egy vezető hoz egyszemélyben döntést.

Hogyan élik meg a most bevezetett tantermen kívüli, digitális munkarendet?

A bejelentést követően tartottunk egy értekezletet, délutánra pedig már mindenkinek megvolt a Teams-azonosítója, minden gyereket aznap be is léptettünk, csoportokba soroltunk. Még szombaton is volt egy tanári értekezletünk. Erre áthívtunk két debreceni gimnáziumi kollégát, akik nagyon sokat segítettek, hiszen rengeteg tapasztalattal rendelkeznek ezen a téren. Szombaton és vasárnap is próbahívásokat tartottunk a gyerekekkel, hétfőtől megkezdtük a tanítást a digitális munkarend szerint. Minden főtantárgyi óránk online óra. Szerencsére zökkenőmentesnek mondhatom az átállást, a tanórák alatt látjuk egymást, mindent ugyanúgy el tudunk magyarázni, jamboard használatával a táblát is meg tudjuk osztani a gyerekekkel. Tervezünk küldeni egy minőségbiztosítási kérdőívet a gyerekeknek, a szülőknek és a tanároknak, melyet egyébként is negyedévente ki szoktunk töltetni, így már a mostani tapasztalatokról is kapunk majd visszajelzést. Egyébként nagyon aranyosak voltak a negyedikesek, akik egységesen tantermi hátteret állítottak be magunknak a Teamsen, mert azt mondták, ők továbbra is úgy szeretnék érezni magukat, mintha személyesen is az iskolában lennének.

És végezetül egy személyes kérdés: ki az a pedagógus, aki inspirálta Önt a pedagóguspálya választására?

Ezen nem is kell sokat gondolkodnom, mert édesanyám is pedagógus volt, kiváló példakép volt nekem, miatta lettem tanító. Már kiskorom óta azt szerettem volna csinálni, amit ő, aki szakmailag és emberileg is egy nagyon elfogadott, szeretett magyartanár volt. Máig rengeteget gondolok rá azokban a helyzetekben, amikor a munkám során valamilyen változás történik, vagy ha egy új szakmai kihívással kell szembenézni. Nagyon sokat köszönhetek neki, hiszen az a példa, amit ő mutatott nekem, meghatározta az én pályafutásomat is egész életem során.