Az új év beköszöntével ilyenkor mindig számot vetünk az előző évvel, mit csináltunk jól, mit rosszul, illetve visszagondolunk a jó emlékekre, és azokra is, amikből tanultunk; egyszóval: emlékezünk.
Amikor szélesebb perspektívára váltunk és magunk mögött hagyjuk a csak a saját életünket meghatározó történéseket, amikor egy nemzetként közösen emlékezünk, azt hívjuk emlékezetpolitikának. Hiszen ez az, ami összekovácsol bennünket, egy olyan nemzeti minimum, amiből nem engedhetünk. A múlt egységes értelmezésének megteremtése pedig az állam feladata, melynek egyik legfontosabb helyszíne az iskola. Itt kapjuk meg ugyanis azt az alapot, azt az útravalót, ami segít emlékezni hőseinkre és az áldozatokra is. Mindannyian megtanuljuk, mit tett Kossuth vagy Deák a reformkorban, vagy ki volt az a Dugovics Titusz, de azt is megtanuljuk, hogyan viszonyuljuk a 20. század történéseihez, mi is történt a Gulagon, netán miképp értsük meg a Kádár-korszak lényegét.
Ebben a témában segít eligazodni Hermann Róbert történész, akivel címlapunkon is találkozhattak. A Magyar Történelmi Társulat elnökével a különböző korszakok lehetséges megközelítéseiről és azon belül is a pedagógusok szerepéről beszélgettünk.
Az elmúlt időszakban két konferenciát is rendeztek az emlékezetpolitika témájában, melyekről beszámolót olvashatnak; Honnan jöttünk, kik vagyunk? címmel a magyarok eredetének kutatásáról értekeztek, illetve megtartották az I. Nemzeti Emlékezetpedagógiai konferenciát is. A Hazáért körút keretében négy történelmi vonatkozású helyszínt járhatunk be, amennyiben részt veszünk a túrán; a részletekről Rodics Eszter és Gránitz-Pápai Judit meséltek.
Rendszeresen tartanak történelmi vetélkedőt a Heves megyei Kisnánán, ahol a hagyományőrző módon megrendezett Kalandozó vetélkedő tavaly a Legendás bajvívók témát dolgozta fel. Ópusztaszeren már egy másik vetélkedővel ismerkedhetünk meg, ez a KerekEmese-vetélkedősorozat. A vetélkedőn az elmúlt 15 évben mintegy 8000 általános iskolás diák vett részt határon innen és azon túlról, a célkitűzéseik között pedig szerepel, hogy a gyerekek megismerjék saját gyökereiket, közösségük múltját és tradícióit.
Martin Jánosné magyar–történelem szakos tanár írásából ezúttal ízelítőt kaphatunk abból, hogy mit jelent magyarnak lenni, mi is az a hazaszeretet. Minezek mellett egy igazán innovatív fejlesztést ajánlunk a figyelmükbe: ez a Jeles napok portál, mely dekoratív módon foglalja össze a feldolgozandó jeles napok körét; a részletekről Fási Andreát, az Oktatási Hivatal szakmai vezetőjét kérdeztük.
Aktuális rovatunkban egy igen neves évfordulóval foglalkozunk: január 3-án ünnepelte volna századik születésnapját Nemes Nagy Ágnes költőnk. Zseniális versei mellett azonban – nem sokan tudják, de – korábban lapunk elődjének, a Köznevelésnek is a munkatársa volt 1946-tól néhány évig. Egyik írását a hátsó belső borítón olvashatják.
Helytörténeti kitekintő című rovatunkban ez alkalommal Esztergomba látogattunk, virtuális kalauzunk pedig Rózsár Dánielné Berényi Mónika pedagógus volt. Érettségi változások rovatunkban a magyar nyelv és irodalom tantárgy várható változásait vettük górcső alá, Lélekbúvár rovatunkban pedig a Rozmaring kunyhó bábsorozat kapcsán beszélgettünk a bábozás hatásairól Polányi Viktória tanácsadó szakpszichológussal. Van új a NAT alatt rovatunkban ezúttal a biológia tantárgy újításairól kérdeztük Veres Gábor tananyagfejlesztőt.
Lapszámunk olvasásához kellemes időtöltést kívánok!
