Mi az iskola célja?

Plenáris ülés: az iskola célja és identitása a változó világban

A plenáris ülés első előadója, Dr. Balatoni Katalin, a Belügyminisztérium köznevelési helyettes államtitkára, az iskola céljának filozófiai és gyakorlati kérdéseire reflektált előadásában. Mint mondta, a neveléstörténet szemszögéből az iskola mindig is az értékek közvetítésének, a tudás átadásának és a közösségépítésnek az egyik legfontosabb terepe volt. A mai gyors társadalmi és gazdasági változások azonban olyan új paradigmákat követelnek, amelyek az iskola hagyományos szerepét is átértelmezik. Dr. Balatoni Katalin kiemelte, hogy az iskola nevelési funkciója egyre hangsúlyosabbá válik a család szerepe mellett. Felmerül azonban a kérdés: vajon helyes-e, hogy az iskola vállalja át ezt a feladatot? Szerinte az oktatási rendszer ma még nem rendelkezik elegendő rugalmassággal a folyamatos paradigmaváltásokhoz. Példaként említette, hogy Magyarországon az óvodai alapprogram és a tankönyvek fejlesztése nem tart lépést a változó elvárásokkal. A neveléstörténeti távlatok mellett az aktuális eredményeket is kiemelte: a magyar nyolcadikos diákok kiemelkedően teljesítettek a pénzgazdálkodási felmérésekben, ami a pedagógiai innováció irányát is kijelölheti. Az iskola célja tehát nem csupán a tudás átadása, hanem az új gazdasági és társadalmi kihívásokra való felkészítés is.

A motiváció mint az oktatás motorja

Dr. Józsa Krisztián, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Neveléstudományi Intézetének igazgatója a tanulási motiváció kríziséről és annak lehetséges megoldásairól tartott előadást. Felmérések szerint a magyar diákok kétharmadának tanulási motivációja folyamatosan csökken, és csupán 15%-uknál figyelhető meg pozitív irányú változás. Az előadás rávilágított, hogy a motiváció csökkenésének hátterében nem az anyagi vagy szociális háttér áll, hanem maga az iskola struktúrája és a pedagógusok szerepe. Az angol nyelv például kevésbé érintett a motivációvesztésben, míg a matematika és a természettudományok területén már az alsó tagozatban érzékelhető a visszaesés. Dr. Józsa Krisztián szerint a motiváció fenntartásának kulcsa a pedagógiai módszerek megújításában rejlik. Az olyan módszerek, mint a drámapedagógia, a kooperatív tanulás vagy a digitális eszközök használata bizonyítottan hatékonyabbak, mint a hagyományos frontális oktatás. Ugyanakkor rámutatott arra is, hogy a pedagógusok és a szülők motivációja szintén meghatározó szerepet játszik a diákok tanulási attitűdjének alakulásában.

Az iskola céljai: diszciplináris, alkalmazható és gondolkodási tudás

Dr. Molnár Gyöngyvér, a Szegedi Tudományegyetem professzora előadásában az iskola három alapvető célját és azok összefüggéseit elemezte. A diszciplináris tudás, az alkalmazható ismeretek és a gondolkodási készségek egyensúlyának megteremtése az oktatás hatékonyságának kulcsa. Az előadó szerint a különböző tudásterületek a jelenlegi oktatásban gyakran szigetekként jelennek meg, ami gátolja az összefüggések felismerését. Az értelmes elsajátítás hiánya miatt a tanulók gyakran magolásként élik meg az iskolai tanulást. Kiemelte, hogy a PISA-mérések eredményei szerint a modern társadalmakban a kompetenciafejlesztés, a mélyebb fogalmi megértés és a tudástranszfer kiemelkedő fontosságú. A gondolkodási készségek fejlesztése különösen a természettudományok és a matematika területén elengedhetetlen, de a történelmi és humán tudományok is nagy szerepet játszhatnak ebben. Az oktatási rendszernek nem csupán az alapvető tudás átadására kell fókuszálnia, hanem az összefüggések felismerésére és a kritikai gondolkodásra való nevelésre is.

Egészségnevelés

A konferencia másik jelentős témája az egészségnevelés volt. Az Aktív Iskola programot bemutató előadásban Szabóné Dr. Kaj Mónika és Tóthné Dr. Kälbli Katalin hangsúlyozták, hogy az egészségmegőrzés az iskolai jólét alapfeltétele. Az Aktív Iskola nevű kezdeményezésük a Magyar Diáksport Szövetség által indított mozgásösztönző program általános és középiskolák részére, melynek küldetése, hogy minden tanulónak lehetősége legyen az optimális fizikai és mentális fejlődéshez és jólléthez szükséges, megfelelő mennyiségű és minőségű testmozgásra. Az országos lefedettségű informatikai rendszer segítségével az iskolák hatékonyan támogathatják a diákok fizikai és mentális egészségét. Hiszen a program kiemelt célja megállítani a negatív folyamatokat, támogatni az iskolákat az egészségnevelésben, mozgásra ösztönző környezetet teremtve aktivizálni a gyerekeket és támogató attitűdöt teremteni. Ugyanis az aktív gyerekek jobban figyelnek, jobban teljesítenek és közöttük számottevően csökkennek a magatartásproblémák is.

Hagyományőrzés az iskolában

Both Miklós, a Hagyományok Háza főigazgatója a néphagyományok oktatásban betöltött szerepét elemezte. Az olyan tradicionális (és egyben eltűnni látszó) készségek, mint például az éneklés és az improvizáció, nem csupán a gyermekek kreativitását fejlesztik, hanem az identitástudat kialakításában is fontos szerepet játszanak. Az előadó szerint a közoktatásnak kiemelt figyelmet kell fordítania ezekre az értékekre, hogy megőrizze a kulturális kontinuitást.

A jövő kompetenciái és a munkaerőpiac elvárásai

Dr. Stéger Csilla, vezető menedzser előadásában a munkaerőpiac változó elvárásait és az oktatási rendszer ehhez való alkalmazkodásának lehetőségeit tárgyalta. Rámutatott, hogy a generatív mesterséges intelligencia és a digitalizáció alapvetően átalakítja a munkaerőpiacot, és olyan új készségek kerülnek előtérbe, mint az adatműveltség és az életkészségek. Az előadó hangsúlyozta, hogy az ismeretátadás mellett a transzverzális kompetenciák, mint például a problémamegoldó képesség és az együttműködési készség, egyre nagyobb szerepet kapnak. Az iskoláknak és pedagógusoknak ezért olyan környezetet kell teremteniük, amely támogatja a diákok sokoldalú fejlődését.

Változó és állandó célok

A köznevelés és közoktatás elsődleges célja mindig is az volt, hogy a fiatalokat boldogulni képes, a társadalomban helytálló felnőttekké nevelje – hangsúlyozta Dr. Gloviczki Zoltán, az Apor Vilmos Katolikus Főiskola rektora és a Köznevelési Tudományos Tanács elnöke. Kiemelte, hogy a pedagógiai munka alapja a kognitív készségek fejlesztése és a szocializáció biztosítása volt, míg a 19. században a diszciplináris tudás és az elitképzés került előtérbe. Az elit fogalmát akkoriban a magasan művelt emberek jelentették, akik az olvasás, írás és számolás területén kiemelkedtek, valamint kiváló kommunikációs készségekkel rendelkeztek. Sajnos az oktatás mai funkciója többnyire a leírható tudás leegyszerűsített átadásában merül ki. A jelen kihívása a célok megfogalmazásának és megvalósításának hiánya, ami a pedagógiai munka hatékonyságát veszélyezteti.

A pedagógiai célok jövője

A konferenciát záró kerekasztal-beszélgetés során Dr. Gloviczki Zoltán a pedagógusok szerepét és a tanárság fontosságát hangsúlyozta. A diskurzus során elhangzott, hogy a tanárság nem csupán szakma, hanem hivatás, és hogy a tanárok motiváltsága kulcsfontosságú a sikeres oktatásban. A konferencia végső üzenete egyértelmű: habár az iskola szerepe és célja dinamikusan változik, a legfontosabb, hogy képes legyen alkalmazkodni a társadalmi és technológiai kihívásokhoz, miközben figyelembe veszi a diákok személyes fejlődését és motiváltságát. A résztvevők egyetértettek abban, hogy a tanárság megbecsülése, a pedagógusok motivációjának növelése és az iskola céljainak újragondolása kulcsfontosságú a fiatalok és az oktatás jövője szempontjából.