Olvasási idő: 
7 perc

Megújuló tankönyvek az Oktatási Hivatal gondozásában

2021-ben már beszámoltunk több olyan tankönyvről, amelyek az Oktatási Hivatal gondozásában jelentek meg, így szeptemberben megjelenő lapszámunk Van új a NAT alatt című rovatában újra nekifogunk az újdonságok áttekintésének.

Összeállította: Karkó Ádám

 

Mozgóképkultúra és médiaismeret tankönyv 11–12.
(OH-MOZ1112TA)

Az új Mozgóképkultúra és médiaismeret 11–12. című kiadvány tananyagfejlesztői a tantárgy sokéves oktatói tapasztalattal rendelkező tanárai, Szíjártó Imre és Nagy Péter. Céljuk olyan tankönyv megírása volt, amelynek alapján a mozgóképkultúra és médiaismeret tantárgy tanárai élvezetes és szakszerű órákat tarthatnak, miközben a taneszköz megfelel a NAT 2020-nak, illetve a hozzá kapcsolódó kerettantervnek. A médiaértés és médiaműveltség fejlesztése – azaz a médiatartalmak értése és kritikus szemmel történő vizsgálata, valamint a különféle kontextusban és eszközökkel megvalósuló kommunikációra való képesség – a taneszköz kiemelt céljai közé tartozik, amely perspektívát nyit tágabb pedagógiai célok felé is: a tanár és a tanulók közös munkája segíti a tanulók kritikai gondolkodásának kialakulását, előrelépést kínál a problémamegoldás területén, emellett fejleszti állampolgári tudatosságukat is.


Biológia tankönyv 7–8.
(OH-BIO78TA, OH-BIO78TB)

                  

A klasszikus ökológia-rendszertan súlyponttal rendelkező kiadványokhoz képest nagyobb arányban található bennük evolúció, biokémia, illetve anatómia és élettan. A témák a következő arányokat mutatják: pedagógiai szempontból a tudáskínáló megoldások mellett növekvő arányban találhatók a tudás aktív megszerzését elősegítő elemek. A feladatok, kísérletek, gyűjtőmunka, vitatémák erőteljesen kidomborítják az emberközeli természettudomány vonatkozásait, és annak a mindennapi élethez köthető aspektusait. Ezt a szemléletet képviselik a fejezetek összefoglalásai is, amelyekben többnyire nem az ismeretek tömör megismétlését találjuk, hanem a megszerzett tudás felhasználásával olvasmányjellegű történetek, kutatások kiértékelését végezhetjük el, illetve az összefüggésekre rámutató kérdéseket, feladatokat oldhatunk meg.


Hon- és népismeret tankönyv 6.
(OH-HNI06TA)

A hon- és népismeret tantárgy a hagyományos népi kultúra jelenségeinek személyes megközelítésével segíti a jelenkori társadalom felépítésének, működésének megértését, lehetőséget teremt az ok-okozati összefüggések feltárására, a változások felfedezésére.

A tantárgy lehetőséget teremt a tapasztalati úton történő tanulásra, az ismeretek élménypedagógiai módszerekkel történő elsajátítására. Hangsúlyosan megjelenik a saját gyűjtőmunka, a szűkebb és tágabb szülőföld értékeinek, hagyományainak tanári támogatással történő felfedezése. Az önálló ismeretszerzés elsődleges közege a család és a tágabb rokoni, szomszédi környezet. A különböző generációk ismereteinek, életmódjának felfedezése fejleszti a különböző nézőpontú gondolkodást. A tantárgy ismeretanyaga és annak feldolgozási módja a múltra támaszkodva erősíti a tanulóban a családja és a nemzete jövőjéért érzett felelősségtudatot.

A hon- és népismeret tanítási-tanulási folyamatában az egyéni képességek figyelembevételével központi szerepet kap a differenciálás – a gyakorlatban alkalmazva a korszerű óravezetési technikák változatait, pozitív módon erősítve a tanulók ismeretszerzésre irányuló törekvéseit.

A tantárgy a tanulásszervezési eljárások, módszerek megválasztásával támogatja a kommunikációs készségek és képességek fejlesztését, a kritikai és a történelmi gondolkodás kialakítását, a térbeli és időbeli tájékozódás fejlesztését, az ismeretszerzéshez kapcsolódó eszközök adekvát használatát. Az önálló ismeretszerzésben való jártasság megszerzését támogatja a tankönyvhöz kapcsolódó melléklet, a Szülőföldem napló, ami a tantárgyi tematikát követve fogalmazza meg a gyűjtési feladatokat.

A tankönyv illusztrálása kapcsán nagymértékben támaszkodtak a magyarországi múzeumok fotóarchívumára, de felmerült annak az igénye, hogy olyan felvételeket is szerepeltessenek, amelyek nemcsak néprajzi forrásértékük, hanem fotóművészeti kvalitásuk miatt is igényt tarthatnak a diákok és a pedagógusok fokozott figyelmére. Kunkovács László, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Balogh Rudolf-díjas fotóművész és etnográfus, a Magyar Művészeti Akadémia Film- és Fotóművészeti Tagozatának tagja életművéből válogatva így gazdag képanyag került a tankönyv leckéihez.

 

Technika és tervezés tankönyv 5.
(OH-TET05TA)

Az 5–7. évfolyamon a technika és tervezés tantárgy modulfelépítésű. Olyan választható modulokat kínál, amelyek alapján az iskola a helyi program fő tartalmait ki tudja alakítani. Ez biztosítja a tananyag csökkentését, és azt, hogy jobban alkalmazkodjon a helyi igényekhez, lehetőségekhez, sajátosságokhoz, jobban támogassa a pályaválasztást, biztosítsa az esélyegyenlőséget. A modulok egymással egyenértékűek, ugyanazt a fejlesztést célozzák más-más tartalommal. A helyi tanterv készítésénél az iskola választ tanulói számára modult. Ha a helyi lehetőségek lehetővé teszik, az iskola számára akár mind a négy modul kiválasztható. Egy adott osztályhoz/csoporthoz a szaktanár választja ki a helyi tantervből a tanítandó modult 5. osztály elején, és azt viszi végig egészen a 8. évfolyamig. Egy tanulónak a négy modul közül csak az egyikkel kell megismerkednie, tehát számára a 250 oldalból csupán a megfelelő modul tananyaga hordoz szükséges információt.

A modul: Épített környezet – a tárgyalkotás technológiái: középpontjában az embert körülvevő mesterséges környezet, az épített tér áll.

B modul: Háztartás-ökonómia – az életvitel technológiái: az önellátásról, a másokról való gondoskodásról szól. Középpontjában a család áll.

C modul: Kertészeti technológiák: az iskolakerti munkára épül. Fókuszában az egészséges élelmiszerek termesztése áll. Bemutatja, hogy a naponta fogyasztott élelmiszerek honnan és hogyan kerülnek az asztalra.

D modul: Modellezés – a tárgyalkotás technológiái: a műhelymunkára épül. Középpontjában a környezet anyagainak megismerése és felhasználása áll.