Olvasási idő: 
11 perc

Megújult nevelési-oktatási programok

Szakmai fejlesztések az alapfokú művészeti iskolák képző- és iparművészeti ágán

A Magyar Képzőművészeti Egyetem által gondozott A tanulók képességkibontakoztatásának elősegítése a köznevelési intézményekben elnevezésű EFOP-3.2.6-16 projekt keretében több lényeges szakmai fejlesztés valósult meg, mely az alapfokú művészeti iskolák képző és iparművészeti ágán folyó nevelési, oktatási munka megújítását kívánja támogatni.

Szöveg: Baranyai Zoltánné, Geisbühl Tünde

 

A képző- és iparművészeti ág strukturális, tanszaki, tantárgyi és tartalmi, szemléleti újragondolása rendkívül időszerű. Az alapfokú művészeti nevelés jelenleg érvényben levő szabályozó dokumentumai a több mint tíz évvel ezelőtti tapasztalatokra, nevelési, oktatási környezetre készültek. A megváltozott nevelési-oktatási környezet, a vizuális művészetek területén lévő változások, az érvényben lévő alapfokú művészetoktatási tantervi programok megvalósítása során összegyűlt szakmai tapasztalatok, a kötelező iskolafokra megfogalmazott új Nemzeti alaptantervvel (NAT) kialakítandó harmonizáció igénye tették szükségessé, indokolttá az újragondolt, összehangolt fejlesztést.

Az EFOP-3.2.6 projekt keretében az alapfokú művészeti iskolák képző- és iparművészeti ágára kidolgoztunk egy olyan koncepciót, amely magába foglalja a jövőbeli tantervi fejlesztések irányelveit, s egyben megoldást is kínál a jelen helyzetre, az új tantervek megjelenéséig, azok felmenő rendszerű bevezetéséig tartó átmeneti időszakra. A projekt soha nem látott aktivitást váltott ki ezen iskolatípus tanáraiból, amely annak is köszönhető, hogy valós problémákra, hiányokra kínált gyakorlatorientált megoldásokat.

A fejlesztés során elkészült az alapfokú művészeti iskola képző és iparművészeti ágának nevelési-, oktatási programja, valamint a feladattervező mátrixok segítségével kidolgozott, majd kipróbált hat tanulási-tanítási program, és a fejlesztések megvalósítását támogató hat 30 órás akkreditált pedagógus-továbbképzés, melyeken közel kétszáz pedagógus vett részt. A pilot kipróbálói és fejlesztői révén gazdag feladattár állt össze. Széles körű hálózatosodás valósult meg a szakmai tapasztalatcserék által, elkészült a képző- és iparművészeti ág átdolgozott eszközrendszere, körvonalazódott a jövő tanterve.


Nevelési-oktatási program, mintaprogramok

A projekt során az alapfokú művészeti iskolák képző- és iparművészeti ágára kifejlesztett nevelési-oktatási program és a mintaprogramok (tanulási-tanítási programok) jelentős hangsúlyt helyeznek a művészeti nevelés személyiségformáló és gondolkodásfejlesztő lehetőségére, ahol a képességfejlesztés és ismeretgazdagítás is ennek eszköze, s a követelményeket, fejlesztési feladatokat a tanulók életkori, szociokulturális adottságaihoz, fejlődési jellemzőihez és életszerű szituációkhoz igazítják. A program olyan, személyiséget alakító, általános képességek, attitűdök – mint a nyitottság, tolerancia, reflektivitás, empátia – kialakítását, fejlesztését kívánja támogatni, melyek alapvetően hozzájárulnak a világ és önmaguk megismeréséhez, valamint segítenek eligazodni és használni a világ gazdag vizuális lehetőségeit. Továbbá olyan kompetenciákat is szándékozik fejleszteni, amelyek alkalmasabbá tehetik a tanulókat a megváltozott, s a folyamatosan alakuló kihívások leküzdésére. E célok elérése érdekében elengedhetetlen, hogy a valós nevelési környezet adottságainak megfelelően alakíthatóak legyenek a feladatok. Ezt támogatják az egyes projekttémák rövid leírása mellett felvetett, megfogalmazott variációs javaslatok. Mivel jelentősen eltérőek az iskolai keretek és az egyes tanulói csoportok személyi adottságai, és a csoportokon belüli eltérések is rendkívül nagyok lehetnek, ezért a program bátorítja az olyan egyéni tervek, variációk létrehozását, melyek az adott nevelési-oktatási környezetben a leghatékonyabbak lehetnek.

Annak érdekében, hogy a kidolgozott programok egésze vagy egyes egységei szervesen beépíthetők, összekapcsolhatók legyenek, a vizuális nevelés különböző területein használatos munkatervekben projektjellegű témákat, feladatsorokat kínálunk, újszerű strukturában, tartalmi és szemléletbeli változtatásokkal, hogy a hatékony, kooperatív tanulás lehetőségét is felhasználó, sokszínű, variábilis, egyedi tanulási-tanítási folyamatok jöhessenek létre.

Korunk művészetében egymás mellett él számtalan műfaj, stílus, eszköz és technikai, értelmezési megoldás. Napjaink új képi világa egészen kisiskolás kortól átszövi a fiatalok életét. Nemcsak fogyasztói, hanem létrehozói is a megnövekedett mennyiségű digitális látványnak, melyek számtalan felületen – különösen a közösségi média felületein – megjelennek. A médiatudatosságon s a befogadói nevelésen túl az alkotó jellegű digitális kompetenciát is szükséges és érdemes fejleszteni, hogy a tanulók a hétköznapi személyes élethelyzeteikben is megtapasztalhassák a fejlesztett képességek és tudás célszerű hasznosíthatóságát.

Annak érdekében, hogy a nevelési-oktatási program szervesen beépíthesse, összekapcsolhassa a hagyományos értékeket és a korszerű elemeket, és létrejöhessenek a valós, változatos nevelési-oktatási helyzetekre jól alkalmazható variábilis, egyedi tanulási-tanítási folyamatok, újszerű struktúrát, tartalmi és szemléletbeli változtatásokat kell alkalmazni.

Az életszerű szituációkban, valós élmények során szerzett probléma-, helyzet- és feladatmegoldási tapasztalatok sokkal hatékonyabbak bármilyen elméleti tudásnál. Az összetett, leleményes vizuális nevelés olyan helyzeteket, körülményeket teremthet a tanulók számára, amelyek lehetőséget adhatnak a kreativitás kibontakozásának is.

A vizuális művészet folyamatosan reflektált, reflektál a világra, újrateremti, változó, sajátos szabályai mentén. Az alkotói attitűd kialakítása érdekében egyrészt fontos a reflektivitás és az önreflexió képességének erősítése, az egyéni preferenciák tudatosítása és megfogalmazásuk, vállalásuk elősegítése. Másrészt a művek befogadásán túl, az alkotási folyamatok kísérletező megtapasztalása által érzékeltethetők a tanulókkal azok a sajátos összetevők, hatások, melyekkel a műalkotások rendelkeznek. Azt a kettősséget kell bekapcsolni a nevelési folyamatba, mely egyszerre teremt lehetőséget a példa követésére és az önérvényesítésre, önismeretre, önkifejezésre, autonóm alkotásra. Ugyanakkor minél pontosabban körvonalazódnak a tanulók speciális képességei, annál célirányosabb fejlesztési utakat, feladatokat és módszereket szükséges tervezni és alkalmazni.


Az átmeneti program jogosultsága

Az átmeneti program létrehozásának indoka, hogy a képző- és iparművészeti ágon nem kedvez a művészeti fejlesztési, nevelési folyamatoknak, ha a műfajilag gazdag és szervesen egymásra ható vizuális művészet elméleti és gyakorlati ismereteit, tervezési és alkotási műveleteit külön-külön tartárgyakba rendezve kívánjuk átadni. Célunk az volt, hogy holisztikus látásmód kialakításával egy komplex tantárgy keretében, az összefüggések megláttatásával tegyük képessé a tanulókat az ismeretek megszerzésére, a problémák és kihívások felismerésére, megoldási tervek, alkotások készítésére.

Az átmeneti program pedagógiai koncepciója a képző- és iparművészeti ág érvényben levő központi tantervének alaptartalmait: a művészeti ág tanításának alapelveit, célját, általános fejlesztési követelményeit, az évfolyamokra lebontott fejlesztési feladatokat, a tananyagtartalmat és követelményrendszert csak minimálisan változtatta meg. A feladatcsoportok elemeit rendezte át, és a struktúrában hozott létre módosításokat.

A fenti elvek alapján készült el az átmeneti időszakra a képzőművészet tanszak, a grafika és festészet tanszak, a környezet- és kézműves kultúra tanszak, a fém- és zománcműves tanszak és a textil- és bőrműves tanszak mintaprogramja.

Az átmeneti program pedagógiai célja, hogy az ajánlott megoldás­sal megkönnyítse az összevont évfolyamokkal dolgozó peda­gógusok, művészek munkáját. Az átmeneti időszak megújult szemléletű, átrendezett tartalmú mintaprogramjai áttekinthetőbbé, megtervezhetőbbé teszik, hogy az egy tanulói csoportba tartozó, eltérő évfolyamú tanulók ugyanazon időtartamban (foglalkozáson) azonos tematikus egységgel, témával foglalkozhassanak, természetesen életkoruk és felké­szültségük alapján más-más szinten és módon.

Tanártovábbképzések

A pedagógusok felkészítését az új módszertan adaptálására, a tartalmi és módszertani korszerűsítés megvalósítására hat különböző témakört feldolgozó, 30 órás akkreditált gyakorlati program segítette, mely a korszerű kép- és tárgyalkotás, a modern és kortárs művészet eszköztárának alkalmazását, a kreatív feladattervezői attitűd igényét erősítette.

A projektek, feladatok, tevékenységek megtervezésekor nagyfokú rugalmasságra, variabilitásra és gazdagításra ad lehetőséget a vizuális művészeti nevelés azon sajátossága, hogy egy adott ismeret átadását vagy egy képesség fejlesztését különböző témák, jelenségek feldolgozásán keresztül is megvalósíthatjuk. Természetesen ahhoz, hogy a pedagógusok minden körülményt figyelembe vevő, hatékony nevelési stratégiákat tudjanak kialakítani, nagyon fontos a rugalmas, kreatív tervezői képességek célirányos fejlesztése, melyet a programhoz kapcsolódó pedagógus-továbbképzések biztosítottak. Nemcsak a diákoknak, a tanároknak is szükségük van a szellemi frissességre, az alkotói, játékos attitűdre, a folyamatos megújulásra, melynek a hatékony nevelési folyamat tervezése és megvalósítása során vehetik hasznát.

A továbbképzések feltárták a vizuális művészeti nevelés legfontosabb összetevőit, fókuszait, a tanári személyiség és attitűd rendkívül meghatározó szerepét a vizuális művészeti nevelés folyamatában és a tanulói képesség kibontakoztatásában, valamint a tudatos tanári, facilitátori szerep jelentőségét, kialakításának fontos elemeit. Ugyanakkor a képzés hozzásegíti a vizuális művészeti neveléssel foglalkozó pedagógusokat ahhoz, hogy módszertani kultúrájukat is a korszerű vizuális nevelés szemléletének és a hatékony képességkibontakoztatásnak megfelelően bővítsék, valamint személyes attitűdjüket, tanulásszervezési munkájukat tudatos, önreflektív módon alakítsák, csiszolják. A képzések során elsajátíthatták a művészeti nevelésben jól használható, korszerű szemléletű, nyitott, rugalmas, variábilis feladat- és projekttervezési stratégiákat.

A képzések gyakorlati feladatai hozzájárultak a klasszikus, a modern és a kortárs vizuális művészet sokféle felhasználási lehetőségének tudatos alkalmazásához, interaktív feldolgozásukhoz, és a jelenségek, vizuális problémák mentén inspiratív kreatív projektekbe építésükhöz.