Olvasási idő: 
17 perc

Megújul az Erasmus+ program

Még több nemzetközi lehetőség a köznevelésben

2021-től új költségvetési ciklus indult az Európai Unióban, így az Erasmus+ program is új szakaszba lép. A következő hét évben a program fókusztémái az inklúzió, a digitalizáció, a környezetvédelem és az aktív részvétel lesznek. Mindez nem valósulhat meg a pedagógusok és intézményvezetők szakmai és személyes fejlődése, a nemzetközi tapasztalatcsere, valamint innovatív pedagógiai módszerek alkalmazásának támogatása nélkül. Ebben segít az Erasmus+. A program újdonságairól beszélgettünk Verses Istvánnal, a Tempus Közalapítványnál működő Erasmus+ Nemzeti Iroda programigazgatójával.

Szöveg: Győrpál Zsuzsanna


Megmaradnak-e a már jól ismert pályázattípusok az Erasmus+ program új szakaszában?

Alapvetően nem fog változni a program felépítése: továbbra is lesznek mobilitási és partnerségi pályázatok, és változatlanul az oktatás, képzés, ifjúság és sport területén valósulhatnak meg nemzetközi együttműködések. Néhány változásra azért számítani kell, és újfajta lehetőségeket is kínál a program. Bevezetjük például a kis léptékű stratégiai partnerségek projekttípust, amelyhez – a hagyományos partnerségekhez képest – kevesebb nemzetközi tapasztalattal rendelkező pályázók is hozzáférhetnek. Emellett a korábban megismert és közkedvelt pályázattípusok továbbra is elérhetőek lesznek, így például a fejlesztő típusú, innovatív stratégiai partnerségek is.

Újdonság, hogy a program részévé válik a DiscoverEU kezdeményezés, amely a fiatalok ingyenes InterRail-bérlethez jutását támogatja. Ezen túl az Európán kívüli mobilitások kiterjesztése is várható az új programszakaszban. Szintén új elem, hogy a köznevelés, szakképzés és felnőtt tanulás szektoraiban lehetőség nyílik tanárok, oktatók és trénerek fogadására. Hangsúlyosabbá válik a diákok mobilitása is, illetve a tervek szerint a későbbiekben decentralizált – tehát a nemzeti irodák által koordinált – mobilitási projektekben is részt lehet majd venni a sport területén.

Az új program foglalkozik a környezetvédelem és a fenntartható fejlődés kérdésével is, támogatja a klímabarát utazással, az ismeretterjesztéssel és a fenntarthatósággal foglalkozó projektek megvalósítását. 2021-től +15% támogatás jár az olyan „zöld” utazási módok választása esetén, mint a vonat, az autóbusz vagy az autómegosztás.

A pályázás folyamatát tekintve milyen újdonságok várhatók?

Az új programban lehetőség lesz az intézmények akkreditációjára a köznevelési, szakképzési, felnőtt tanulási és ifjúsági szektorban. Ezzel egyszerűsített módon lehet majd mobilitási tevékenységekre pályázni és támogatásokat lehívni. Az akkreditációs pályázatban minimum 2, maximum 5 éves időtávra kell megtervezni az intézmény céljaihoz illeszkedő mobilitási tevékenységeket. A cél az, hogy azok az intézmények, szervezetek, amelyek rendszeresen pályáznak, és időről időre szeretnének külföldre küldeni pedagógusokat, diákokat, oktatókat, rendelkezzenek akkreditációval. Ez számukra könnyebbséget jelent majd az újbóli pályázásnál, ezért szeretnék mindenkit biztatni, hogy éljen ezzel a lehetőséggel.

Már az első pályázati fordulóban is csak akkreditált intézmények vehetnek részt?

Nem, hagyományos módon is lehet pályázni. Sőt, a nemzetközi tapasztalattal még nem rendelkező intézmények és szervezetek számára a későbbiekben is megmarad a lehetősége annak, hogy normál módon pályázzanak, rövid távú, 6–12 hónapos projektekbe ágyazott tanulói és tanári mobilitásokra. Így új, kevésbé tapasztalt pályázók is bekapcsolódhatnak a programba.

Az új Erasmus+ program a pandémia hatásainak enyhítéséhez is hozzájárul. Nagyobb teret kapnak a virtuális együttműködések és mobilitások, valamint a vegyes megvalósítású, ún. blended projektek, amikor online tevékenységekre és tényleges kiutazásokra is sor kerül. Emellett hangsúlyosabbá válik a digitális megoldások alkalmazása a pályáztatásban, illetve a digitális oktatás támogatása a projektekben.

Ezek szerint a kezdő és a tapasztalattal rendelkező pályázók is könnyen megtalálhatják majd a számításukat az új programban?

Úgy épülnek fel a pályázattípusok, hogy el lehet jutni az egy-két embert megmozgató, kis költségvetésű, egyszerűen megpályázható tevékenységektől a több éven át zajló, komplex, sokszereplős partnerségekig. Emellett számos online platform áll a pályázók rendelkezésére, mint például az eTwinning, a School Education Gateway vagy az EPALE, amelyek továbbra is támogatják az Erasmus+ programba való bekapcsolódást. Ezek az online kollaborációs eszközök nagy segítséget jelenthetnek azoknak, akik számára fontos a nemzetközi tapasztalatszerzés, de nem tudnak vagy nem szeretnének külföldre utazni. Mindenki megtalálja a saját kapacitásainak, szakértelmének, tapasztalatának megfelelő lehetőségeket a programban, és ebben a Tempus Közalapítványnál igyekszünk mi is minden segítséget megadni a pályázóknak. Érdemes tehát továbbra is építeni a programra és számolni az Erasmus+ projektekkel, hiszen a költségvetés növekedésével a lehetőségek is bővülni fognak, és a következő időszakban még több nemzetközi együttműködés valósulhat meg a köznevelés területén.

Az új Erasmus+ program lehetőségeiről tavasszal tájékoztató kampányt szervez a Tempus Közalapítvány. Részletek: www.tka.hu

Az aktuális pályázati határidőkről és a pályázás módjáról a www.erasmusplusz.hu honlapon is tájékozódhatnak.

 
 

A Tempus Közalapítvány 2019 őszén felmérést készített arról, hogy az Erasmus+ program hogyan támogatja a résztvevőket, és milyen fejlődési lehetőséget nyújthat az oktatás szereplői számára. A kérdőívet több mint 300 köznevelési intézményből töltötték ki, így átfogó képet kaphatunk a magyar iskolák és óvodák pályázói hajlandóságáról, valamint a pedagógusok tájékozottságáról az Erasmus+ programmal és más európai uniós pályázati lehetőségekkel kapcsolatban.

Szöveg: Pára-Jakab Réka és Kormos Kata

Minden megyéből érkeztek visszajelzések a Tempus Közalapítványhoz, a válaszok között pedig fenntartói, intézményvezetői és gyakorló pedagógusi tapasztalatok egyaránt szerepelnek, ezáltal betekintést nyerhetünk a köznevelési intézmények pedagógiai munkájába. A mindennapokban jelentkező szakmai kihívásokkal kapcsolatban legtöbben a különböző módszertani problémákat és fejlődési lehetőségeket nevezték meg a kérdőív kitöltése során (78 esetben). Sorrendben ezt követi a tanulók motivációjának hiánya, de emellett rendszeresen felbukkan a pedagógusok motiválatlansága is mint a fejlődést, előrelépést akadályozó tényező (összesen 64 alkalommal). A kihívások kapcsán felmerülő megoldási javaslatok tekintetében a visszajelzések alapján elsősorban különféle szakmai továbbképzésekre és programokra lenne nagy igény a pedagógusok részéről (101 válasz alapján), valamint úgy vélik, a módszertani megújulás és a különböző jó gyakorlatok megismerése szintén a segítségükre lehet (69 visszajelzés).

Az Erasmus+ program éppen ezekben nyújthat támogatást a köznevelés szereplői számára. A nemzetközi együttműködések magukban hordozzák a megoldás lehetőségét, hiszen a válaszokban a külföldi intézményekkel való közös munka számos pozitív hozadékát sorakoztatták fel a pedagógusok.

Szerintük az Erasmus+ programnak kiemelt szerepe van a diákok és pedagógusok személyes és szakmai kompetenciáinak fejlesztésében. A külföldi partnerintézményekkel folytatott együttműködések lehetőséget biztosítanak a tapasztalatok megosztására és jó gyakorlatok megismerésére, valamint ezek beépítésére a mindennapi pedagógiai gyakorlatba. Más nemzetek kultúráinak megismerését és ezáltal nyitottabb, befogadóbb szemlélet megszilárdítását is lehetővé teszi egy nemzetközi együttműködés. Emellett az egyre több pedagógust érintő kiégés egyik ellenszere is lehet az Erasmus+, hiszen az innovatív gyakorlatok megismerése, a módszertani megújulás és a projektmenedzsment-kompetenciák elsajátítása mellett mentális és lelki feltöltődést is biztosít a program.

A projektekben való részvétel mind a tanárok, mind a diákok – különösen a hátrányos helyzetű és lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók – számára motivációs jelleggel hat, és teret enged a hátrányok kompenzálására. Nem elhanyagolható szempont a nyelvtudás idegen nyelvi környezetben történő gyakorlása sem, hiszen a nemzetközi környezet és a külföldi partnerekkel történő projektmunka magabiztosságot eredményez a hétköznapokban és az idegennyelv-használat terén is.

Akár határon túli magyar intézményekkel is lehet közös pályázatot benyújtani az Erasmus+ programban, ha a nemzetközi együttműködések megvalósítása nyelvi akadályokba ütközik. Jó példa erre a Kaposvári Festetics Karolina Központi Óvoda és a csíkszeredai Kis Herceg Óvoda által megvalósított partnerség, amelyben a gyerekek zenei tehetséggondozását tűzték ki célul. A TALENT projekt keretében megismerhették egymás kultúráját, szokásait és szakmai munkáját, emellett kidolgoztak egy módszertani ajánlót és egy bárki számára elérhető 30 órás programot zenei tehetséggondozás témában.

„Igényesség, megújulási vágy, innovatív közösség és összetartozás – ezek motiválják iskolánkat az Erasmus+ programban való részvételre”

A tanulók motiválását segítő modern módszerekkel, készségfejlesztési technikákkal ismerkedhettek meg a Városmajori Gimnázium tanárai Erasmus+ mobilitási projektjük során. Összesen 11 pedagógusuk utazott az Egyesült Királyságba, Írországba, Spanyolországba, Franciaországba, valamint Svédországba különböző továbbképzésekre. A tapasztalataikról R. Fülöp Tünde koordinátor mesélt.

Szöveg: Szabó Adrienn


Mi volt a céljuk munkatársaik külföldi továbbképzésével?

Alapvetően az oktatási és szociális készségek fejlesztésére szolgáló módszerek megismerésére koncentráltunk. Az órákon a kreatív gondolkodás, az empátia, az aktív hallgatás és a kreatív együttműködés fejlesztését is fontosnak tartjuk a tananyag átadása mellett, a kiutazások során ezért megismerkedtünk a külföldi kollégák jó gyakorlataival, hangsúlyt fektetve az újabb IKT-eszközök és digitális technológiák megismerésére.

Az is célunk volt, hogy ne csak a nyelvtanárok jussanak ki az egyes országokba, hanem az egész iskola részesüljön a tanultakból, tapasztaltakból. Ezért az angoltanárok mellett spanyolnyelv-tanárok, testnevelést, matematikát, informatikát oktató pedagógusok is részt vettek a mobilitásokban, és intézménylátogatások is fontos elemként szerepeltek a programban.

A projekt témája – a diákok motiválása – nagyon aktuális. Mit emelne ki legfőbb tanulságként?

Különböző életkorokban más és más a gyerekek motivációja, a nyelvtanulás során pedig egyre magasabb szintre jutnak el. A mobilitások alkalmával megismertünk olyan módszereket, például a kreatív írást vagy a csoportos kooperatív tanulást, amelyek a magas szinten álló tanulók számára is kihívást adhatnak. Akárcsak a gimnáziumban kialakított angol nyelvű vitakör, ahol a diákok egyre magasabb szinten fejezhetik ki magukat, illetve a gondolkodásukra is hatással lehetnek a tanultak. Másik lényeges tapasztalatunk, hogy a gyerekek érdeklődésének fenntartásához nem kell a tanárnak előadóművészként szerepelnie az osztály előtt – a frontális előadások helyett aktívabb közreműködést nyújtó módszerekkel is elérhetjük ezt, és nem csak a nyelvi órákon.

A digitális oktatás bevezetése kapcsán volt-e olyan, a projekt során megismert tapasztalatuk, amit jól tudtak hasznosítani?

Nagy segítség volt, amit a mobilitások során tanultunk, tapasztaltunk. Nem is feltétlenül a módszerek voltak a leghasznosabbak, hanem inkább a játékos feladatötletek, a különböző felületek, applikációk, például a Zoomon keresztül elküldött digitális feladatok vagy a YouTube-videók megosztása, illetve a számítógép kezelésére szolgáló ötletek. Bár előtte is próbálgattuk már ezeket az alkalmazásokat, ebben az időszakban intenzívebb használatba kezdtünk, és egymásnak is ajánlottuk a jól működő ötleteket, felületeket, mint például a Kahoot, a Quizlet vagy a Padlet.

Mi volt az Ön számára a projekt legérdekesebb eleme?

A projekt célja nem a napi szinten alkalmazott tanári módszertani ötletek, hanem a szociális készségeket fejlesztő gyakorlatok megismerése volt. Ezek alkalmazása terén szintén sokat fejlődtünk, és a mentortanáraink is többet tudnak nyújtani az iskolánkat látogató gyakorlótanárok képzése során. De érdekes tapasztalatot szereztünk a svéd iskolalátogatás alkalmával is: a tanári munkaközösségek nem tantárgyszinten jöttek létre, hanem azokon átívelő csoportokat alakítottak ki adott feladatok elvégzésre. Másik fontos tanulság, hogy akár a svéd, akár az angol iskolákban nagy hangsúlyt fektetnek a fontos üzenetek vizuális megjelenítésére, a dekorációra. A nevelő hatású plakátokkal, feliratokkal a szabályokat, célokat, miérteket anélkül tudatosítják a gyerekekben, hogy folyamatosan sulykolni kellene azokat – legyen szó viselkedési szabályokról, az egymás iránti udvariasságról, tiszteletről vagy arról, hogy miért érdemes nyelvet tanulni.

A Városmajori Gimnázium már több Erasmus+ projektekben is részt vett. Mi motiválja Önöket a részvételre?

Fontosnak tartjuk a világra való kitekintést, a lehetőséget a megújulásra, új ötletek, motiváló tartalmak megismerését és felhasználását a tanításban. A színvonalas nyelvoktatás megteremtéséhez igénylik a kollégák a célnyelvi környezetben való továbbképzési lehetőségeket, melyek a sokéves gyakorlati munka után is lehetőséget nyújtanak a tanároknak a megújulásra. A mobilitási projekteken keresztül kapcsolatba kerülhetünk hasonló szemléletet képviselő partnerintézményekkel, és további együttműködéseket szervezhetünk velük. Gyorsan változik a világ, a mai gyerekeket nem lehet 20-30 éves eszközökkel, módszerekkel tanítani. Az iskola tanárai szakmailag, módszertanilag is kötelességüknek érzik a részvételt egy ilyen programban. Igényesség, megújulási vágy, innovatív közösség és összetartozás – ezek motiválják iskolánkat az Erasmus+ programban való részvételre.

A Tempus Közalapítvány adatai szerint Magyarországról 24.000 fő vehetett részt 2020-ban az Erasmus+ programban. Mobilitási és partnerségi pályázatok keretében felsőoktatási hallgatók, oktatók, diákok, köznevelési, szakképzési és felnőttoktatási intézmények, illetve ifjúsági szervezetek munkatársai szerezhettek nemzetközi tapasztalatokat a program támogatásával. A korábbi hétéves periódushoz képest a most induló ciklusban az Erasmus+ költségvetése több mint 70 százalékkal nőtt – 26 milliárd eurós támogatási összeget fogadtak el az új programszakaszra vonatkozóan –, így még többen kapcsolódhatnak be az EU egyik legnépszerűbb programjába hazánkból is.

Részletek: www.erasmusplusz.hu

Az összeállítás a Tempus Közalapítvány hozzájárulásával jelent meg. A cikkek teljes terjedelmükben megtalálhatók a www.tka.hu oldalon, ahol az Erasmus+ program pályázati lehetőségeiről is tájékozódhatnak.