A diákok nagyon jól ismerik a technikát, a programokat, de a komplex problémamegoldást, a gondolkodást, az értékelést és a válogatást nekünk kell megtanítanunk nekik.
– Kutatási területem, a könyvtárhoz, az olvasáshoz kapcsolódva, az úgynevezett information literacy, vagyis az információs műveltség. Ez az a tudás, aminek segítségével a különböző csatornákon felénk áramló rengeteg információt megtanuljuk kezelni, értékelni és hasznosítani. A médiatudatosság, a média- és az információs műveltség nagyon erősen összefügg, az UNESCO dokumentumaiban a fogalmakat együtt használják. Úgy gondolom, hogy a korlátozás helyett a gyerekeket és a fiatalokat meg kell tanítani arra, hogy értő módon bánjanak a különböző médiumok által közvetített információkkal. Komplex módon kell kezelni a kérdést, nem lehet különválasztani az olvasást és a médiát. Az információs műveltséget alkotó készségekkel is együtt kellene foglalkozni. Ez nem csak abból áll, hogy tudatosan bánok a médiával, ott kezdődik, hogy tudom, mit akarok megtudni, képes vagyok megkeresni, majd megszűrni az információt, amit végül fel is tudok használni. Úgy érzem, hogy ez a komplex szemlélet hiányzik az oktatási dokumentumokból.
– A Nat-ban miként szerepel a médiatudatosság kérdése?
– A digitális kompetencia ma nagyon hangsúlyos kérdés, a téma központi helyet foglal el a Nat-ban. De amiatt hiányérzetem van, hogy csak elemeiben. Tehát szerepel a Nat-ban, hogy fejlesszük a problémamegoldó készséget. Egy másik helyen megjelenik, hogy erősíteni kell az információszerzési készségeket, a tudatos információhasználatot. Meglátásom szerint eredményesebb együtt, egyszerre fejleszteni az információkeresést és a kritikai gondolkodást. Nem elég a digitális írástudást, a digitális kompetenciákat előtérbe helyezni, hisz az csak egy eleme az információs műveltségnek. Nemcsak a technológiákkal, a különböző programokkal kell megismertetni a gyerekeket, hanem az is fontos lenne, hogy az összes elemet egyformán fejlesszük.
– Hol a helyszíne az oktatásban az információs műveltség kialakításához szükséges készségek elsajátításának?
– A megfelelő készségek, kompetenciák elsajátításáért elsősorban az oktatás és az oktatási színterek, illetve a kultúra egyéb területei, pl. a könyvtárak tudnak sokat tenni. Ez egy klasszikus általános kompetencia, így elsajátítása tantárgyközi feladat, nem lehet egyetlen tantárgy keretébe utalni. Tudatosan olyan feladatokat kell adni a gyerekeknek, akár magyar irodalom, akár matematikaórán, amely során szinte észrevétlenül megtanulják ezeket a készségeket. Végezzenek kutatásokat, dolgozzanak projektmunkán.
– Miként lehet segíteni a tanárokat ebben?
– Tapasztalatom szerint, ha kellőképpen orientáljuk és segítjük a pedagógusokat a helyes hangsúlyok eltalálásában, akkor nagyon jó dolgokat tudnak kitalálni és megvalósítani. Segítség lehet számukra a jó gyakorlatok, módszertani javaslatok megismerése. Erre törekszünk az OFI-n belül az én területemen is. Például létrehoztuk az Olvasás Portált, ahol igyekszünk jó gyakorlatokat, ötleteket közzétenni, gyűjteni. Mintaprogramokat is fejlesztettünk. Jó lenne, ha a pedagógusoknak több ideje és lehetősége lenne arra, hogy hasznosítani tudják a legújabb kutatások eredményeit. Maguknak a pedagógusoknak is fejleszteniük kell az információs műveltségüket, ennek a követelményrendszere nemrégiben jelent meg magyar nyelven is.
– A különböző médiumokból csak úgy árad a sok információ, amik között könnyű elveszni.
– A netgeneráció, a digitális bennszülöttek egészen másként fogyasztják az információt: sokkal gyorsabban, kevésbé elmélyülten, szinte válogatás nélkül. Emiatt is nagyon fontos lenne, hogy a pedagógusok megköveteljék a diákoktól, hogy mindig hivatkozzanak a felhasznált forrásra. A szakemberek szerint a gyerekek a sajátjuknak tekintik azt, amit az interneten megtalálnak.
– Ezen a ponton szóba jön a hitelesség kérdése.
– A gyerekeknek mindössze 8-10 százaléka foglalkozik az információ hitelességével. Nem tudják, hogy miként kell több forrást is megkeresni, összehasonlítani az ott találtakat. Arra végképp nincsenek technikáik, hogy megnézzék, mi a hiteles, és mi nem. Nem is foglalkoznak vele. Sokszor nem tudják, hogy az interneten elérhető információ nem csak pozitív lehet. A diákok nagyon jól ismerik a technikát, a programokat, de a komplex problémamegoldást, a gondolkodást, az értékelést és a válogatást nekünk kell megtanítanunk nekik. Ehhez szükséges lenne az iskolai könyvtárak fejlesztése, és hogy mindenki felismerje: a könyvtár az oktatás mögött álló forrásközpont, információs bázis, hangsúlyos eleme az oktatási folyamatnak.
