Legendák nyomában

Sokféleképpen lehet emlékezni, ünnepelni, mint ahogy többféle világnézet, vallás létezik egymás mellett, melyeket kölcsönösen tiszteletben tartunk. Az óvodai gyakorlatunkból egy alternatív lehetőséget kínálok azoknak, akik magyar hagyományokhoz kapcsolódva szeretnék a tökfaragást feleleveníteni.

A Sárbogárdi Zengő Óvodában is faragunk tököt, de nem halloweeni szokásként, hanem Árpádházi Salamon király legendáihoz kapcsolódva. A 363/ 2012. (XII.17.) kormányrendelet az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról jó iránymutatás számunkra, abból a szempontból is, hogy a magyar történelmi gyökereinket keresve, a nemzeti identitás erősítése céljából felkutassuk azokat a lehetőségeket, amikkel hozzájárulunk magyarságunk megéléséhez.

Óvodánkban tökfaragás közben a 3–7 éves gyermekek sajátosságaihoz igazodva idézzük fel a magyarság történelmét, népi hagyományokat felelevenítő mondókák, rigmusok segítségével. Az ünnepkörökhöz kapcsolódóan mindig keresem azokat a kapcsolódási pontokat, amikkel nemzeti identitásunkat is erősíthetjük. Ilyen szempontból a királyi mondák, legendák mindig jó lehetőségek; így találtam rá Salamon királyra is. A mai naptár szerint október 24-én van Salamon névnap, így a legenda felelevenítésére éppen alkalmas időpont.

Sárbogárd régi mezőváros, a földművelésnek itt nagy hagyománya van, több család is földművelésből él. Ősszel, mikor színesednek a lombok és a természet ajándékait gyűjtjük össze, a termések között a tököket is betakarítjuk. A narancssárga, zöld, csíkos, csillag alakú, gömbölyű, hosszúkás, színpompás termés vonzza a kíváncsi gyermekeket.

Óvodánkban október utolsó hetében szervezzük a Salamon projektet. A „Külső világ tevékeny megismerése” keretében a változatos tökfajtákkal ismerkednek a gyerekek. Megtapasztalhatják, mi mindenre jó és használható fel a tök. Népi játékokat játszanak vele, a magokból – a pörkölt magokat el is lehet ropogtatni – mozaikképek készülnek vagy ritmushangszer. Az egész hetet a sütőtök édes illata lengi be. Óvodásaink szívesen kóstolják az ízletes falatokat, ami jót tesz az egészségüknek is. Dísztökökkel dekoráljuk az aulánkat és újrahasznosított anyagokból – dobozokból – Salamon-tornyot építünk. Papírcsónakok készülnek újságpapírból és úsznak a kék (függöny) Dunán, textil Salamon a hét elején a toronyban raboskodik. Óvodásaink kíváncsian kérdezik ilyenkor, miért zárták be oda a királyt, és válaszként a legenda „szárnyra kél”. Péntekre már kibékül a két rokon, így Salamont szabadon engedi László király. Megoldódik a köztük lévő konfliktus, nem folytatódik a családi trónviszály. Ezen a héten a gyermekek szabadjáték-tevékenységében is felelevenedik a történelemi legenda. A fiúk szívesen lesznek lovagok, a kislányok hercegnők, udvari szakácsok, ügyességi játékokat játszanak, lovagi próbatételeket találnak ki. Van, aki például hajóskapitány lesz a Dunán. Több olyan népi mondókánk, gyermekdalunk is van, ami jól összehangolható a heti témánkkal, pl.: Húzz, húzz engemet vagy a Hej vára, vára... Széles kincsestárral rendelkezünk ezen a téren is, hiszen őseink sok-sok dalt, mondókát hagytak ránk. Mozgásfoglalkozás keretében lehet tököt gurítani, lovagi torna lehet a különböző tökökből kialakított akadálypálya. A kicsi maroknyi dísztökökkel pedig célba dobást lehet gyakorolni. Minden tevékenységünkben rejlik matematikai tartalom is, amit a gyerekek megtapasztalhatnak: kisebb-nagyobb, könnyű-nehéz, alacsony-magas stb.

A projekt zárásaként pénteken este közös tökfaragó családi estet szervezünk közösségépítő céllal. Tökfaragás közben jókat lehet beszélgetni – akár a legendáról is –, énekelni, népdalokat hallgatni. Az elkészült töklámpásokkal – amik között népi motívumokkal díszített remekművek is vannak – az óvoda környékén lévő lakótelep körül felvonulunk, és utána a kivilágított töklámpásokkal viszi mindenki szét a hírét: hazánkban már az Árpád-korban is faragtak töklámpást.

Óvodánkban projektmódszert alkalmazunk, igyekszünk ennek minden előnyét kihasználva a gyermekekkel, szülőkkel együtt tervezni az óvodai életünket. A Salamon projekt megvalósítása során is olyan tevékenységeket kínáltunk a gyerekeknek, melyek a teljesség élményével ajándékozta meg őket. Biztosítottuk az egyéni érdeklődés és ütem, az önállóság, valamint az öntevékenység lehetőségét – ez különösen hangsúlyos intézményünkben, mert pedagógiai gyakorlatunkat áthatja az inkluzív nevelés is. A módszer támogatta az eltérő szükségletű gyermekeket, az eltérő tanulási stílus érvényesülését. Egyéni képességekhez igazodó differenciált fejlesztés valósult meg a különböző tevékenységek során. Közvetlen környezetünk adottságaiból kiindulva teret engedtünk a cselekvő megtapasztalásnak, a szemlélődő megismerési folyamatoknak. Szabad utat nyert a szabad játékban, a különböző tevékenységekben az önkifejezés. A konkrét tapasztalás során a szenzoros, percepciós, pszichomotoros fejlődés elsőbbséget nyert. Megvalósulhatott a munkamegosztás a közösségi vállalkozás és az együttes tapasztalás során. Óvodai nevelésünk célja többek között a fenntarthatóságra nevelés (óvodakertet működtetünk, komposztálónkba került a tökfaragásból származó hulladék), az egészséges életmód érvényre juttatása (tökmagot, sütőtököt fogyasztottunk, sokat mozogtunk, mentálisan jól éreztük magunkat), jeles napokhoz kapcsolódva az ünnep megélésével értékközvetítés (nemzeti értékeink: legenda, mondókák, szólások, közmondások, dalos játékok, népdalainkat átörökítettük), egy olyan szemléletmód kialakítása, mely az antropológiai dimenzió mentén valósul meg.

A projekt záróestjére sokan eljöttek, hozzávetőlegesen közel 200 fő vett részt a programon. Jó volt látni kicsiket és nagyokat együtt, a családi munkamegosztást, hogy valóban közös alkotás legyen és elkészüljön a töklámpás. Igazán tartalmas, hangulatos este volt a kohéziós erőt is megtapasztalva.

A kérdőíves hatásvizsgálat eredménye mérhetően a nevelési évünk végén lesz dokumentált, amikor az éves óvodai nevelésünket véleményezik a szülők. A közvetlen szóbeli visszajelzések azonban már most azt támasztották alá, hogy az együttes élmény öröme, a magyar legenda közös felelevenítése, a közös tökfaragás motiválttá tették a családokat, az óvoda közösségét, és jövőre is igény lesz a projekt megvalósítására.

Salamon király valóban kiszabadult a fogságból, I. László király megbékélt vele. Vége lett a köztük lévő trónviszálynak is, és nem csatáztak többé. Példaként szolgáltak a konfliktushelyzet megoldására; a helyes önvizsgálat, tetteik következményeinek mérlegelése, a belátás képességének gyakorlása jó cselekedetet eredményezett. Ezen az estén a faragott töklámpások az aulánkban is világítottak, fényt árasztva a torony körül. A fényes felvonulással hírét vittük a városban a szépen faragott töklámpásainkkal, hogy jobb a békesség és a szeretet. Azt gondolom, különösen aktualitása van korunkban, szinte történelmi üzenet Salamon királytól, hogy éljünk békében, mert a háború csak pusztítást okoz és a területekért folytatott harcnál fontosabb az emberi élet.

Folyamatban van a projekt bemutatása egy óvodai szakmai módszertani folyóiratban, valamint egy forgatókönyv megírása a legenda nyomán, melyeket óvodai dráma- és bábjáték tehetségműhelyben lehet majd hasznosítani. Továbbá Salamoni tükör címmel szeretném a történet másik változatát is felhasználni nagycsoportos óvodások részére, életkori sajátosságaiknak megfelelően az önvizsgálat, tetteink, cselekedeteink következményei, a helyes önismeret módjának gyakorlásával. Óvodánkban a mindennapos beszélgetőkörök jó alkalmat kínálnak erre a lehetőségre is. Arisztotelész bölcs tanai alapján a belátás képessége fejleszthető, amit lényeglátó és integráló képesség kísér. A jó cselekedetekhez szükséges az eszközök és utak felismerésének képessége, és gyakorlással, a lélekre figyeléssel rá lehet lelni. Azt gondolom, a projekt még más számos elemmel bővülhet, akár felnőtteknek szóló kvízjátékkal is.

Több ügyes és kreatív kolléganőm van, akik az óvodai tevékenységekben ötletesen valósították meg a projektet, hálás vagyok érte, hogy színesítették, gazdagították ezzel a téma feldolgozását. A belső tudásmegosztás keretében jó gyakorlataikat ismertetik. Több pályakezdő kolléganő van, akit „beavattunk” a hagyományba, és természetesen az ő ötleteikre is számítunk a jövőben. Intézményünk Partnerintézménye a Pécsi Tudományegyetemnek, több hallgató is nálunk tölti gyakorlatát és más felsőoktatási intézményekből is gyakran hospitálnak óvodapedagógus hallgatók csoportjainkban, ezért a külső tudásmegosztásra ilyen módon is lehetőségünk van. Bízom abban, hogy a magyar legenda „szárnyra kél”, közösségi élményt nyújtva azoknak, akik kíváncsiak rá, és hasonló módon élnék meg magyar hagyományainkat.