Megújuló tankönyvek az Oktatási Hivatal gondozásában

Összeállította: Indri Dániel Janisz
 

Az én ábécém 1.
(OH-MIR01TB/I)

A fejlesztésközpontú ábécéskönyv része egy anyanyelvi tankönyvcsaládnak, amely egységes koncepció alapján épül fel. Az előkészítő időszak – a kerettantervi elvárásoknak megfelelően – hosszabb lett. A könyv első oldalain lévő képességfejlesztő, játékos feladatok segítik oldani a gyerekek gátlásait, szorongását, megkönnyítik az átmenetet az óvodából az iskolába. Az előkészítő időszak további feladatai segítik a készségek, képességek játékos fejlesztését, felmérését, képei lehetőséget adnak a beszélgetésre. Előkészítik a betűtanítást a hangok megismerésének, leválasztásának és hangoztatásának segítségével. A könyv az előkészítő időszakban és a későbbiek során is megkülönböztetett figyelmet fordít a készségek fejlesztésére, a pontos hangoztatásra, a helyes artikuláció kialakítására, a szókincsbővítésre. Az új szövegek értékes irodalmi alkotások vagy azok részletei, illetve a magyar népköltészet alkotásai.

Gyöngybetűk 1. munkafüzet
(OH-MIR01TB1)

Az előkészítő időszak hosszabb lett. Ezek a feladatok az iskolai tanuláshoz szükséges pszichikus funkciók, alapvető képességek célirányos fejlesztését (pl. a figyelem tudatossága, tartóssága; feladattudat; differenciált látási és hallási megfigyelések; mozgáskoordináció; finommozgások) segítik. A munkafüzet a betűelemeket, illetve a kisbetűket, valamint azok kapcsolásának írásmintáit tartalmazza vonalrendszerbe helyezve. Mintát ad a gyerekeknek az írásmunkák gazdaságos és esztétikus elhelyezésének megtanulására (pontos vonalvezetés, margó mellett elkezdett írás, a betűelemek közötti egyenletes távolság stb.). Megalapozza az önellenőrzés és a hibajavítás helyes szokásait.

Az én matematikám 1. tankönyv és munkafüzet
(OH-MAT01TB és OH-MAT01MB)

A tanév eleji előkészítő időszak oldalai nyolc hétre elegendő feladatot tartalmaznak. Nagy hangsúlyt fektet a könyv arra, hogy építsen az óvodából hozott és egyéb informális tanulás, tapasztalás során szerzett ismeretekre. A tankönyv első részében főleg játékos tevékenységekkel – tárgyak rakosgatása, halmazok alkotása színre, formára, nagyságra –, válogatással rendszereznek a gyermekek. Rendkívül fontos szerepet kap a tanulók cselekvő részvétele, közreműködése, mert a képességek, kompetenciák leghatékonyabban a különböző tevékenységekkel fejleszthetők (pl.: Tapsolj annyit! Mérd meg fonallal!, Nyúlj bele bekötött szemmel!, Mondd a tulajdonságait!). A Mi nem illik a sorba?, a Kösd össze az összetartozókat! stb. típusú feladatok jól szolgálják a cselekvő tevékenységen át a tárgyak, dolgok azonos, illetve különböző tulajdonságainak megkülönböztetésével a halmazelmélet gyakorlati megalapozását. A gyermekek fokozatosan megtanulják szétválogatni, megkülönböztetni a meghatározó tulajdonságok alapján a halmazokra vonatkozó igaz, hamis állításokat. Különösen fontos szerepet kap a tanév eleji előkészítő részben a „csak hallással”, „csak tapintással”, vagyis más érzékszervek kizárásával a tárgyak felismerése. A szöveges feladatok algoritmus szerinti megoldása egyszerűsödött, csak a lényeges lépéseket tanítják az 1. évfolyamon. A fordított szövegezésű feladatok zöme kikerült a könyvből, mert ezt a kerettanterv szerint csak a 3. évfolyamtól kell tanítani. A kerettantervi megfeleléshez igazodva kikerült a könyvből a nyitott mondatok tanítása is.

Technika és tervezés 1.
(OH-TET01TA)

Az átdolgozás során a tananyagot korszerűsítették, a tipográfiát frissítették, valamint új munkadarabokkal bővült a készítendő tárgyak listája. Az új kerettantervi igényeknek megfelelően készült egy új fejezet, Zöld napok címmel. Ez a fenntarthatóságot, a környezettudatosságot, a környezetvédelmi nevelést helyezi előtérbe. Született néhány önálló internetes kutatásra ösztönző feladat is, a digitális kompetencia fejlesztésére.

Történelemtankönyvek (5., 9.)
(OH-TOR05TA, OH-TOR05TB és OH‑TOR09TA, OH-TOR09TB)

Történelemből 4 tankönyv készült: két általános iskolai 5. osztályos és két középiskolai 9. osztályos. Valamennyiben érvényesül a tantervi szabályozás irányítóelve, hogy a magyar történelmet általában kontinuitásában, az európai, illetve egyetemes történelmet szigetszerűen tárgyalja. Fejezeteik és témáik teljes mértékben lefedik a kerettanterv témaköreit és témáit. A témakörök közötti kapcsolatot szűkszavú olvasmányok, illetve szövegek teremtik meg. Szakítanak azzal a hagyománnyal, hogy a magyar fejlődés mindig a nyugati archetípusok megkésett, gyengébb árnyképeként jelenik meg (mint Platón ideatanában). Az ókorból csak arra koncentrálnak, ami valóban civilizációs alap (pl. újdonságként jelenik meg a római jog néhány máig élő elvének bemutatása). Sok esetben igyekeznek a diákok számára az adott téma 21. századi hatásait, jelenlétét kidomborítani, hogy nagyobb legyen a téma legitimitása. A források, ábrák, adatsorok mind alkalmasak a műveltető, kompetenciaalapú oktatásra, és elősegítik a történelmi gondolkodás fejlesztését. Megvalósult a tanterv által végrehajtott tananyagcsökkentés – a kilencedikes tankönyvek 50-60 oldallal, az ötödikesek kb. 40-nel lettek rövidebbek.

Irodalom 5.
(OH-MIR05TB)

A tankönyv írásakor nagyon fontos szempont volt a tanulhatóság és a taníthatóság elvének az érvényesítése. Szerzői azt a célt tűzték ki, hogy az 5. osztályos könyv az alsó tagozatos ismeretekre épüljön, ugyanakkor előkészítse a felső tagozat további évfolyamain a képességfejlesztő tevékenységet. Az ötödikes irodalomkönyv tananyaga törzsanyagból (80%) és ajánlott (kiegészítő) anyagból (20%) áll. A törzsanyag az érvényes kerettantervben feltüntetett irodalmi műveket dolgozza fel. Az ajánlott művek (a Kuckó szemelvényei) válogatásánál a felzárkóztatás és a tehetséggondozás, az egyéni képességek figyelembevételének a szempontjait is fontosnak tartottuk. A kiegészítő anyagok is szervesen illeszkednek a kerettantervben megjelenő tematikus egységekhez.

Fontos célként tűzte ki a könyv, hogy a gyerekek megértsék az egyes ember, a család és a nagyobb közösség, a nemzet kapcsolatát. Mindezzel együtt a tanulók jobban megismerhetik irodalmi értékeinket és kultúránkat is. Ezt nemcsak a Család, otthon, nemzet fejezetben, hanem a tankönyv minden fejezetében célul tűzték ki. A másik tematikus egység, a Szülőföld, táj című fejezet is a magyar tájhoz, a nemzethez való szoros kötődést hangsúlyozza. A magyar kánon részei, az 5. évfolyam klasszikus művei természetesen nem hiányozhatnak a könyvből: ilyen Petőfi Sándor János vitéz című elbeszélő költeménye és Molnár Ferenc A Pál utcai fiúk című regénye is. A kerettanterv lehetőséget ad arra, hogy ezeket a műveket a korábbinál nagyobb óraszámban ismerhessék meg a gyerekek.

A nagyon sok rajz és fotó révén is rendkívül szép, esztétikus a könyv. Jó kézbe venni a kötetet, ugyanakkor az illusztrációk is segítik a megértést, hisz azokhoz nagyon sok kérdés is kapcsolódik. A sokféle és bőséges feladat lehetőséget nyújt a pedagógusnak arra, hogy a tanulók képességet figyelembe véve válogasson azokból. Ezáltal minden gyermek sikerélményhez juthat a differenciált feladatok elvégzése során. A munkaformákra kis ikonjelekkel javaslatot is tesz a könyv, a feladatok építenek a gyerekek kreativitására, további kutatásra ösztönöznek. A taneszköz gazdag szemelvényanyaga a tanulók olvasási kedvének felkeltését és ébren tartását biztosítja. A tankönyvbe választott irodalmi művek a különböző nevelési területek fejlesztését segítik. A fejezetek nyitó oldallal és a mottó szerepét betöltő idézettel kezdődnek. Az ezt követő bevezető szövegek segítik a részegységek feldolgozását; majd a fejezetek végén az összefoglalások magyarázó szövegei, a kérdések és a feladatok biztosítják az ismeretek szintetizálását, a rendszerezést. A könyv összefoglaló táblázatokkal, fogalomtárral, tartalomjegyzékkel és forrásjegyzékkel zárul.

Színes irodalom 9.
(OH-MIR09TB)

A tankönyv szorosan a kerettantervet követi, de a törzsanyagon kívül a kerettantervben található ajánlott irodalomhoz is segítséget ad: kifejtő, magyarázattal rávezető, kreativitást fejlesztő, vagy éppen az együttműködést, a kooperatív munkálkodást igénylő feladatokkal. A 2012-es Kerettantervek nem rögzítették a kötelező, minden középiskolás által elsajátítandó tananyag-tartalmat. Mivel ezt a 2020-as Kerettanterv megteszi, s ez a két könyv követi, ezért egy tananyaghoz igazodó, tanulható, kiszámítható érettségi épülhet rá.

Mivel jelentős tananyagcsökkentés következett be, az órai munkára több idő jut. Az órai munkát segítik a feladatok, a képek, melyek tematikusan kötődnek a tananyaghoz, mintegy kibővítik azt, vagy más nézőpontot adnak a feldolgozandó anyag tárgyalásához. A könyvek szerkezete átlátható, a gyerekek által követhető. Ezt kell elmondani a szöveggyűjteményről is, mely „szoros fogásban” illeszkedik mindkét tankönyvhöz. A tananyagfejlesztők igyekeztek az alaptankönyvhöz illeszkedni (nyelv, stílus tekintetében egyaránt), így a szöveg is több helyen modernebb lett.

Irodalom 9.
(OH-MIR09TA)

Az Irodalom 9. című tankönyv a 2016-ban az OFI által közreadott, azonos című tankönyv átdolgozása. A megújult tankönyv a tantárgyi tananyagtartalmak közvetítésén túl nagy hangsúlyt fektet az elvárt kulcskompetenciák fejlesztésére is: így a szövegértési, a szövegalkotási és az asszociatív készség fejlesztésére. Emellett történeti nézőpontból közvetíti a diákoknak az irodalom fejlődését és folytonos alakulását, segíti a kilencedikes korosztályban az egyén és a külvilág viszonyának megértését is. A bemutatott művek révén fejleszti a felhasználók kritikai gondolkodását, érzelmi intelligenciáját és kreativitását. Az általános, morális értékek elfogadására ösztönöz. A tankönyv gondolkodtatni szeretne, érvelni tanít, és a kínált szépirodalmi alkotások mögöttes, elvont üzeneteinek megértésére sarkall. Identitásképző szándéka van, miközben követi a kívánt nyelvi normákat is.

A megújult könyv követi a 2020-as NAT és KET-változásokat: ennek függvényében új, a régi tankönyvben nem szereplő tananyagtartalmakat is közöl. Szövegelemzései részben megújultak, felvezető, és a tananyag feldolgozását, illetve elmélyítését szolgáló kérdései, feladatai teljesen kicserélődtek. Az egyes leckék végéről a kortárs modul kikerült, hogy a diákok figyelme az aktuális tananyaghoz szervesen nem kapcsolódó, modern kitekintések révén ne törjön meg. A mű mégis fő szempontként tekint az intertextualitás jelenségére: így teremt akaratlagos kapcsolatot szerzők, korok és alkotások között. A mű képanyaga és feladatai a művészeti ágak közötti (képzőművészet, építészet, zene) kapcsolatteremtés célját szolgálják. Tipográfiai jelölési rendszere jól látható módon különíti el a kötelező és az ajánlott tananyagot. Ez utóbbi tartalmak elsajátítására a meglévő óraszám 20%-a áll rendelkezésre.

A tankönyv maradéktalanul követi a megújult NAT és KET tananyagcsökkentő szándékát és törekvéseit: figyelembe veszi tehát a rendelkezésre álló óraszámok és a megtanítandó tananyagtartalmak viszonyát. A könyv elsődleges célja – a fentiek mellett – a diákok olvasóvá nevelése, jelenlegi és majdani életük legvégsőbb kérdéseinek szépirodalmi műveken keresztül történő megválaszolhatósága örök élményének megmutatása.