Megújuló tankönyvek az Oktatási Hivatal gondozásában

Összeállította: Dallman Kristóf

Földrajz 9.
(OH-FOL09TA és OH-FOL09TB)

A 9. évfolyam számára készült, az „A” sorozatban megjelenő földrajzkönyv megismerteti a tanulókkal az életünket meghatározó kozmikus és földi folyamatokat, az egyes gömbhéjak jellemző tulajdonságait, a népesség és a települések jellemzőit, valamint a Földünket veszélyeztető globális problémák kialakulását és annak veszélyeit. E problémák igazi szintézisére a 10. évfolyam végén kerül sor. A tankönyv a földi változó környezetet a földrajzi övezetesség logikájába illesztve dolgoztatja fel, hogy a tanulók értsék az eltérő kultúrák és életmódok földrajzi, gazdasági és környezeti okait. A tankönyv a reproduktív tanulás helyett a feldolgozástípusú tanulást helyezi előtérbe, szöveges magyarázatokat csak röviden használ, helyette ábrákkal, szemelvényekkel és önálló megfigyelésekkel segít értelmezni az információkat. A kiadvány nagy erőssége, hogy változatos módszertani megoldásokat ajánl a tanulóknak és a földrajztanároknak: lehetőséget biztosít egyéni, páros vagy csoportos munkára, egyszerű eszközökkel elvégezhető vizsgálódásokra és megfigyelésekre, előzetes gyűjtőmunkára, az önálló tudásszerzés támogatására. A tankönyv tanítási egységeinek feladatai egy-egy rövidebb tankönyvi szöveg után közvetlenül vagy a lecke végén lehetővé teszik az önálló gondolkodás fejlesztését, de a gyakorlást, a megtanultak alkalmazását is. Sok téma feldolgozható a feladatok megoldásával a tankönyvi szöveg nélkül is. A témaköröket lezáró összefoglalások újszerűek, gondolkodtatóak. A tankönyv lehetőséget ad az ismeretek sokoldalú rendszerezésére. A kiadvány a mindennapi életben tapasztalt jelenségek – mint például a veszélyes időjárási jelenségek elkerülése és az ellenük való védekezés – és a földrajzi jelenségek közötti analógiákat is bemutat, melynek célja a tananyag könnyebb megértése.

A Nat 2020 és a KET alapján megújított „B” sorozatjelű tankönyv a múlt jelenségeiből kiindulva a jelen folyamataira, összefüggéseire koncentrál, és ezekre alapozva fogalmaz meg prognózisokat. Kiemelt feladatként kezeli az analizáló és szintetizáló földrajzi gondolkodás tudatos fejlesztését, a tanulók információszerző és -feldolgozó képességének fejlesztését, a megszerzett ismeretek rendszerezését. Hangsúlyt fektet a rendszerben való gondolkodás, az egyéni és közösségi felelősségvállalás, a környezettudatos és fenntartható szemléletű magatartás, valamint a felelős döntéshozatal fejlesztésére, a tanulás tanulására. A tankönyv a korábbiaknál is nagyobb teret szán az információk tudatos keresésére – a hagyományos és a digitális forrásokból egyaránt –, értelmezésére, az összefüggések feltárására, a megszerzett információk alkalmazását lehetővé tevő képességek kialakítására. Törekszik arra, hogy ne csak a jelenségek puszta leírását, bemutatását adja, hanem ösztönözze a diákokat azok okainak és következményeinek megismerésére is. Kiemelt figyelmet fordít az ismeretek mindennapi életben történő hasznosításának bemutatására. A korábbiakhoz képest is lényegesen jelentősebb szerepet kapott a környezettudatosság, a fenntarthatóság, a környezetvédelmi szempontok bemutatása. Jelentősen megújult és gazdagodott a tankönyv képanyaga – több száz fotó és szakábra segíti a tanulókat–, miközben a tananyag terjedelme számottevően – körülbelül 15–20%-kal – csökkent.

Magyar nyelv 5.
(OH-MNY05TA és OH-MNY05TB)

Mindkét tankönyvet a KET és a Nat 2020 megújult előírásaihoz igazodva dolgozták át. Egy könyvben tartalmazza az előzmény tankönyv(ek) és munkafüzet funkcióját, így az egybeszerkesztett anyag jelentősen rövidebb, mint a korábbi két taneszköz. Az átírás során a tankönyvekben megerősödött a nyelv kommunikációs szempontú vizsgálata. Bekerült továbbá az eddig hiányzó diakron szemléleti szempont, melynek célja részben az egyes nyelvi jelenségek megértésének megkönnyítése, részben pedig – a kulturális és nemzeti identitás megerősítésének eszközeként – a nyelv és a kulturális kontextus kapcsolatának megmutatása, jelezve, hogy a nyelv a nemzeti identitás, a nemzeti kultúra hordozója, a közösség értékeinek kifejezője és megjelenítője, a kultúra átörökítésének egyik legfontosabb eszköze. Ezzel párhuzamosan megtörtént a grammatikai anyag KET-hez és a nyelvtudomány legújabb eredményeihez igazítása. Mivel munkafüzet nem készült, a tankönyvek ezt a feladatanyagot is tartalmazzák. Mindkét könyv feladatának tekinti a tanulási képességek fejlesztését, új, a felső tagozatnak megfelelő tanulási szokások, technikák kialakítását. Igyekszik hozzájárulni a teljes személyiségfejlesztéshez, a gondolkodás fejlesztéséhez, a világban való és életkornak megfelelő szintű eligazodás képességének kialakulásához, a tanulók kulturális identitásának megalapozásához. Mindkét tankönyv kiemelten kezeli a szövegértési és szövegalkotási készségek fejlesztését, korosztálynak megfelelő, életközeli szövegekkel dolgozik, ebben a tantárgyi koncentráció is megjelenik, célja a diákok tanulási készségeinek fejlesztése. A könyvek vizuális megjelenése megfelel a mai kor elvárásainak, motiváló, érdekes, segíti az élményszerű tanulást.

Magyar nyelv 9.
(OH-MNY09TA és OH-MNY09TB)

Az „A” sorozatjelű Magyar nyelv 9. tankönyv a NAT 2020-as átdolgozás eredménye, amely a korábbi tananyagtartalmak sorrendjének módosításával és az új ajánlott témákhoz kapcsolódó modullal kiegészítve, szorosan követi az új kerettantervet. A tankönyv a különféle nyelvtudományi iskolák mindennapi életben is alkalmazható, újabb eredményeivel, valamint friss nyelvi példákkal teli feladatokkal nyújt lehetőséget a nyelvi ismeretek elsajátításához. A diákok változatos, saját tapasztalataikat is aktivizáló gyakorlatok révén fedezhetik fel a nyelv mindennapi életünkben betöltött szerepét és sokszínűségét. A tankönyv az ismeretek rendszerezését, tanulását segítő infografikák, valamint a vizualitást és a tanultak alkalmazását összekapcsoló gyakorlatok révén reflektál korunk vizuális igényeire. A kiadványban kiemelt hangsúlyt kap a szövegértési képesség fejlesztése. A rendszeres fejlesztést a leckék végén található Gyakorlás rovat feladatai biztosítják.

A „B” sorozatba tartozó Magyar nyelv 9. tankönyvet is a Nemzeti alaptanterv legfrissebb átdolgozása alapján frissítették. Az „A” jelű társához hasonlóan ez a taneszköz is a korábbi tananyagtartalmak sorrendjének módosításával, valamint az újonnan bekerülő témákhoz kapcsolódó modullal jelenik meg. A tankönyv az utóbbi évek kutatásait is figyelembe vevő, korszerű ismereteket jól tanulható módon foglalja össze. Az önálló tanulást több tankönyvi elem is segíti. Ezek között említhetőek a szövegbeli és lapszéli kiemelések, a rendszerező táblázatok, infografikák, az önellenőrző kérdések, valamint a tankönyv végén található fogalomtár. Az önellenőrző feladatok mellett a tankönyv kommunikációközpontú gyakorlatai hétköznapi tapasztalatokra alapozva fejlesztik a diákok nyelvi, szociális és problémamegoldó kompetenciáit.

Biológia 9.
(OH-BIO09TA és OH-BIO09TB)

Az „A” sorozatba fejlesztett tankönyv a témák feldolgozásában és témaválasztásában is jelentős újításokat tartalmaz. Módszertani kiindulópontja a Nat 2020 pedagógiai-módszertani koncepciója volt, amely tanulási eredményekben határozta meg a köznevelés, ezen belül az egyes szaktárgyak feladatait. A koncepció több újszerű elemet tartalmaz, ezek közé sorolható az aktív tanulási módszerek támogatása, a készségek és képességek fejlesztésének kibővített és többszintű rendszere, valamint a heterogén tanulócsoportok tanulási szükségleteihez igazodó differenciálás lehetőségének, a pedagógia-pszichológia elveinek következetesebb érvényesítése. A természettudományos műveltség kritériumait szem előtt tartva kerültek be olyan „humanisztikus science”, azaz társadalomorientált természettudományos elemek, amelyek például az ember testképével, önelfogadásával, a médiában sugallt képek kritikai átgondolásával foglalkoznak. A természettudományos nevelésben 2007 után fordulatként jelent meg az induktív módszerekre épülő tanulás, amely kiegészíti a deduktív, elméletvezérelt módszereket. A tanulók egy jelenség vizsgálata során maguk fogalmazhatnak meg kérdéseket, hipotéziseket, ezeket kísérleti módszerekkel tesztelhetik, a bizonyítás vagy cáfolat alapján magyarázatokat alkothatnak. Modern tartalomként kerültek be, váltak hangsúlyosabbá többek között a molekuláris genetika, genomika, biotechnológia témái. A tudomány fejlődését követve változott az evolúciós mechanizmusok, vagy az epigenetikai szabályozás bemutatása is.

A „B” sorozatjelű biológiatankönyv tartalmában lényeges szerkezeti változás, hogy a szerveződési szintek szerint építi fel a tananyagot (sejtek – szövetek – szervek – szervrendszerek – egyedek – populációk – társulások – bioszféra), amivel lehetőség nyílt az érdemi tananyagcsökkentésre. Nem ismétlődnek meg benne ugyanis az általános iskolában már megtanult, analitikus jellegű növénytani és állattani ismeretek, hanem ezek szintézisére kerül csak sor a szerveződési szinteknek megfelelően. Egyben arra is lehetőség nyílik, hogy a 9. osztályra kerüljön le az egyedszintű öröklődés és az egyed feletti szerveződési szintekkel foglalkozó ökológia. Ezen a fejezeten belül tekint ki napjaink globális problémáira, a túlnépesedésre, az energia- és élelemellátás kérdésére, a globális klímaváltozásra stb. Az evolúció foglalja keretbe a tematikát, mert az élet megjelenésének kérdésével kezdődik a tananyag, és a fajok abiotikus és biotikus környezetének befolyásával zajló fajkeletkezéssel zárul. Módszertanában maximálisan épít a tanulói aktivitásra és a közvetlen tapasztalatszerzésre. Mindez biztosítja, hogy a biológia nem elvont elméletek láncolataként, hanem a mindennapos életünkben jelen lévő, érdekes jelenségeket vizsgáló tudományként jelenjen meg.

Fizika 9–10. I. kötet
(OH-FIZ910TA/I)

Az új fizikatankönyv célja, hogy a hétköznapok szempontjából hasznos és praktikus ismereteket közvetítsen. Ennek érdekében szakított a diszciplináris szemlélettel, és a science logikát követve a gyerekek életkora által meghatározott szinten, előzetes tudásukat figyelembe véve, egyszerű modellekkel írja le azt a valóságot, mely mindennapi életünkben, használati tárgyainkban, a napi hírekben visszaköszön. Ezenközben szélesebb tanulói rétegek számára jelenthet motivációt, mely a későbbi természettudományos tanulmányok kulcsa. Módszertanában, értékelési rendszerében lehetőséget biztosít a legkorszerűbb és leghatékonyabb pedagógiai elvek alkalmazására, mint a csoportmunka, szöveges értékelés vagy a projektszemlélet.