Megmaradás, minőség és hatékonyság

A Pedagógusszövetség 1990-es megalakulása óta milyen változások mentek végbe a szlovákiai magyar oktatás terepi viszonyait és intézményi hátterét illetően?

Idén ünnepeljük az SZMPSZ fennállásának 35. évfordulóját. A megalakulás körülményei bátorságot, elkötelezettséget és kitartást követeltek az alapítóktól, akikre máig tisztelettel és megbecsüléssel emlékezünk. A Pedagógusszövetség megalakulása és a rendszerváltás után a szlovákiai magyar oktatás jelentős változásokon ment keresztül. 2003-ban az SZMPSZ a Selye János Egyetemmel együtt a magyar tanítási nyelvű oktatási intézmények háttérintézmény-rendszerének hiányában saját szakmai háttérintézményként alapította meg a Comenius Pedagógiai Intézetet. A közoktatás politikai ideológiáktól való függetlenedése, az iskolatanácsok működésének törvénybe iktatása, a teljes szervezettségű iskolák jogalanyivá válása, a fenntartói rendszer decentralizálása lehetővé tett bizonyos szintű intézményi autonómiát. Így vált lehetővé helyi tantervek megalkotása, vagy akár az intézmények saját arculatának kialakítása. Mindez elősegítette, hogy az iskolák még inkább a helyi közösségek igényeire reagáljanak. Az elmúlt három évtized azonban új kihívásokat is hozott magával, amelyek megoldása folyamatos alkalmazkodást és stratégiai gondolkodást igényel Szövetségünk részéről.

Szlovákiában az oktatásügy irányítása nagyrészt az aktuális politikai erőviszonyok függvénye. A rendszerváltás óta immáron a 26. oktatási miniszter irányítja a tárcát, máig hiányzik azonban a nemzetiségi oktatás átfogó, hosszú távú koncepciója. Ezért is kiemelten fontos számunkra a magyar iskolahálózat megtartása és megerősítése érdekében a kisebbségi oktatás minőségének folyamatos fejlesztése, az intézmények közötti együttműködés erősítése, valamint a korszerű pedagógiai módszerek és eszközök alkalmazása. A társadalmi változások, a demográfiai folyamatok, a modern oktatási elvárások alakulása, a pedagógushiány vagy akár az új oktatási reform bevezetése egyaránt jelentős terhet ró az iskolákra, azok vezetőire és a pedagógusokra. Az SZMPSZ azonban – szorosan együttműködve oktatási intézményeinkkel, a helyi és megyei önkormányzatokkal, civil szervezetekkel – azon dolgozik, hogy a magyar iskolák a jövőben is versenyképesek maradjanak, s hogy diákjaink saját anyanyelvükön, minőségi intézményekben, a legjobb oktatásban részesüljenek.

Milyen pedagógiai szakmai kérdésekben támogatja az SZMPSZ a szlovákiai magyar pedagógusokat?

Szövetségünk civil szakmai szervezet, amely a magyar pedagógusok általános és szakmai fejlődésének támogatása érdekében igyekszik képviselni azok sajátos érdekeit, szakmai érdekvédelmüket, különös tekintettel a szakmai fejlődésüket szolgáló lehetőségek és kínálatok bővítésére, gazdagítására, a pedagógusok közötti szakmai párbeszéd, tapasztalat- és információcsere lehetőségeinek és formáinak bővítésére, a köztük lévő együttműködés koordinálására, a felvidéki magyar pedagógusok bekapcsolására a hazai és Kárpát-medencei szakmai életbe. Mindehhez szorosan hozzátartozik a magyar tanulók és diákok tanulási, ismeretszerzési, művelődési lehetőségeinek a bővítése, a tehetséggondozás támogatása, a továbbtanulás és pályaválasztás segítése, ösztöndíjpályázatok, támogatások lebonyolítása, közvetítése.

Milyen szakmai konferenciák és országos rendezvények köthetők az SZMPSZ nevéhez?

Elsősorban a széles körű, igényes és magas szintű évközi és nyári továbbképzéseket, országos és régiós konferenciákat, valamint tematikus szakmai műhelyek sorát említeném, amelyek fókuszában az aktuális oktatási kihívások, innovatív tanítási módszerek és a pedagógusok szakmai fejlődése áll. Az országos hatósugarú rendezvények sorából kiemelkedik az 1995-tól szervezett rozsnyói pedagógustalálkozó, amely egyben közoktatási konferencia, a szakmai elképzelések és oktatáspolitikai megvalósítások közös megbeszélésének a színtere. A Kárpát-medencei magyar pedagógusközösségek egyik kiemelkedő rendezvényéről van szó, amely 30 éve töretlen szakmai lelkesedéssel és igényességgel várja az érdeklődőket, s valamennyi felvidéki magyar pedagógust, iskolavezetőt és oktatási szakembert. A szlovákiai magyar pedagógusok megbecsülése jeléül több kategóriában itt adják át az SZMPSZ-díjakat és a legmagasabb pedagógiai elismerést, a Felvidéki Magyar Pedagógus Díjat.

Az SZMPSZ volt a Kárpát-medencében az első olyan civil szakmai szervezet, amely 1992-ben megszervezte a szlovákiai magyar pedagógusok első nyári egyetemét, és ezzel hagyományt teremtett. A közkedvelt Nyári Egyetemre két helyszínen, Komáromban és Rimaszombatban kerül sor. Ez a programunk ma már egész Kárpát-medence-szerte ismert, és minden évben egyre több pedagógust köszönthetünk az anyaországból, Erdélyből, Vajdaságból, Szlovéniából. Mindemellett rendszeresen szervezünk tantárgyakhoz vagy aktuálisan fontos témához kötődő szakmai műhelyeket is, amelyek eredményeképp olyan, tapasztalt pedagógusok által szerkesztett tankönyvek, munkafüzetek és más hasznos kiadványok is születnek, amelyek képesek ellenpontozni valamelyest a rendelkezésre álló, főként államnyelvből fordított taneszközök hiányosságait.

Az év folyamán egy-egy szakterületre összpontosítva folyamatosan zajlanak az Óvodapedagógusok, Intézményvezetők- és a Speciális Fejlesztő Szakmák Országos Társulásainak szakmai konferenciái. Ez utóbbi rendezvények azért is fontosak számunkra, mivel Szlovákiában égető a magyar nyelvű gyógypedagógusok, pszichológusok, logopédusok hiánya úgy az oktatási intézményekben, mint a szaktanácsadói hálózatban. Ezért is van hatalmas szükség a tanulásban akadályozott, testileg vagy mentálisan sérült, egészségkárosodott gyermeket nevelő családok támogatására, a velük foglalkozó pedagógusok ismereteinek bővítésére. Az SZMPSZ a világszerte elismert Semmelweis Egyetem Pető András Kara konduktív pedagógiai rehabilitációs programjának közvetlen partnere, valamint mi koordináljuk az általuk szervezett állapotfelmérést és fejlesztést is a felvidéki rászoruló gyermekek körében.

Az 1990-es évek közepétől kiemelt figyelmet fordítunk a tehetséggondozásra, melynek gerincét az anyanyelven zajló tanulmányi versenyek, műveltségi vetélkedők szervezése alkotja: a Simonyi Zsigmond helyesírási verseny, a Harmos Károly Képzőművészeti Pályázat és Kiállítás, az Olvasni jó!-országos irodalmi-történelmi vetélkedő, a Jókai és kora irodalmi-műveltségi vetélkedő, a Kaszás Attila Versmondó Fesztivál, az ÖKO-Logika Környezetvédelmi Csapatverseny, a Felvidéki Fizikaverseny és a szakiskolásoknak szóló SzakmaSztár. Ugyancsak a tehetséges diákok motiválása érdekében indult útjára többek között a Kincskereső és a TUDOK, vagyis a kutató diákok versenye, mindemellett pedig egymást érik a gömöri pedagógiai projektek, a tehetséggondozó pályázatok, a Tehetségnap, illetve a különböző tematikus nyári táborok (Jókai Mór Vers- és Prózamondó Tábor, Harmos Károly Képzőművészeti Alkotótábor, Lego-Robotika Tábor) és sorolhatnánk.

2000-ben újabb hagyományt teremtett az SZMPSZ a Szlovákiai Magyar Iskolák Országos Tanévnyitó Ünnepsége megszervezésével. Vetésforgó módjára váltják egymást évről évre a régiók, Nyugat-, Közép-, Kelet-Szlovákia egy-egy településének ikonikus épületét ajánlva helyszínül. Az eseményt országos érdeklődés kíséri, a pedagógusokon kívül a szülők, a diákok, különféle társadalmi és vallási szervezetek, valamint a média részéről egyaránt, határon innen és túl. A régiós szakmai rendezvényeink országos viszonylatban a 13 területi választmányunkkal együttműködésben valósulnak meg.

Elnöki kinevezése óta milyen jelentősebb fejlesztések, projektek, pedagógiai innovációk valósultak meg a térségben? Milyen reményekkel és szakmai célokkal tekint az elkövetkező évekre?

Elsősorban igyekeztem rugalmasabbá tenni a szervezet működését, így új struktúrát alakítottam ki a központi iroda és a Szövetség szerkezeti felépítésében. Kinevezésemkor elsődleges feladatom az volt, hogy a jól bevált programokat, diákversenyeket megtartsam, és a Kárpát-medencei Óvodafejlesztési Programot folytassam és befejezzem. A munkát mindazonáltal a koronavírus-járvány jelentős mértékben átformálta. A prioritások megváltoztak, iskoláink, óvodáink, pedagógusaink a távoktatás bevezetésekor segítségre szorultak, Szövetségünk pedig igyekezett ezt minden rendelkezésére álló eszközzel megadni: digitális tananyagok közvetítése által, irodalmi anyagok videóra feljátszásával színművészeink segítségével, valamint az egyes előadások, konferenciák és diákversenyek online formátumra történő átállásával. A járványhelyzet elmúltával megindítottuk a Felvidéki Fizikaversenyt és az Öko-Logika Környezetvédelmi Csapatversenyt. Mindemellett „Alkotópályázat pedagógusoknak” néven lehetőséget kínáltunk a szabadidejükben művészi tevékenységet folytató pedagógusaink alkotásainak bemutatására is egy átfogó kiállítás formájában.

Szakmai műhelyeinken gyakorló pedagógusok által összeállított, tantárgyakhoz kötődő, hiánypótló munkafüzeteket jelentettünk meg az SZMPSZ kiadásában. Magyarország hathatós támogatásával minden felső tagozatos tanuló térítésmentesen jutott hozzá és használja a földrajz, fizika, biológia, kémia elsajátításához a színvonalas, korszerű tansegédeszközöket. Színesíti a palettát a szövegértés témakörében készült, pedagógusoknak szóló, valamint az iskolai kórusok számára kiadott, szlovákiai magyar költők megzenésített verseit tartalmazó kiadványunk. Mindezt azért tartom nagyon jelentősnek, mert Szlovákiában a nemzetiségi iskolák számára hosszú évek óta komoly problémát jelent a megfelelő, anyanyelvű taneszközökkel való ellátottság. Tagságunk adatbázisának kezelésére mindemellett digitális pedagóguskártyát hoztunk létre, a komáromi székhelyű Felvidéki Magyar Pedagógusok Házának előadótermét pedig korszerű műszaki eszközökkel szereltük fel. Az egyik legkedvesebb információm pedig, hogy adatbázisunk szerint Szövetségünk tagjainak száma folyamatosan növekszik. Büszkeséggel tölt el bennünket, hogy munkánkat a támogatók is elismerték, hiszen a Pedagógusszövetség Kallós Zoltán Külhoni Magyarságért Díjban részesült. E magas rangú állami elismerés a külhoni magyarságért végzett kimagasló közéleti, gazdasági, tudományos, kulturális, oktatási tevékenység elismerésére adományozható.

Vezetésem alatt először 2024-ben kapcsolódott be partnerként az SZMPSZ két nemzetközi Erasmus+ programba. Reményeim szerint sikeres lesz a folytatás a megkezdett projektek tekintetében és az évtizedes múltra visszatekintő népszerű rendezvények sem maradhatnak el. Célom, hogy tovább bővítsük képzési programjainkat, erősítsük közösségeinket, és még hatékonyabban lépjünk fel az oktatás kihívásaival szemben.

Milyen szakmai együttműködések valósulnak meg az SZMPSZ és a magyar állam között? Hogyan tudja támogatni egymást a magyarországi és a szlovákiai magyar pedagógusközösség?

Magyarország Kormánya példamutató módon támogatja oktatási intézményeinket, vele együtt az SZMPSZ munkáját is. A nagyvonalú támogatás kiterjedt bölcsődék, óvodák felújítására, korszerűsítésére, de új óvodák építésére is. Ezenkívül nevelési-oktatási támogatást is kapnak azok a szülők, akiknek gyermekei az anyanyelvi oktatást választják. A segítségnek ez a sokoldalú módja felbecsülhetetlen értéket jelent számunkra, támogatja a jövőt, a szülőföldön való megmaradást és boldogulást. Pedagógusaink és tanulóink részére is számos lehetőség nyílik határon innen és túl különféle szakmai programokon való részvételre. Ahogy már utaltam rá, 2024-ben két Erasmus+ programban is részt vettünk: az Innovatív Pedagógiai Műhely partnereként az OktOpusz II. elnevezésű Kárpát-medencei oktatásszakmai műhely fejlesztésébe és működtetésébe 25 felvidéki pedagógussal kapcsolódtunk be, akik reményeink szerint a projekt végeztével szakértői kompetenciákkal erősítve segítik hazai pedagógusaink, iskoláink munkáját. Az Oktatási Hivatal Köznevelési együttműködés a digitális módszerek és eszközök használatának támogatására Magyarországon és a szomszédos országokban című projektjében pedig 15 gyakorló pedagógusunk három tématerületen dolgozik. Az általuk összeállított, főként online formában zajló workshopok, szakmai tréningek a hasznos, kipróbált gyakorlati ismeretek mellett sok újdonsággal szolgálnak az érdeklődő pedagógusok számára. Mindkét esetben a magyar mint közös nyelv segíti a széles körű ismeretáradást.

Már harmadik éve kapunk megbízást, hogy Erzsébet-tábor keretein belül 400 alapiskolás tanuló és kísérőpedagógus részére szervezzünk egyhetes táborozást Zánkán. A szervezés sok-sok aprólékos feladata a meghirdetéstől kezdve a hazaérkezésig mind-mind a Pedagógusszövetség munkáját dicséri. A Magyar Kormány és a Nemzetpolitikai Államtitkárság szakmai stratégiai partnereként 2012-től aktívan bekapcsolódunk nagy volumenű, külhoni magyar nyelvű oktatást segítő tematikus programokba is, amelyek középpontjában az oktatásfejlesztés áll. Így mindezidáig a „2012 a külhoni magyar óvodák éve”, a „2013 a külhoni magyar kisiskolások éve”, a „2014 a külhoni magyar felsősök éve”, valamint a „2015 a külhoni magyar szakképzés éve” nevű programokon is részt vettünk. Ide soroljuk a „Miénk a város!” című, óvodások és kisiskolások számára szóló vetélkedőt is, valamint a külhoni magyar diákok részvételével megvalósuló SzakmaSztár tanulmányi versenyt, a külhoni magyar gyermekegészségügyi szakemberek képzését, a Sakk-játszótér, Sakkpalota és a Sakktesi-programokat, de a Virtuózok – Klasszikus Zenei Tehetségkutató és Edukációs Programot is.

A Határtalanul! program szintén anyaországi forrásokból jött létre a Kárpát-medence magyarlakta területeinek megismerésére. A pályázat célja a szlovákiai magyar tannyelvű oktatásban részt vevő, 7–12. évfolyamban tanuló diákok szervezett, csoportos külhoni utazásának támogatása egy Magyarországgal szomszédos országba (Romániába, Szerbiába, Horvátországba vagy Szlovéniába), ahol más külhoni magyar fiatalokkal ismerkedhetnek, és személyes kapcsolatokat teremthetnek, ezzel is hozzájárulva az összetartozás-tudat és a nemzeti öntudat erősítéséhez. E program keretében mindezidáig 91 intézmény között 23 tanulmányutat biztosítottunk 6 útvonalon, összesen 1 150 részvevővel.

Vannak olyan szervezetek, amelyek évtizedek óta mellettünk állnak, segítik munkánkat. Ilyen a Rákóczi Szövetség, amely iskolakezdési ösztöndíjban részesíti az első osztályba lépő gyermekeket. Velük szoros együttműködésben lebonyolítói vagyunk a „Szülőföldön magyarul” nevelési-oktatási támogatási programnak. 2022-ben indult el a Rákóczi Szövetség felvidéki iskolabuszprogramja azzal a céllal, hogy segítse a szórványban, illetve a nyelvhatáron levő magyar alapiskolák kisdiákjainak iskolába járását. Mára nyilvánvalóvá vált, hogy az érintett iskolák többségében tovább nőtt a tanulók létszáma. 21 iskola mintegy 400 diákja veszi igénybe ezt a nemes célokkal létrejött szolgáltatást, amelynek elsődleges célja a magyar iskolaválasztás motiválása, hogy ne hulljon széjjel nemzetünk. Mindazonáltal a Nemzeti Tehetségprogram Ady-ösztöndíjpályázatát a Felvidéken ugyancsak a Pedagógusszövetség gondozza a pályázatkiírástól egészen annak elszámolásáig.

Milyen más határon túli testvérszervezetekkel alakultak ki együttműködések az elmúlt években? Hogyan tudják egymást segíteni a határon túli magyar pedagógiai szövetségek és szervezetek?

A Kárpát-medence valamennyi magyar pedagógusszövetségével gyümölcsöző kapcsolatot ápolunk. Kölcsönös érdeklődéssel látogatjuk egymás szakmai rendezvényeit: az egyes előadásokon, kerekasztal-beszélgetéseken, oktatási fórumokon, a Külhoni Magyar Oktatási Bizottság ülésein vagy a Kárpát-medencei magyar pedagógusszervezetek tanácskozásain mind nagy örömmel veszünk részt. Diákjaink pedig egyforma lelkesedéssel méretik meg magukat egy-egy tanulmányi vagy művészeti versenyen. Szép példája volt az összetartásnak a pandémia idején az egymásnak nyújtott segítség, vagy a háború kitörésekor a humanitárius segítségnyújtás Kárpátaljára. Temérdek hasznos anyagot, megoldást, jógyakorlatot és digitális segítséget osztottunk meg egymással. Az utóbbi időben pedig különösen szorossá vált kapcsolatunk: több új szakmai program (például ERASMUS+) megvalósítására is sor került.

Hogyan járul hozzá a szlovák állami vezetés és oktatási rendszer a területükön élő magyar kisebbség anyanyelvi iskolázásához? Milyen az együttműködés a szlovák pedagógiai szervezetekkel és háttérintézményekkel?

Szlovákiában a magyar kisebbség számára biztosított az anyanyelvi oktatás óvodától a középiskoláig, sőt a Selye János Egyetem révén felsőfokon is, az iskolák pedig állami finanszírozásban részesülnek. Mindazonáltal, noha a nemzetiség nyelvén tanító intézmények fejkvótaalapú normatívája magasabb, de közel sem elegendő, emiatt pedig a kis létszámú intézmények fenntartása gyakran bizonytalan. A kisebbségi oktatás helyzete pedig politikai tényezőktől is függ: míg egyes kormányok támogatóbbak, más időszakokban az iskolahálózat racionalizálása vagy a nyelvhasználat szigorítása hátrányosan érinti a magyar intézményeket. Összességében az anyanyelvi oktatás elérhető, de fenntarthatósága és minőségének fejlesztése folyamatos kihívások elé állítja a magyar közösséget. Sajnos jelenleg nincs az SZMPSZ-szel rokon elvek alapján működő civil pedagógusszervezet Szlovákiában. A létező, pedagógusokat tömörítő szervezetek inkább az érdekvédelmet részesítik előnyben: egy-egy specifikus csoportot képviselnek vagy pedig szakszervezetként működnek. Nemzetiségi civil szervezetként a mi prioritásaink eltérőek, ezért az SZMPSZ a hazai állami Országos Közoktatási és Ifjúsági Intézettel, az Innovatív Oktatásért Intézettel, valamint az Oktatási Minisztérium Nemzetiségi Főosztályával való együttműködést részesíti előnyben.

Milyen eszközökkel tudja a Szövetség egyszerre segíteni a magyar nyelvű nemzeti kisebbség társadalmi integrációját és nemzeti-kulturális identitásának megtartását, ápolását?

A magyar nyelvű nemzeti kisebbség elemi érdeke, hogy a szlovák nyelvű többségi társadalomba oly módon integrálódjon, hogy mindeközben anyanyelvét, hagyományait és kultúráját is megtartsa. Ennek az egyik legfontosabb eszköze a szlovák nyelv megfelelő ismerete. Sokéves küzdelem után elértük, hogy a magyar tanítási nyelvű intézményekben az idegen nyelv módszereivel taníthassák az államnyelvet. Identitásunk megőrzésének legfontosabb pillére az anyanyelvi oktatás intézményi hálózatának megtartása, melyet jelenleg a kedvezőtlen demográfiai folyamatok mellett az állam által szorgalmazott racionalizációs törekvések is veszélyeztetnek. Az SZMPSZ ezen oknál fogva és a magyar iskolák jövője érdekében az életképes önálló intézmények fenntartása mellett azokat a hatékony megoldásokat is pártfogolja, melyek a saját arculattal és jogalanyisággal rendelkező magyar iskolák közösségének kialakítását szorgalmazzák iskolaközpontok vagy fenntartói közösségek létrehozásával, ezáltal garanciát adva a megmaradásra, a minőségre és hatékonyságra.