Megújuló honlap, digitális fejlesztések
Interjú Racsko Rékával
Racsko Rékával, a Komplex Alapprogram Informatikai Fejlesztésekért Felelős Munkacsoportjának vezetőjével beszélgettünk a program készülő új honlapjáról, a legújabb digitális fejlesztésekről és a Digitális alapú alprogram sajátos helyzetéről.
Racskó Réka munkacsoport-vezető
Miért döntöttek a Komplex Alapprogram honlapjának és informatikai rendszereinek megújítása mellett? Milyen újításokkal találkozhatunk majd a felületen?
A megújítás gondolatát az hívta életre, hogy jelenleg a Komplex Alapprogram korrekciós szakaszában vagyunk. Sok visszajelzést kaptunk a jelenlegi rendszerekkel kapcsolatban. A Mérés, Értékelés Munkacsoport visszajelzései, illetve a továbbképzéseken és egyéb szakmai fórumokon a pedagógusokkal folytatott beszélgetések is arra ösztönöztek, hogy megújítsuk elektronikus felületeinket. A megújítás egyik fő célja, hogy egy a korábbi verzióknál sokkal informatívabb, sokkal inkább felhasználóbarát felületet hozzunk létre.
Az újonnan alakult Informatikai Fejlesztésekért Felelős Munkacsoport célja, hogy egyfajta hídszerepet töltsön be a fejlesztések és a Komplex Alapprogram szervezeti egységei között, koordinálva az új rendszer kialakítását és működtetését. Munkacsoportunk jelenleg három tagból áll, rajtam kívül Baláti Judit és Kvaszignerné Prantner Csilla segíti a program digitális átállását.
Az egyik legfontosabb változás, hogy minden a Komplex Alapprogramban működő informatikai portál és oldal egyetlen közös keretrendszerbe kerül. A keretet EKERNEL rendszer alkotja, amelyet az Eszterházy Károly Egyetem (EKE) IoT Kutatóintézete fejlesztett, a mi rendszerünk a KAPU nevet kapta. Úgy terveztük, egykapus belépéssel, egy felhasználónévvel és jelszóval fognak tudni minden szolgáltatáshoz hozzáférni a pedagógusok. Gondolok itt a Képzésszervező rendszerre, az e-learning felületre, a Tudástárra, a Szakmai Támogatórendszerre, az Elektronikus Szakmai Támogatórendszerre, illetve a KAPOCS-iskolahálózat honlapjára is. Egy új szolgáltatást is bevezetünk az idei tanévtől, amely technikai jellegű kérdésekben segíti a felhasználókat a nap 24 órájában. A helpdesk reményeink szerint még gördülékenyebbé teszi a használatot, és javítja az online rendszerekhez való hozzáállást. A rendszer szeptember 1-jén fog debütálni. Nagyon szeretnénk, ha egy korszerű, a 21. századi igényeknek megfelelő portált tudnánk a pedagógusok rendelkezésére bocsátani.
Hol tartanak a munkában?
Jelenleg a tesztelési fázisban vagyunk, illetve az IoT Kutatóintézet fejlesztőivel dolgozunk közösen ennek a kialakításán. Elég összetett tesztelést fogunk végezni, amelyben gyakorló pedagógusok, illetve olyan, az egyes részegységekben működő szakemberek vesznek majd részt, akik napi szinten használják ezeket a rendszereket. Nagyon reméljük, hogy augusztus 20. után már csak apró finomításokra lesz szükség, és a rendszer 90 százaléka működőképes.
Milyen egyéb új funkciókat terveznek? Lesz például közösségi része a rendszernek?
Igen, több mindent tervezünk. Egyrészt szeretnénk, ha a pedagógusok hálózatosodása, a hálózaton keresztül való kapcsolódása sokkal intenzívebb lenne, mint korábban volt. További újdonság, hogy az online felületen lehet majd óravázlatokat szerkeszteni. Tehát nem kell majd a képzésen részt vevőknek beadandó feladatként egy külön dokumentumot feltölteniük, hanem felhasználóbarát módon, közvetlenül ezen a felületen tudják szerkeszteni az óravázlatokat, számos olyan segítő funkcióval, amely korábban nem állt rendelkezésre. Illetve arra is lehetőségük lesz a pedagógusoknak, hogy egy-egy, a Tudástárban található, a tartalomfejlesztők által kidolgozott anyagot, mondjuk, komplexóra- vagy alprogrami foglalkozástervet lementsenek a saját dokumentumtárukba, és ha szükségét érzik, az osztályuk, a tananyag vagy az iskola adottságaihoz igazítsák. Ez egy nagy újdonság.
Tudásmegosztásra is lesz lehetőségük a pedagógusoknak az új felületen?
Mindenképpen szeretnénk, ha létrejönne egy tudásbázis, amelyben a pedagógusok megoszthatják egymással a tudásukat, az elkészült produktumokat. Ez az egyik kulcseleme annak, hogy a program hosszú távon is fenntartható legyen.
A megújuló honlapon kívül milyen új digitális fejlesztései vannak a Komplex Alapprogramnak?
Rengeteg kiadvány készült az utóbbi időkben, amelyek mind elektronikusan, mind papíralapon elérhetők az iskolák számára. Szintén nagy újdonság és hasznos segítség a pedagógusoknak az a rengeteg tankocka, amelyet a program keretében fejlesztettünk. Ezek olyan tanulást-tanítást segítő feladatok, amelyeket a pedagógusok könnyen be tudnak vinni a tanórákra anélkül, hogy tartalomfejlesztőként részt kellene venniük a folyamatban. Dizájn tekintetében is próbálunk megújulni, és egy sokkal inkább a Komplex Alapprogram szellemiségét tükröző arculatot kialakítani mind a belső portálon, mind pedig a nagyközönség számára készült honlapon.
Ha felületes szemlélőként tekintünk az alprogramokra, felmerülhet bennünk a kérdés, nem áll-e ellentétben egymással, hogy míg a Testmozgás- és az Életgyakorlat-alapú alprogram alapvetése a kütyük nyomkodása helyett a diákok valódi élmények felé fordítása, addig a Digitális alapú alprogramban éppen a digitális eszközhasználaton van a hangsúly. Hol van tehát a digitális eszközök helye a Komplex Alapprogram egészében?
Úgy gondolom, minden alprogramban rendkívül fontos, hogy a kereszttantervi elemekre helyezi a hangsúlyt. Éppen ezért akár azt is elképzelhetőnek tartjuk – és a komplex óráknál hangsúlyozzuk is –, hogy a Testmozgásalapú alprogramban is használjanak digitális eszközöket, például okosórákat, amelyekkel a pulzusszám, a megtett távolság stb. rögzíthető. Ezekből az adatokból akár matematikai számítások is végezhetőek, az egyéni teljesítmény változását elemezve. De a digitális kultúra lehetőségeivel sokrétűségének és kereszttantervi jellegének köszönhetően bármelyik alprogram gazdagítható. A Digitális alapú alprogram elemei minden tantárgyba és minden alprogramba beilleszthetők, gyakorlatilag univerzális alprogramként fogható fel, hiszen a digitális technológia nem egyetlen tantárgyra – jellemzően az informatikára – koncentrálódik, hanem minden egyes tanulási-tanítási folyamatot, minden egyes diszciplínát meg lehet támogatni a digitális technológiában rejlő lehetőségekkel.
Többek között azért vagyunk a Digitális alapú alprogramban rendkívül szerencsés helyzetben, mert nagyon széles az a paletta, amelyről válogathatunk, amikor digitális taneszközöket szeretnénk a pedagógusoknak bemutatni, például differenciálásra, a pedagógiai folyamat valamely részének színesítésére vagy hozzáadott értékének elérésére. A visszajelzések is azt mutatják, hogy a képzéseken (ez több mint nyolcvan képzést jelent a bevezetési szakasz óta) részt vevők 83 százaléka azt mondta, teljes mértékben elégedett volt azzal, amit a Komplex Alapprogram Digitális alapú alprogramjában kapott, illetve azt is látták, hogy ez a valós iskolai igényekre ad választ.
Úgy gondolom, hogy a Digitális alapú alprogram helye a digitális átállásban, annak segítésében van. Ez egy elég hosszadalmas folyamat, és mindenki most próbálja tanulni és átlátni, milyen kihívásokkal jár. Az pedig, hogy a pedagógusok egy folyamatos módszertani kultúraváltás részesei lehetnek, illetve fejleszthetik ezáltal a módszertani repertoárjukat, hosszú távon kifizetődő lesz az iskolák számára.
Mennyire vannak felkészülve az iskolák a digitális átállásra? Megvan hozzá a kellő infrastruktúra?
Az iskolák infrastrukturális ellátottsága okozza a legnagyobb nehézséget az alprogramunkban. Ebben, illetve a pedagógusok IKT műveltségének szintjében elég heterogén képet mutat az országos köznevelés. Viszont nagyon fontos, hogy a pedagógusok elkezdjék ezeket az eszközöket a saját lehetőségeiknek, a saját iskolájuk adottságainak megfelelően használni. Hogy aztán hogyan tudnak ebben a lehetőségeikhez képest továbblépni, az már nyilván rajtuk is múlik. De az, hogy elinduljanak ezen az úton, és egy kicsit nyissanak, bátrabbak legyenek ezen a téren, úgy hiszem, kulcsfontosságú. Sok iskolában a vezetők kötelezővé tették a tantestületük számára a – szabadon választható – digitális alprogrami képzést a Komplex Alapprogram koncepciója, illetve a DFHT-s kötelező képzéselemek mellett, mert úgy gondolják, rendkívül nagy szükségük van a pedagógusoknak arra, hogy megismerjék az alprogram kínálta digitális lehetőségeket és módszertani megoldásokat.
(Az interjú 2019. augusztus 10-én készült.)