Megjelent az Arany-szótár

Az Arany-szótár előzményei

Az írói szótárak egyik magyar „ősének” tekinthető Lehr Albert középiskolai tanár munkája: Toldi. Költői elbeszélés című magyarázatos Toldi-kiadása (1880/1922). Lehr – a tanítást megkönnyítendő – nyelvi magyarázatokat fűz a Toldihoz. Az I. énekhez kapcsolódót például így kezdi:

A kopár szík sarja: szík = szíkföld, szíkes föld, a melynek szíksós tartalma van. V. ö.: ’Ördögszekeret korbácsol a szíken az alszél’ (Elv. Alk.) stb. Kopár nemcsak annyit tesz, hogy ’puszta’, ’terméketlen’, hanem ’letarolt’, ’koppadt’, – mint ’itt’ is (l. VII. É. 9. ’kopár ősz, tarlós’). Sarja = a mi fű rajta terem; minthogy pedig most takarítják az eleje-szénát = sarjú, a mi levágott fű töviből hajt.

A néprajzkutató Viski Károly készített egy mutatványt az Arany-szótárhoz, és ezt közre is adta a Magyar Nyelvőr 1948-as évfolyamában. Viski elsősorban Arany tájszavait, nyelvjárásos alakulatait vette föl szótárába. A teljes szótár nem készült el. Tudunk egy 1951-ben készült kéziratról is Ambrus Lajostól „Arany költészetének szóstatisztikája” címmel.

Az Arany-szótárak között a következő Pásztor Emil Toldi-szótára, mely a trilógiának csak az első részét dolgozza fel: 2873 szót tartalmaz.A középiskolai oktatásban és az egyetemen is azt halljuk: Arany János lehet a legnagyobb szókincsű költő. De mennyi az annyi? A Toldi-szótár bevezetőjében Pásztor Emil így szabadkozik: „A Petőfi-szótár színvonalán álló teljes Arany-szótárunk (mely Arany János egész költészetének, prózai munkásságának, levelezésének stb. minden szavát feldolgozná és közreadná) alighanem még évtizedekig nem lesz, mert Arany életművének szövegterjedelme legalább ötszöröse a Petőfiének, márpedig köztudomású, hogy a Petőfi-szótáron negyed évszázadig dolgozott egy tudományos munkaközösség.” 

Az Arany-szótár

1986-tól valóban több, egészen pontosan három évtizedre volt szükség, hogy 2016-ra (legalább a verses művek szóanyagából) elkészüljön a most megjelent Arany-szótár, igaz, egyetlen ember, Beke József tanár nyolcéves önzetlen munkája révén, s kiderült az is, hogy Arany verseinek szókészlete azért nem nagyobb Petőfi teljes szókészleténél, hiszen pontosan 22 423 szót szótározott a kutató, szerkesztő. Tudni kell azonban, hogy amíg Petőfi esetében a teljes költői-írói életműről van szó (22 719), addig Arany esetében csak a költőiről (22 423), ami értelemszerűen kisebb számot jelent.

A most megjelent szótár Arany költői nyelvének szókészletét tartalmazza: 262 404 szóelőfordulásból 22 423 szótári szót (egyedi szót) értelmez, magyaráz. (Arany tanulmányainak, leveleinek, fordításainak szókészletét valószínűleg már senki nem fogja szótárba gyűjteni.) Az óriási szómennyiség csak három kötetben fért el 872+964+1180 oldalon.

Lássunk három szócikket, maradva a korábban már említett példánál („a kopár szík sarja”):

kopár 13 mn, fn
I. mn 1 ’szinte növényzet nélküli, sivár (terület, hely)’ Ég a napmelegtől a kopár szík sarja (Toldi I-1); És a sziklavidék, a kopár völgy, édeni kertté / Díszesedék (Az elv. alk. VI-229)
2 (átv) ’szépségétől megfosztott; üres; reménytelen’ De kopár, sivatag jövőm láthatára: / Mért fussak felé, ha nem igér enyhűlést! (uo. 10); Puszta a szivem, mint kopár őszi tarló, / Amelyről leszedte a kalászt a sarló (Toldi VII-9) / ~on Hadd nézzek a multra, nézzek a jövőre. / Szomorú egy látvány! ime ott terülnek / Mögöttem s előttem, mindenik kopáron (Mint egy alélt… 2)
II. fn ’sivár, dísztelen, kopár hely’ Elsohajt a lágy szél, mely a tavaszt hozza, […] S ime, fűben-fában megmozzan az élet; / Megmozdul az élet, felül, a kopáron (A rodostói temető 0-4); Te mondd, ahogy isten / Adta mondanod, / Bár puszta kopáron /…/ Vész is ki dalod (Mindvégig 7)

sarjú 2 fn
’vmely növény levágott tövéből újra sarjadó hajtás’ De te virulj lábuk nyomán, Tetétlen! / Bársony füvet, sarjút tenyéssz a réten (A tetétleni halmon 43); Ég a napmelegtől a kopár szík sarja (Toldi I-1)

*sarjú-nemzedék 1 fn
(átv) ’fiatal utódok generációja’ Ott evés-ivásban hogy felmelegedtek, / Táncra ott mindnyájan mikép kerekedtek […] Hogy raká és hányta a sarjú-nemzedék / Díszes rókatáncát és cigánykerekét: / Hadd zengjék el azt már énutánam mások (A nagyidai c. I-92)

[szik] 3 fn szík
1 ’sziksót tartalmazó talaj, földterület’ Ég a napmelegtől a kopár szík sarja (Toldi I-1); Egyszer a sík közepén neszt hallok: ha! oda nézek: / Hát ördögszekeret korbácsol a szíken az alszél (Az elv. alk. I-131)
*2 (jelzőként) ’ilyen talajon lévő’ Szóváltás, azután perelés lőn: […] Végre birokra, türökre, marokra, ökölre kerültek, / És miután egymást egy szík szamukába [=pocsolyába] teríték, / Ernyedvén keveset, hűlvén is a hűs fürödőben, / Szétváltak (Az elv. alk. I-443)

A szótárhoz készült statisztikából más is kiderül. Például Arany leggyakoribb szavainak a száma. Értelemszerűen a leggyakrabban használt szavaink főleg a névelők, kötőszók, számnevek. Készítettem egy válogatást a statisztikából, ami arra kíván rámutatni, hogy az efféle szóstatisztikák nemcsak egy költő stílusára, műveltségére, hanem talán még a világképére is utalhatnak.

Arany János leggyakoribb szavai (teljesebb szólista található az Arany-szótárban):

1. a, az (21 712)
2. nem (4563)
15. nagy (1390)
26. most (892)
30. mond (831)
33. szó (786)
37. szem (759)
38. király (748)
39. lát (734)
43. szép (705)
49. ember (565)
50. nap (540)
53. isten (532)
59. szív (498)
77. magyar (393)
111. halál (278)
125. anya (247)
157. álom (204)
165. gyermek (192)
180. szeret (183)

A mi Zrínyi-, Petőfi-, Arany-, Juhász Gyula-, Radnóti-szótárunk, így együtt, hallatlan nagy érték, mely magyar nyelvünk csodálatos gazdagságát, szépségét foglalja magába. Hogy mi magunk hány szót ismerünk, használunk, és mennyi van a nyelvekben, soha nem tudjuk meg. De legalább már böngészhetünk a magyar irodalom nagyjainak írói szótáraiban! Egy próbát magunk is tettünk. Arany János Vojtina levelei öccséhez című költeményét vettük elő:

Előre lantok...! vagy, mi a guta: / Lant nem igen van... tollsíp és duda,
Előre tökszár, csimpolya, doromb, / Madárkelepce és repedt kolomp!
Fel hagymabördő, fűzfasíp, bürök, / Lyukas kulcs, mely süvít, kanásztülök,
Cirok-hegedű és hasadt fazék (…)

Bár nyilván több különleges, ma már nem mindenkinek érthető szó akad a versben, talán a legnehezebben érthető a hagymabördő. Természetesen megtalálható az Arany-szótárban (II/19): ’hagyma üreges szára mint kezdetleges hangszer’.

Nagy öröm, hogy a magyar kormány támogatásával (EMMI, NKA) az Anyanyelvápolók Szövetsége kiadásában az Inter Nonprofit Kft. közreműködésével a gyomai Kner Nyomda csodálatos kivitelezésében megjelenhetett ez a várva várt Arany-szótár, és odakerülhet a könyvtárak és Arany János kedvelőinek a polcaira. A magyar nyelv és irodalom páratlan diadala ez!

Írói szótárak

A világban már több nagy írói szótárt terveztek, több el is készült, mint a Hriszto Botev, Goethe, Balzac, Ibsen, Mickiewicz, Puskin, Dante, Shakespeare, Aquinói Szent Tamás szókincsét feldolgozó. A Goethe-szótár például kb. 90 ezer szót tartalmaz.

A magyar íróiszótár-kezdemények között többet is megemlíthetünk. Rubinyi Mózes 1910-ben elkészítette Mikszáth Kálmán stílusa és nyelve című szótárát, de ebben csak válogatott az író gazdag szókincséből. A Fekete város például teljességgel kimaradt belőle, mert az csak 1911-ben jelent meg.

 

Jókai Mór óriásira becsült szókincsét többen is igyekeztek szótárba foglalni. A bevezetőben említett Somogyi Géza 1917-ben, majd Goda Géza 1951-ben a Magyar Nyelvőrben javaslatot tett Jókai szó- és szólástárának elkészítésére. Goda azonban Jókainak mindössze 3000 szavát lajstromozta. Teljes Jókai-szótár azóta sem készült, de egy sajátos, csak Jókai különleges (archaikus, népies, idegen) szavait tartalmazó magyarázó szótár azonban igen. Ehhez az ötletet az Unikornis Kiadó 100 kötetes Jókai-sorozatának szerkesztője, Lukácsy Sándor adta. A szótár pedig meg is jelent a teljes sorozat 101. és 102. köteteként. A kétkötetes Jókai-szótár a mai befogadó számára szokatlan vagy ismeretlen szavakat magyarázza. 22 715 szót tartalmaz, archaikus, tájnyelvi magyar szavakat és francia, angol, német stb. szavakat, szólásokat.

 

 

 

 

 

Ameddig nem született meg a Petőfi-szótár, fogalmunk sem volt, hogy Petőfi Sándor költői-írói életművében hány szót használt. A négykötetes szótár megszületett, s azóta tudjuk pontosan: 22 719 szót. A Juhász Gyula költészetét feldolgozó szótár kereken 12 000 szót tartalmaz. Ez persze nem jelenti azt, hogy Juhász Gyula feleannyi szót ismert, mint Petőfi – csak annyit, hogy 1373 versében ennyi van.

 

 

 

 

 

Nem írói szótár, hanem adattár (teljes szójegyzék) a Debrecenben készült Csokonai-szókincstár, amelyben például Csokonai 16 színművében előforduló 85 543 szóadat alapján 9812 szótári szót, illetve a Balassi-szótár, amely pedig 4353 szótári szót sorol fel. Az ilyen fajta szótárakat konkordanciatárnak is nevezik.

Elkészült, és a világhálón elérhető a Mikes Kelemen-szótár. Mikest a Törökországi levelekről tartjuk számon, de tudni kell, hogy sokat fordított franciáról magyarra. A kritikai kiadás 6000 oldalából („csak”) 300-at tesznek ki a híres levelek. A Mikes-szótár jóvoltából kiderül, hogy Mikesnél a szóelőfordulások száma kb. másfél millió, amit a szerkesztő így értékel: „ez a mennyiség háromszor több Petőfi életművénél, és ötször több József Attiláénál. A magyar irodalmi és köznyelv szótárának – közismertebb nevén a Nagyszótárnak – elektronikus szövegkorpusza, amely 1772-től napjainkig tartalmaz szövegeket, jelenleg mindössze tizennyolcszorosa a Mikes-korpusznak”.

A József Attila-szótár készítése „cédulázós” módszerrel már az 1950-es években elkezdődött, csak nemrégiben, a számítógépes technika hatására gyorsult fel, s a hírek szerint nemsokára befejezik.

Szakirodalom az írói szótárak témaköréből

• Wacha Imre (1961): A magyar írói szótárak kérdése. Magyar Nyelvőr, LXXXV. évf., 189–203.
   
• Kiss Margit (2015): Netes Mikes. Másfél millió törökországi szó. Élet és Tudomány, 2015. 02. 06. www.eletestudomany.hu/netes_mikes
   
• Mártonfi Attila (2014): Számítógép és írói szótár – különös tekintettel a készülő József Attila-szótárra. Magyar Nyelv, 110. évf., 30−46.
   
• www.c3.hu/~magyarnyelv/14-1/martonfi14-1.pdf

Magyar írói szótárak, szókincstárak

Arany János:

• Toldi. Költői elbeszélés. Magyarázta Lehr Albert. Budapest: Franklin-Társulat, 1922.
   
• Pásztor Emil: Toldi-szótár. Arany János Toldijának szókészlete. Budapest: Tankönyvkiadó, 1986.
   
• Beke József: Arany János költői nyelvének szótára. I–III. köt. Szerk. Balázs Géza. Budapest: Anyanyelvápolók Szövetsége, Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága, Inter Kft., 2017.

Balassi Bálint:

Jakab László, Bölcskei András (szerk.): Balassi-szótár. Debrecen: Debreceni Egyetem, 2000.

Csokonai Vitéz Mihály:

Jakab László, Bölcskei András (szerk.): Csokonai-szókincstár. I. Csokonai színművei szókincsének szövegszótára és adattára. Debrecen: KLTE, 1993; II. Csokonai prózai műveinek szövegszótára és adattára. Debrecen: Debreceni Egyetem, 2011.

Jókai Mór:

Balázs Géza, P. Eőry Vilma, Kiss Gábor, J. Soltész Katalin, T. Somogyi Magda (szerk.): Jókai-szótár. A–K. L–Z. Budapest: Unikornis, é. n. [1992].

Juhász Gyula:

Benkő László (szerk.): Juhász Gyula költői nyelvének szótára. Budapest: Akadémiai, 1972.

Katona József:

Beke József (szerk.): Bánk bán szótár. Kecskemét: Katona József Társaság, 1991.

Mikes Kelemen:

Kiss Margit (szerk.): Mikes-szótár. mikesszotar.iti.mta.hu.

Petőfi Sándor:

J. Soltész Katalin, Szabó Dénes, Wacha Imre, Gáldi László (szerk.): Petőfi-szótár. Petőfi Sándor életművének szókészlete. I–IV. Budapest: Akadémiai, 1973–1987.

Radnóti Miklós:

Beke József (szerk.): Radnóti-szótár Radnóti Miklós költői nyelvének szókészlete. Budapest: Argumentum, 2009.

Zrínyi Miklós:

Beke József (szerk.): Zrínyi-szótár. Zrínyi Miklós életművének magyar szókészlete. Budapest: Argumentum, 2004.