Megugrott nyelvvizsgázási kedv

Magyarország kormánya két éve, 2018-ban vezette be az első sikeres nyelvvizsga díjának állami visszatérítését. Az intézkedés célja az államilag akkreditált nyelvvizsgaszerzés megkönnyítése volt. Milyen következtetések vonhatók le két év távlatából? Melyek számítanak népszerű nyelveknek ma Magyarországon? Milyen arányban változott a fiatalok nyelvvizsgaszerzésének száma az elmúlt időszakban? Kissné Adorján Júliát, az Oktatási Hivatal Köznevelési Akkreditációs és Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Osztályának vezetőjét és munkatársát, Seres Krisztinát kérdeztük.

2018-ban vezette be a kormány az első sikeres nyelvvizsga díjának állami visszatérítését. Lehet valamilyen összefüggésre következtetni a program elindulása és a sikeres nyelvvizsgaszerzések száma között?

Elöljáróban fontos kiemelni, hogy adataink az államilag elismert, vagyis akkreditált nyelvvizsgákra vonatkoznak, illetve külön statisztikában szerepelnek a nem akkreditált, de az Oktatási Hivatal által honosított külföldi nyelvvizsgák.

Az adatok azt mutatják, hogy 2018–19-ben változó mértékben, de szinte mindegyik népszerű nyelvnél megugrott a sikeres akkreditált nyelvvizsgák, valamint a honosított külföldi nyelvvizsgák száma 2017-hez képest, aminek hátterében minden bizonnyal a nyelvvizsgadíj visszatérítése áll.

                                 

Milyen tendenciákat lehet kimutatni a magyarországi középiskolás korú fiatalok nyelvvizsgaszerzéseinek számából?

Jellemző vonása a középiskolás nyelvvizsgázóknak a nagyfokú aktivitás a felnőttkorú vizsgázókhoz képest, ugyanis – nyelvtől függetlenül – az összes sikeres nyelvvizsga közel 50%-át ők szerezték meg 2015 és 2017 között, 2018–19-ben pedig már meg is haladták ezt az arányt. A felnőtt lakossághoz, vagyis a 20 évesnél idősebb nyelvvizsgázókhoz képest a középiskolás vizsgázók angolból és németből jóval nagyobb arányban tesznek nyelvvizsgát, mivel az összes sikeres nyelvvizsga mintegy felét a 14–19 éves korosztály tette le az elmúlt öt évben.

Míg a lovári és az eszperantó a felnőtt vizsgázók között tartozik a legnépszerűbb nyelvvizsgák közé, addig a középiskolások körében elenyésző számú jelentkezőt találunk ezeknél a nyelveknél. Az újlatin nyelvek, mint a francia, olasz és spanyol jóval kisebb érdeklődésre tartanak számot a teljes vizsgázói populáció körében, így a középiskolás korosztályban is.

Változott-e a 14–20 éves korosztály sikeres nyelvvizsgaszerzéseinek száma az utóbbi öt éves periódusban (2015–2019 között)?

A 14–19 éves, sikeres nyelvvizsgát tett középiskolások létszáma kis mértékben emelkedett az utóbbi öt évben, 37.536 főről 46.978 főre, és az összes nyelvvizsgázói korosztály között továbbra is ez a legaktívabb.

Melyek sorolhatók a legnépszerűbb nyelvek közé?

Ebben a korosztályban kiugróan a legnépszerűbb nyelv az angol, utána a német, amelynek száma az angolból szerzett nyelvvizsgáknak kb. a harmadát teszi ki. Harmadik helyen az újlatin nyelvekből tett nyelvvizsgák állnak, a francia, az olasz és a spanyol, amelyek az angol nyelvvizsgák számához képest mintegy 10%-ot jelentenek.

Vannak-e olyan nyelvek, amelyek az utóbbi öt évben kezdtek népszerűvé válni a nyelvvizsgázók körében?

A vizsgált időszakban nem változott a nyelvek népszerűségi rangsora, vagyis az első két helyet az angol és a német foglalja el. Már 2000 óta jellemző az angol nyelvvizsga iránti kiugró érdeklődés minden korosztály körében, ám a középiskolások között különösen, de csak 2002-ben közelítette meg először a 30 ezres számot a sikeres vizsgák száma angolból. Ez az arány azóta is tartja magát, sőt, 2016-ban, 2018-ban és 2019-ben már e szám fölé is ment. Tavaly 38.129 fő tett sikeres angol nyelvvizsgát.

A második helyen a német nyelvvizsga áll, viszont – az angollal ellentétben – kismértékű, folyamatos csökkenés figyelhető meg a nyelvvizsgázók számában. Az újlatin nyelvek között az olasz és a francia iránti érdeklődés szintén megcsappant, de a nyelvvizsgadíj visszaigénylésének lehetőségével ez a tendencia talán mindegyik nyelvnél megfordítható.