Magyarul tanuló külföldi hallgatók a Pécsi Tudományegyetemen

Milyen motiváció hívta életre az International Studies Centert?

A Nemzetközi Oktatási Központ 1989-ben alakult a Pécsi Tudományegyetemen. A kezdetekben az volt a feladata, hogy az első külföldi, általában az Amerikai Egyesült Államokból és Németországból érkező, Magyarország iránt érdeklődő diákoknak szervezzen oktatási programot. Itt ezt nem szakonként elkülönülve kell elképzelni, hanem jöttek diákok, akiknek összeállítottunk egy oktatási programot abból, ami a ’90-es években idegen nyelven elérhető volt. A közös pont a magyar mint idegen nyelv oktatása lett. Az általános magyar nyelv oktatásának helyszíne a NOK lett, Szépe György professzor, a magyar mint idegen nyelv oktatása úttörőjének javaslata alapján, Nádor Orsolya kezdte meg az oktatást.

Jómagam tíz évvel később kapcsolódtam be ebbe a munkába, 1999 óta dolgozom a NOK-ban. Az akkori főnököm, Álmosné dr. Kajdy Ella azzal keresett meg, hogy van-e kedvem kidolgozni egy olyan programcsomagot, ami továbbfejleszti a központban folyó oktatást. Egyrészről a szükséglet hozta létre a programot, másrészről egyértelműen látszott, ez egy érdekes terület, és érdemes vele foglalkozni. Akkor alakult ki az a programcsomag, amit azóta csiszolgatunk. Intenzív kurzusokkal, szemeszteres képzéssel, illetve később az előkészítő programmal.

2011-ben elindult az angol műhely is, így jelenleg a NOK két nyelvi műhellyel működik. Külföldi hallgatókkal foglalkozunk, akiknek angol és magyar mint idegen nyelvet oktatunk. Az angol műhely előkészítő programot működtet, ahol azok a diákok tanulnak, akik angol nyelven szeretnének diplomát szerezni, de nincs meg a kellő nyelvtudásuk. A magyar műhely keretei között is működik előkészítő év, illetve emellett törekszünk arra, hogy bárkinek, aki magyarul akar tanulni, megpróbáljunk tanulási lehetőséget biztosítani. Ezért rendelkezünk – az individuális oktatástól az intenzív képzésekig – széles képzési palettával.

Hogyan változott a kurzusok iránti érdeklődés a központ fennállása óta?

A kurzusok iránti érdeklődés súlypontja többször változott. A legutóbbi nagy változást a magyar állam által életre hívott Stipendium Hungaricum program hozta, melynek keretében az ideérkező külföldi hallgatóknak lehetőségük nyílik magyar egyetemeken diplomát szerezni, és ha a jelentkezők elszántak, magyarul is tanulhatnak egyes szakokon. Ennek előkészítése folyik egy éven át, amikor az általános és a szaknyelvet is el kell sajátítaniuk két szemeszter leforgása alatt. Az angolhoz mérten kevesebben érdeklődnek a magyar kurzusok iránt, de vannak, akik látnak benne fantáziát. Hogy egy másik példát hozzak, a Magyar Nyelv és Kultúra Nyári Egyetem 20 éves fennállása alatt is többször változott a résztvevők bázisa.

Kik választják jellemzően a magyar, és kik az angol kurzusokat?

Más a két célcsoport. Magyarul bárki tanulhat nálunk, aki eljön a nyári egyetemre, vagy Pécsen és környékén él, és velünk szeretne tanulni, beiratkozhat a heti kétszer 90 perces kurzusainkra. Az egyetemistáktól az itt élő külföldiekig bárki. Angolt az előkészítő programon oktatunk a jövendő egyetemistáknak. Tehát az összehasonlítás az előkészítő program kapcsán releváns. Amíg az angol előkészítő önköltséges formában működik, addig a magyar nyelvi előkészítő ösztöndíjként pályázható.

Az önköltséges hallgatók közül a magyar kurzusokat általában az választja fakultatív módon, akinek van igénye arra, hogy az országban töltött öt éve alatt elsajátítsa a nyelvet. Ez a hallgatók nagyobb százalékára nem jellemző, de ez nem csak a külföldi diákokon múlik. Amikor elkezdtem a központban dolgozni, még nem tanult az egyetemen ennyi külföldi hallgató. Kiscsoportos foglalkozások voltak, jobban keveredtek a magyar hallgatókkal a diákok. Mára ez a szám jelentősen megugrott, a külföldi hallgatók a saját köreikben is el tudják tölteni az idejüket, csak egy-egy magyar barátjuk van. Egészen más a dinamikája egy húszfős csapatnak és egy ötszáz fősnek, ahol már nincsenek rászorulva, hogy feltétlenül megtanuljanak magyarul. Mindazonáltal Pécsen még mindig sokkal többet használhatják a magyar nyelvet, mint a fővárosban. Ugyanakkor sajnos a magyarok sokszor nem segítik a magyar nyelv tanulását, hanem szeretik hangsúlyozni, hogy erre a külföldinek semmi szüksége, s különben is, annyira nehéz, hogy lehetetlen megtanulni. A mi munkánknak nagyon sokat árt ez a téves meggyőződés, sztereotípia.

Arra számítok, hogy szeptembertől – amikortól a Stipendium Hungaricum programban kötelező lesz magyarul tanulni – ha jól csináljuk a dolgunkat –, sok olyan hallgatót taníthatunk, aki megszereti a magyar nyelvet. Úgy gondolom, hogy egy ilyen ösztöndíjprogram és a magyar nyelvoktatás együtt kell, hogy járjon. Ha nem így történik, akkor sokkal kevesebb lesz az ösztöndíjprogram haszna Magyarország számára. Azzal, hogy egy Magyarországon diplomát szerző külföldi fiatal minél több szállal kötődik a magyar kultúrához, minél több magyar kapcsolata van, elősegítjük a célt, hogy majd egyszer gazdaságilag vagy egyéb együttműködés keretében visszahozza Magyarországnak ezt a befektetést. Ez egy olyan pillanat lehet a magyar mint idegen nyelv oktatása történetében, aminek segítségével talán a tanárképzés is újra elindulhat, mivel nagy szükség van a képzett tanárokra! Most számos diák szeretheti és tanulhatja meg a magyar nyelvet, amit később tényleg használni fog, és ezáltal sokkal jobban fog kötődni Magyarországhoz.

Szükséges előzetes nyelvismeret a tanfolyamokon történő részvételhez?

Nem. A legtöbb programunk esetén – a szemeszterek során folyó oktatásnál, az intenzív kurzusok esetén, az egyéni oktatás során – azon a szinten kezdi a diák a kurzust, ahol tart; szintfelmérő után keressük meg a neki ideális csoportot. S persze minden program esetén indítunk kezdő csoportokat. Tehát a kurzusainkat öt nyelvi szinten tartjuk, a tanulókat szintfelmérést követően soroljuk be. Az előkészítő esetében jelenleg kezdő szintről indulunk, mert a diákok nagy része nem rendelkezik semmiféle előzetes magyar nyelvtudással. Szívesen indítanánk nem kezdő csoportokat is, de eddig erre nem volt példa. Viszont jó pár példa volt már arra, hogy volt nyelvtudása a diáknak, azonban ez gyakorlatilag csak pár hetes, pár hónapos előnyt jelent.

Általánosan elterjedt vélemény, hogy a magyar a nehezen tanulható nyelvek közé tartozik. Mi teszi nehézzé? Vannak olyan nyelvek, amelyeknek anyanyelvi ismerete megkönnyíti a magyar nyelv tanulását?

Szeretnék mindent megtenni annak érdekében, hogy leszámoljunk ezzel a „nehéz a magyar nyelv” mumussal. Mitől lenne nehezebb a magyar nyelvet megtanulni, mint a spanyolt? A magyar nyelv teljesen világos grammatikai rendszerrel rendelkezik. Nincsen benne kétszáz darab kivétel, tizenkét igeidő. Persze, vannak olyan elemei, amit valóban nehéz megtanulni, pont úgy, mint bármelyik másik idegen nyelvnek. Például a szavakat sokszor valóban nehéz megjegyezni. A franciát is ugyanúgy nehéz megtanulni, és azért a német nyelvtan sem annyira egyszerű. A magyar nyelv is komplex rendszer, mint bármelyik másik nyelv, és megtanulható.

Vannak ugyan olyan nyelvek, amelyek ismeretével talán könnyebb magyarul tanulni, de nem csak az anyanyelv határozza meg a nyelvtanulás lehetőségeit. Például egy ázsiai nyelvtanulónak azért lehet nehezebb megtanulnia magyarul, mert az artikulációs bázisa teljesen eltérő. De ugyanúgy nehézségekbe ütközhet az, aki nem latin betűs abc-vel tanult írni. Melyik irányba írunk? Hogy jelöljük a mondat elejét, hol van pont? Vannak nyelvi elemek és vannak kulturális elemek, mint például a tanuláshoz való hozzáállás. Ha azt mondja valaki, hogy keményen tanul, és megtanul egy nap húsz kifejezést, az lehet az ő addigi tapasztalatai alapján kemény tanulás, de ez egy előkészítő program során nem elég. A tanulási tapasztalat, az „anyanyelvi csomag” és még több elem is közrejátszik a nyelvtanulás sikerességében.

Az általános nyelvi képzésen túl a kurzusok tartalmaznak szaknyelvi részeket is? Ha igen, mely szakmák nyelvezetét ismerhetik meg a diákok?

Az előkészítő két szemesztere nagyon feszített tempót diktál. A legjobbak, a legszorgalmasabbak tudnak az általános- és a szaknyelvi regiszterekben is felsőfokú nyelvtudásra szert tenni. A továbbiakban pedig fontos lenne, hogy az egyetemi tanulmányok kezdetén a diákok még egy évig kapjanak segítséget. A magyar nyelvet tanulóknak nehezebb a dolguk, hiszen anyanyelvi beszélők között, emelt szintű érettségit tett hallgatók között kell helytállniuk.

Az előkészítő programban három – orvosi, humán és reál – szaknyelvi szakirány közül lehet nálunk választani. Minden szakirány három tárgyat foglal magában. Például az orvosi szakirányon biológiát, kémiát és orvosi terminológiát, vagy a humán szakirányon történelmet, művelődéstörténetet és humán szakszövegolvasást tanulnak a diákok. Ez nem jelentheti a teljes középiskolai biológia-tananyag tizenkét hét alatt történő bemagolását, erre nem is törekszünk. Kiemelünk egy-egy területet, a cél pedig az, hogy a diák segítséget kapjon ahhoz, hogy a szaktantárgyakat majd önállóan is meg tudja tanulni.

Mi jellemzi a központ által indított magyar mint idegen nyelv kurzusokat? Mit jelent a Modellalapú Oktatás?

Szita Szilvia kolléganőmmel dolgoztuk ki ezt az oktatási módszert, melyet például a MagyarOK tankönyvcsalád köteteiben is alkalmazunk. Két cél vezérel bennünket: a nyelvoktatás hatékonyabbá tétele és az, hogy egy olyan tananyagot hozzunk létre, ami a felsőfokig elviszi a nyelvtanulókat. Örömteli pillanat volt, amikor nem oly régen kezünkben tarthattuk a MagyarOK tankönyvcsalád negyedik, záró kötetét.

A módszer kidolgozásának egyik első lépéseként Szilviával megvizsgáltuk saját nyelvtanári gyakorlatunkat, mit tartunk hatékonynak, s mit nem, majd olyan szemszögből vizsgáltuk meg a nyelvészeti kutatások eredményeit, hogy mi segítheti a hatékonyság növelését, mely eredményeket lehet átültetni a gyakorlatba. Majd ezeket a támpilléreket felhasználva fogtunk bele a Modellalapú Oktatás kidolgozásába. Leegyszerűsítve azt mondhatjuk: a nyelvtanulás összes elemét úgy alakítottuk, hogy tükrözze egy anyanyelvi beszélő beszéd- és gondolkodásmódját, a tanulás minden fázisát a nyelvgyakorlásra építettük, oly módon, hogy a tanulók mindig tudjanak nyelvi modelleket követni. Kidolgoztuk, hogy a nyelvtanulás minden területén hogyan lehet úgy modellt adni a diáknak, hogy a tanuló a természetes nyelvhasználatot követve, hatékonyan haladjon a nyelv tanulásával.

A nyári egyetemek alkalmával, az előkészítő programunkon, a szaknyelvi óráinkon ennek a módszertannak a mentén dolgozunk, s egy olyan nyelvoktató helyet működtetünk, ami a kezdő nyelvtanulók mellett azoknak nyújt ideális nyelvtanulási lehetőséget, akik a felsőbb szinteket célozták meg.

Nyaranta, augusztusban tanártovábbképzést szervezünk, melyre rendre nagyon gyorsan be is telnek a helyek. Az idei évben pedig Szita Szilvia elnökletével megalakult a korpusznyelvészeti és szakmódszertani munkacsoport, a KorSzak. Ez a csoport azt a feladatot tűzte ki maga elé, hogy a hasznosság és a természetes nyelvhasználat mentén a korpusznyelvészeti kutatások eredményeit beépítse a szakmódszertanba, a gyakorlati nyelvtanításba. Tudjuk, hogy semmilyen módszertan nem fog varázsütésként nyelvtudást adni a tanulóknak, de segíthet a folyamat hatékonyságának növelésében, a cél elérésében. Ehhez természetesen szükség van a tanuló által befektetett energiára is.

Miért van szükség a nyelvtanulás hatékonyabbá tételére?

Egyrészt a nyelvtanárok és a nyelvtanulók is gyakran panaszkodnak arra, hogy nincs elég idő a nyelvtanulására. Ez valóban igaz, ha a folyamatot többször újrakezdjük. Végeztem egy kérdőíves vizsgálatot, ahol annak jártam utána, hogy a 35–45 éves magyar anyanyelvű diplomával rendelkező emberek életük folyamán mennyi időt töltöttek el nyelvtanulással. A vizsgálat eredménye arra mutatott rá, hogy ha összeadjuk az összes, általános iskolában, gimnáziumban, felsőoktatási időszakban, magánórák keretében megjelenő óraszámot, akkor egy 35–45 éves ember az élete során átlag 4800 (!) órát tölt nyelvtanulással.

Létezik az Európai Tanács által jóváhagyott ún. Közös Európai Referenciakeret, amely többek között azt is leírja, hogy mely nyelvi készségeket mennyi idő alatt lehet körülbelül elsajátítani. Ez alapján azt mondhatjuk, hogy 800–1200 óra alatt felsőfokú nyelvi szint közelébe bármilyen nyelvből el lehet jutni.

Ebből az következne, hogy egy átlagos 45 éves embernek hat nyelven kellene beszélni felsőfokon… Ez nyilvánvalóan csak egy modellezése a valóságnak, rengeteg, itt nem körüljárható pontatlansággal, csúsztatással, azonban arra rávilágít, hogy általában nem túl hatékony a nyelvtanulás gyakorlata. Ezért van szükség a hatékonyság növelésére.

Milyen részekből áll a saját fejlesztésű MagyarOK tankönyvcsalád? Hogyan segíti a magyar mint idegen nyelv oktatását? A magyar kurzusok során mekkora hangsúllyal jelennek meg magyar kultúraismereti témakörök?

A MagyarOK tankönyvcsalád egyrészt a nyomtatott kiadványokból áll, s kapcsolódik hozzá honlap (www.magyar-ok.hu), online gyakorló (www.aktiv-magyar-ok.hu) és YouTube csatorna (MagyarOK- Magyarul beszélni menő!) is. Minden elérhető ingyenesen, és sehol nem kell regisztrálni. A honlapon elérhető hanganyagok, tanári kézikönyvek, munkalapok, szószedetek, hasznos kifejezések és azok fordításai, többnyelvű nyelvtani magyarázat, megoldókulcs, önellenőrző lapok. Az instrukciók fordításait egyrészt a szerzők, másrészt pedig kollégáink, diákjaink készítették el. A két legfrissebb innovációnk az első kötethez kapcsolódó online tananyag, Baumann Tímea munkája, ami kiválóan alkalmas digitális oktatáshoz, valamint az oktatási anyagokhoz készített didaktizált videók.

Jelenleg, az új koronavírus-járvány miatt kialakult helyzetben még inkább felértékelődött a kolléganőm által fejlesztett online gyakorló oldal. Az eredeti cél egy gyakorlófelület létrehozása volt, azonban, mint kiderült, az oldal nagy segítséget nyújt a távoktatásra történő átállásunkban. YouTube csatornánkon az előbb emlegetett anyagok mellett rövidebb, egykori tanáraink, diákjaink által felvett üzenetek nézhetők vissza. Most, hogy elkészült a tankönyvcsalád, nem állunk meg, például készül a nyelvtani gyakorló kötetünk. Ezt követően pedig a KorSzak munkacsoporttal tervezünk korpusznyelvészeti tananyagokat létrehozni.

Az interkulturalitás a módszertan egyik sarokkövének számít. A tankönyveink már kezdő szinten is rengeteg kulturális ismeretet tartalmaznak. A kötetekben helyet kap a kortárs irodalomtól az ismeretterjesztő cikkeken át sok érdekesség. Fontos azonban kiemelni, hogy nemcsak a magyar kultúra témaköreit járjuk végig. Folyamatos kulturális dialógus kialakítására törekszünk a diákjainkkal. Megmutatjuk a kultúra egy-egy szeletét – legyen az magyar kultúra vagy más kultúrkör szelete –, és rákérdezünk a diák anyanyelvi kultúrájában megtalálható hasonló elemekre.

A központ híres diákja volt a kiemelkedő magyar nyelvtudása miatt hamar népszerűséget szerzett Iain Lindsay, az Egyesült Királyság országunkba akkreditált nagykövete. Gyakoriak a magas üzleti vagy diplomáciai körökből érkező diákok a kurzusokon? Milyen tanuló volt Lindsay úr?

Igen, Iain Lindsay a MagyarOK tankönyvcsalád segítségével kezdett el Londonban magyarul tanulni, majd később Pécsen is szerencsénk volt őt tanítani. Mi is nagyon sokat tanultunk a nagykövet úrtól munkamorálból, helyzetkezelésből, emberségből. A nagykövet úr nem mellesleg remek nyelvtanuló is. Koncentrált, tudja, hogy mi a célja, és partner a célok megvalósításában. Oktatása mentén szereztünk abban tapasztalatot, hogy milyen nyelvi regisztereket kell a diplomaták világában használni. A munkánk előnyei közé sorolható, hogy sok érdekes emberrel dolgozhatunk, akiket tanárként van módunk megismerni és megszeretni. Vannak diákjaink, akik a barátunkká is válnak. Reméljük, Iain Lindsay követőkre talál a diplomaták között, és lesznek, akik az ő példáján felbuzdulva jól megtanulnak magyarul.

Az interjú végére egy aktuális kérdés: miként oldották meg a megváltozott munkarendre történő átállást a jelenlegi helyzetben?

Eddig jól vesszük az akadályokat. Kidolgoztuk a munkamenetet, hogyan fogják a diákok megkapni a tanárok által előre elkészített anyagokat, mely felületeken tudunk kontaktórát tartani, hol tudnak a diákok gyakorolni, miként fogunk tesztelni. A tanárokkal folyamatosan konzultálunk arról, mely oktatási célok milyen módszerrel érhetők el a digitális térben a leghatékonyabban. Remek kollégáim vannak, akikkel folyamatosan tanítjuk egymást is. Kihívásként éljük meg a helyzetet, mely módot ad a módszereink fejlesztésére. A diákok előre felkészülnek a pontosan kiadott tananyból, majd következnek a tanórák az online térben, illetve igény esetén a konzultáció. A tanárok mellett a diákoknak is nagy szerepük lesz a sikeres átállásban: előtérbe kerül az önálló tanulás. Úgy gondolom, ebben rejlik a kialakult helyzet egyik nagy veszélye is. Aki önálló tanulóvá válik, akár többet is tanulhat, mint a klasszikus tantermi keretek között, viszont aki lemarad, az még inkább le fog maradni. Reméljük, hogy jó eredménnyel, együtt tesszük le ezt a vizsgát.