Olvasási idő: 
17 perc
Author
Photographer

Lombok alatt, két keréken, hűsítő vizeken

Test- és jellemfejlődés nyári szabadtéri sportokkal

Ahogy a gyümölcsök esetében az „idény” a menő, nincs ez másképp a sportok esetében sem. Vagyis legjobb, ha nyáron a Dunába dobjuk a tornaterem kulcsát, elfelejtjük, hogy van testmozgás a négy fal között. A táblára felkerülő nagy „V”-vel 10 hét sportos vakáció indulhat, melyből jó esetben 1–2 hetet kezükbe vesznek az agilis tanárok, a maradék 8 héten pedig a szülők törhetik a fejüket, hogy „tuningolják” fel gyermekeiket a következő tanévre.

A 80-as években banánnyerges kempingkerékpáron, vagy csővázas hátizsákkal jártuk be diákként az országot. 1990-ben már mountainbike kerékpáron gurultunk le egy lejtőn valahol Nyugat- Magyarországon, amikor a lejtő alján már a hátunk mögött hallottuk a kiáltást, hogy azért az útlevelünket illene megmutatni... Az élmények ma is hasonlók, de a kerékpárok, a hátizsákok évről-évre komfortosabbak, és a tér is kitágult. Ma már szinte észrevétlenül áttúrázhatunk egy szomszédos országba is, akár vízen, akár szárazon. És ma már szinte nincs olyan kirándulás, ahol túra közben ne találhatnánk GPS-sel egy geoládát, vagy ne nézhetnénk meg valamilyen okostelefon-alkalmazással, hogy éppen milyen repülőgép az ott a fejünk felett. Ne feledjük, hogy most elsősorban mozgásra invitáljuk a diákokat és tanáraikat, de mértékkel, megfelelő módszertannal élményszerűen belecsempészhetjük az elméleti oktatást a nyári sportprogramokba is.

A bevezetett napi tornaóráknak köszönhetően a diákok nemcsak hogy egészségesebbek, de csukott szemmel is felmásznak a bordásfalra, vagy körbefutják a tornatermet. Az Európában egyedülállóan hosszú hazai nyári szünetben adjuk meg az esélyt a gyermekeknek, hogy mozgás közben fedezzék fel a világot a tornatermen túl, hiszen amellett, hogy friss levegőt szívunk magunkba, ezek a közös programok (tanárral, szülőkkel) életre szóló élményt fognak jelenteni.

A következőkben körbejárjuk azokat a sportos nyári programokat, melyekbe a gyermekek életkoruknak megfelelően bekapcsolódhatnak, és a szervező tanároknak, szülőknek egyaránt élményt nyújtanak. Olyan sportokat választottunk ki, ahol a felfedezés öröme ott van a sport minden pillanatában. Az alábbi programokat direkt hazai terepre terveztük, illetve olyan útvonalakra, melyek az országhatáron átívelnek. Ezeket a sportokat már diákkoromban teszteltem, és azóta is visszatérő eseményei életemnek. Ami még fontos: az alábbi három sportág folyamatos, ismétlődő mozgásfázisokra épül, nem hirtelen sprintekre, irányváltásokra, így a balesetveszély is jóval kisebb.

GYALOGTÚRÁK

Nyári menedék az erdőben – gyalogtúrák: borús, hűvös az idő a balatoni táborban? Forróság van a városban? Irány a legközelebbi erdő! Az erdő, mely hazánk 20%-át borítja, a legjobban temperált környezet, köszönhetően a nyáron legkiterjedtebb lombkoronának. Legyen szó egy alföldi, folyóparti telepített erdőről, vagy egy Kékes-közeli fenyvesről, az erdőben nyáron akár 3-6 fokkal is hűvösebb lehet a levegő. Merjünk tartalmat vinni a kirándulásba, így egy 5 km-es egyszerű séta is életre szóló kaland lehet.

Egy módszertani ötlet: tanárként járjuk be a terepnek akár egy kisebb részét előre, legjobb erre egy pihenőrét, tisztás, és a jellemző tereptárgyakat ábrázoljuk egy általunk rajzolt térképen. A térképet ne zsúfoljuk tele sok információval. Így a legkisebbek nyelvén tanítjuk meg a térben való tájékozódás alapjait. Ha ezeket a kézzel rajzolt térképeket lamináljuk, akkor évekig hasznos oktatási eszközeink lehetnek.

Motiváció: rejtsünk el a tisztáson egy ajándékot (kincset), amit a gyerekeknek a térkép alapján kell megtálalniuk. Rendezzük a legkisebbeket 3-5 fős csoportokba, hogy csoportokon belül mindenki hozzáférjen a térképhez, és a kincs megtalálása csapatmunka-élmény legyen!

Helyszín: bármilyen parkerdő. A parkerdők előnye, hogy gondozottak, így kisebb eséllyel csörtet be a gyerek az aljnövényzetes dzsumbujba, ahol a kullancsok tanyáznak, továbbá a pihenőhöz és az interaktív programok kiértékeléséhez asztalok és padok állnak rendelkezésünkre.

Középiskolásoknak, főiskolásoknak: egészségtudatos életmódra sarkallnak a mezítlábas ösvények. Az elsősorban Németországban és Ausztriában elterjedt „Barfussweg” egy különlegesen kiépített ösvény. Általában fél-, egy kilométer hosszan a legkülönbözőbb felületek váltakoznak, amelyeken mezítláb kell végigsétálni. Így megtapasztalhatjuk, milyen a séta a kukoricacsutkán, a fakockákon, a tobozokon, a durva és a finom kavicson stb. Egy ilyen ösvényhez általában folyómeder is „jár”, amit szintén mezítláb kell végigjárni. Az ötlet Sebastian Kneipp bajor lelkipásztortól származik, aki felfedezte a hideg víznek a lábfejen és alkaron keresztül a testre gyakorolt pozitív hatását. Egy mezítlábas park bejárása felér egy kiadós talpmasszázzsal. Még a cipőben is sokáig bizseregni fog a talpunk!

Energiabombáknak: az évközben oly népszerű teljesítménytúrák nyáron sem állnak le. Ha van olyan testnevelő tanár, aki maga is megszállottja a 20, 30, 50 km-es (vagy ennél is hosszabb), tömegeket vonzó túráknak („flúgos futamoknak”, ahol futni ugyan nem, de akár 2-12 órán keresztül folyamatosan menni kell), és bedobja évzáró előtt egy nappal: „na, kinek van kedve egy 30 km-es túrára eljönni velem?” – akkor biztosan pár kéz gondolkodás nélkül a magasba repül, és legközelebb már csak a sokadik kilométernél fogja hallani a gyerekektől, hogy ezt mégsem kellett volna – vagy azt, hogy mikor megyünk a legközelebbire. Ez jó módszer arra is, hogy a tesitanár „fanclub”-ot alapítson. A teljesítménytúrákon szerezhető jelvények pedig beindítják a gyűjtőszenvedélyt, akárcsak az alsósoknál a Garfield-matrica.

És ne feledjük, az erdőbe elmehetünk „csak úgy” kirándulni is. De még ekkor is belecsempészhetjük egy sima kirándulásnak induló túrába az év közbeni elméleti tárgyakat. Erre példa az Országos Kéktúra Ausztria felé történt meghosszabbítása is (Alpannonia turistaút), ahol például Bernstein főterén felállították a Nap szobrát, a település környéki erdőben pedig méretarányos távolságokban a többi bolygónak a szobrait, és ezeket sorban felkeresheti a túrázó. Tehát ez a túra szinte egy űrutazás és egy erdei séta szimbiózisa. Szóval egyre kevesebb a lehetőség kirándulásaink során, hogy ne botoljunk bele valamilyen pedagógiai, módszertani megoldásba, csak hogy ne „simán” a testmozgásról szóljon a történet.

Eszközigény: egy rövid, 5 km-es túrához, ha nem nehéz a terep, akár egy hétköznapi, a tornaórákon használt tornacipő is megfelel, de ha szeretnénk a túrából „sportot űzni”, akkor a láb megérdemli a jó lábbelit, nem beszélve a biztonságos talajfogásról.

Nordic walking: Középiskolás kortól felfelé az egyre tudatosodó testkultúrához időzíthetjük az újonnan divatba jött nordic walking-ot. Sétálj észak-európai módjára két bottal a kezedben itt Közép-Európában! Egy széles, sima erdei út a legjobb terep a nordic walkinghoz. A sétának induló mozgásból máris sport lesz. A tempó, a légzés és az anyagcsere felpörög, a speciális bot használatával pedig egyenletesen fejlődik testünk, ugyanis testtömegünk közel egyharmadát tesszük át lábainkról a vállainkra, így nemcsak kiegyensúlyozottabban formáljuk egész testünket, hanem térdízületeinket is kíméljük.

BICIKLITÚRÁK
Még forróságban is hűsít – a szembeszél: az egyik legnagyobb tévedés a biciklizéssel kapcsolatban az, hogy nyáron elviselhetetlen sport. Ellenkezőleg! Ha már kimegyünk a városi „hőszigetből”, azzal nyerünk 3-4 fokot lefelé, és ha hozzájön az átlag 15-20 kilométeres, az egész testünket érő légmozgás, panaszunk nem lehet a komfortérzetre! Nem beszélve arról, hogy a lépten-nyomon fellelhető kék nyomós kutaknál folyamatosan frissíthetjük magunkat. A fejünket azért ne tegyük be a vízsugár alá, ha nem muszáj, de a bukósisakunkat belülről átöblítve sose leszünk „forrófejűek”.
Helyszín: habár a KRESZ 12 éves kortól engedi a kerékpározást országúton, 12–14 éves kor között még nem rendelkeznek a gyerekek biztos iránytartással, ezért ennek a korosztálynak elsősorban folyó menti gátakra, erdészeti aszfaltozott utakra, és széles(!) kerékpárutakra, valamint csak kipróbált, nagyon gyér forgalmú országutakra javasolnék kerekezést.
Magyarországon a kerékpárút-hálózat egyelőre fejlődő stádiumban van, ettől függetlenül a biztonságos kerékpártúrákhoz nem csak kerékpárutakban lehet gondolkodni. Vannak hazánkban olyan területek, melyek domborzati viszonyai miatt kifejezetten alkalmasak mindenféle erőnlétű kerékpáros számára, és a közutakon még hétköznaponként is alig van forgalom. Ilyen terület például a Sárvár-Somló-Celldömölk háromszög aprófalvait összekötő úthálózat, ahol majd minden település „alszik”, így a mozgó járművekre szinte ufóként tekintenek.
Erre a vidékre nyugodtan tervezhetünk kerékpártúrát, sőt még további tartalmakkal is „megtölthetjük”, mint például fürdőzés Mesteriben, irodalmi felolvasás Nagy László műveiből Iszkázon, valamint túra a Somló-hegyre... Egy jól felépített kerekpártúra ideálisan kombinálja a kerékpárutakat, kis forgalmú mellékutakat, gazdasági, erdészeti és töltéskoronán futó utakat.
Serdülőkorban: Ha intenzíven műveljük a kerékpározást, ne feledkezzünk meg arról, hogy habár rengeteg pozitív élettani hatással, közösségi élménnyel jár, azonban a testtartásra, főleg serdülőkorban, nem feltétlen előnyös. Ezért érdemes kiegészítő sportot űzni, mint például a hátúszás, mely jóváteszi azt, amit a kerékpározás „elront”.
Eszközigény: 10-20 km-es túrára gyakorlatilag minden kerékpár megfelel, akár egy sufniból előszedett „drótszamár” is, főként, ha sík a terep, hiszen évtizedekig váltó nélküli biciklin közlekedtek az emberek. Gondoljunk csak Benedek István: Csavargás az Alpokban című művére, melyben a leírt túrákra sokan még egy mai prémium biciklivel sem vállalkoznának. Ugyanakkor ne feledjük, hogy egy komolyabb biciklivel (80-120 ezer Ft-os kategória) már egy „igazi” járművet kapunk, biztonságos, egy ujjal működtethető fékkel, stabil vázzal, precíz váltóval, mellyel élmény, és nem erőlködés a tekerés – mert egy megbízhatatlanul működő kerékpár a csapatban bringázó többi résztvevőre is veszélyes lehet...

VÍZITÚRÁK

Kevés folyó, de sok vízi kaland: habár folyókban nem bővelkedünk, de legalább a folyóink – szinte kivétel nélkül – alkalmasak vízitúrára. A Dráva nem schengeni határfolyó-mivolta miatt kicsit „bürokratikus” a vízitúrázóknak, de máshol, ha van kikötésre alkalmas lapos part, és nincsen tiltó tábla, tehetjük is vízre a hajónkat.

Szervezés: A vízitúra szervezői szempontból az előző két sportágnál nagyságrendileg nehezebb, összetettebb. Ezért, amíg egy rövidebb biciklitúrát, gyalogtúrát akár egy tanár is „elvihet”, addig egy evezős túrán szinte hajónként kell egy felelős személy! A hajók, melyek általában 4 fős kenuk, sokszor kilométerekre is eltávolodhatnak egymástól, ezért fontos a kommunikáció a hajók között, és a sok hajókapitány között kell egy ember, aki az összes hajó mozgását átlátja.

Kiknek ajánlott: Amíg a kerékpár- és gyalogtúrák általános iskolás kortól űzhetők, addig az első vízitúra 16-17 éves kortól ajánlott, amikor a felelősségtudat és a csapatszellem is kialakult. Amíg egy kétszemélyes széles túrakajakot csak „küzdelem” árán lehet beborítani a vízbe, addig a vízitúrákon jellemző 4 személyes túrakenu már attól is képes beborulni, ha hirtelen előnytelenné válik a súlyelosztás, vagy érkezik egy váratlan oldalhullám. A résztvevőknek tehát nemcsak jól kell harmóniában evezni, hanem krízishelyzeteket is kell tudni kezelni.

Élettani hatás: Az evezésnek két fő pozitív élettani hatása van: felsőtestet erősít, amit a kerékpár és a gyalogtúra kevésbé; illetve rendkívül nyugtató, hiszen a legtisztább környezetben űzhető sport, ahol még az allergén anyagok is ritkán fordulnak elő, mert a fák, melyek szegélyezik a vízpartokat, nyárra már többnyire elvirágoznak. Egynapos túrákon jellemző, hogy egy folyón először felfelé indulunk el, majd ugyanannyit csorgunk, és evezünk vissza, a többnapos túrák esetében lehetséges például egy sziget megkerülése, vagy a folyamatos lefelé haladás. Ne érezzünk lelkiismeret-furdalást, ha egy 7 napos vízitúrán csak lefelé haladunk, mert így is dolgozunk eleget, még ha a folyó segít is nekünk.

Az előzőekben bemutatott három sport tehát erőnlétet, kitartást, közösségi érzést fejleszt, ha külső tényező nem jön közbe, akkor egyáltalán nem balesetveszélyesek. Ugyanakkor a programszervező tanárnak figyelni kell az időzítésre. Első osztálytól jöhetnek a gyalogtúrák, 12 éves kortól a biciklitúrák, 16 éves kortól pedig a nagyobb vízitúrák!

Végezetül pedig, ha se bicikli, se hajó nincs a közelünkben, de van egy frizbi, tollas, focilabda, hívjunk össze egy csapatot, és irány az első nagy rét! Melegítsünk be futással, nyújtással, ugyanis ezek a sportok a biciklizéssel, evezéssel, túrázással ellentétben hirtelen sprintekre épülnek, és a csapatjáték, sikerélmény mellett van sérülésveszély is.

A szerző tippjei:

  • Mezítlábas ösvény patakmeder-szakasszal Tabajd településen, Fejér megyében: www.mezitlabaspark.hu
  • Kirándulóközpont az ország leghosszabb erdei függőhídjával, pagonnyal (csapadékos időszakokban) Szokolya mellett a Gyadai tanösvény: www.ipolyerdo.hu
  • Gyalogtúra kincskereséssel. Királyrét felett például a turistaút menti partfalból gyűjthetünk féldrágakő gránátokat.
  • A hazai Kéktúra meghosszabbítása Ausztria területén, Kőszeg és Semmering között: www.alpannonia.at
  • Kerékpártúra a Tisza-gáton a teljes hazai szakaszon Tivadartól Szegedig. Az árvízvédelmi intézkedéseknek köszönhetően a gát jelentős hosszban aszfalt borítású.
  • Nagyobb vízitúrák előtt egynapos szoktató túra, csomagok, hordók és egyéb logisztikai feladat nélkül a budapesti Római partról. Hajók a legtöbb csónakházban kölcsönözhetők, és ilyenkor a résztvevőknek szinte semmit sem kell magukkal vinni csomagként (azért persze naptej, folyadék, papucs, fenékalátét kell). Egy Római part – Lupa sziget – Római part útvonal jól teljesíthető oda-vissza 4-5 óra alatt pihenőkkel is. Az út során fel lehet mérni a tudásszintet, erőnlétet, reakciókészséget, és ki lehet alakítani a leendő hajók legénységét a jövőbeni hosszabb túrákra: www.lupasziget.hu
  • Izgalmas evezős túra városközponton keresztül az Élővíz csatornán Gyula városában: korosok-vizitura.hu/documents/korosok_leiras/eloviz_csatorna.pdf‎
  • Teljesítménytúrák egész évben: www.teljesitmenyturazoktarsasaga.hu