Látnivalók Petőfi nyomában

Szabadszállás

Szabadszállás egy 6 ezer fős város Bács-Kiskun vármegyében, Kecskeméttől harminckilenc kilométerre. A Duna-völgye természeti táján belül elterülő Solti-síkhoz, a szikes pusztához és a turjános Kiskunsági Homokhátsághoz tartozik, így nemcsak maga a város, hanem a környezete is látnivalókban gazdag. Petőfi szülei 1818-ban házasságkötésük után érkeztek Szabadszállásra az ottani mészárszék bérletébe. Bár Petőfi születése előtt Kiskőrösre költöztek, a költő aszódi évei után 1838-ban visszatért Szabadszállásra a szülei házába. Ez a ház sokáig adott otthont a költőnek, azonban az 1838-as dunai árvízben elpusztult, de helyét Szabadszállás városa ma is őrzi.

A Petrovics család egykori lakhelyét a mostani Petőfi utcában álló emlékmű jelöli, melynek felállítására 1948-ban került sor lakossági adományokból.

A város másik nevezetessége a Dörmögő ház, egy csőszház, mely József Attila nagyapjának, Pőcze Imrének a tulajdona volt, ahol a költő gyerekként sokszor megfordult testvéreivel, hiszen József Attila édesanyja is Szabadszálláson született. A csőszház előzetes bejelentkezéssel a mai napig látogatható.

Szintén a település érdekessége a Fülöpszállás-Szabadszállás és Szabadszállás-Kunszentmiklós határában található kunhalom, kun szoborral, melyet 2009. szep­tember 18-án avattak, az összetartozás és összefogás jelképeként.

Petőfi Sándor-emlékmű (Szabadszállás)
forrás: https://kirandulastervezo.hu/latnivalo/szabadszallas/petofi-sandor-emlekmu

Dörmögő ház (Szabadszállás)
forrás: http://www.strazsatanya.hu/index.php/ajanlott-programok-2/dormogo-haz-sz...

Pápa

Pápa a Kisalföldön található, közel 30.000 lélekszámú történelmi város Veszprém vármegyében. Petőfi Sándor többször is visszatért ebbe a városba. 1841 februárjában kapta meg elbocsátó levelét a hadseregből, ezután érkezett Pápára, ahol beiratkozott a református főiskolára. Szegénysége és nyughatatlan természete miatt akkor nem maradt sokáig a városban, de 1841 októberében ismét visszatért. Fölvették a református főiskola logikai osztályába. Tarczy Lajos tanár beajánlotta házitanítónak egy ügyvédhez, tanításáért ellátást s pár forint havi fizetést kapott. Az iskolai évet eredményesen végezte, barátaival, Jókai Mórral és Orlay Petrich Somával együtt. Itt érte az az öröm, hogy A borozó című költeménye 1842 május 22-én megjelent az Athenaeumban, a főiskolai képzőtársaság irodalmi pályázatán pedig jutalmat és dicséretet nyert verseivel. A nyári szünidőt követve ugyan visszatért Pápára, de tanulmányait már nem folytathatta, mert nem akadt semmiféle mellékkeresete, szülei pedig olyan szegénységben éltek, hogy támogatásukra nem számíthatott.

A forradalom 125 éves évfordulóján egész alakos álló szobrot állított a város a költőnek. A szobrot nem más, mint a szintén pápai diák Somogyi József készítette el, bronzból.

A város egyik nevezetessége az ország egyetlen Kékfestő Múzeuma, amely még európai viszonylatban is egyedülálló ipartörténeti emléknek számít. A tárlat bemutatja a kékfestés teljes munkafázisát, így betekintést enged a ma is virágzó mesterség, valamint a bonyolult eljárás rejtelmeibe. 2018 novemberétől a magyarországi kékfestés hagyománya az UNESCO emberiség szellemi kulturális örökségek listáján szerepel. A kiállításon igazi régi vásári hangulatban mutatják be a magyarországi aktív műhelyek kollekcióit, amivel emléket állítanak az egykori mestereknek.

A múzeum mellett szintén kiváló kikapcsolódás a pápai Esterházy-kastély is, mely barokk stílusban épült és 1784-ben készült el. A kastélyban több program közül válogathatnak az odalátogatók. A gyerekeket interaktív programokon keresztül ismertetik meg a barokk korral és az Esterházy családdal. Emellett készíthetnek bonbont és egy legókiállítás is várja őket. A felnőttek közben megtekinthetik az időszaki kiállításokat, részt vehetnek élő tárlatvezetésen, és akár még barokk stílusú ruhákat is felpróbálhatnak egy fotó erejéig.

Kékfestő Múzeum (Pápa)
forrás: https://szallas.hu/programok/kekfesto-muzeum-papa-p2846

Esterházy-kastély (Pápa)
forrás: https://www.programturizmus.hu/partner-eszterhazy-kastely-papa.html

Segesvár

Románia területén található az a város, ahol Petőfi Sándor eltűnt. A költő az orosz sereg közeledésének hírére, 1849 július elején, Pestről a békésmegyei Mezőberénybe menekült Orlay Petrich Somához, majd innen is továbbkocsizott, s nejét Tordán hátrahagyva, július 25-én Berecken csatlakozott Bem tábornok seregéhez. Hat nap múlva, 1849 július 31-én történt a segesvári csata. Az orosz ezredek szétszórták Bem seregét, és ekkor veszett nyoma a költőnek is ebben a véres ütközetben.

Segesvár UNESCO-védelem alatt álló erdélyi város, mely a Nagy-Küküllő partján fekszik festői környezetben, 45 km-re Marosvásárhelytől. A település lélekszáma huszonötezer körüli. Segesvár a középkorban egyike volt Erdély legfontosabb városainak, mind gazdasági, mind egyházi szempontból. A város történelmi központja 1999-ben vált a világörökség részévé. A segesvári vár valamikor 14 toronnyal büszkélkedhetett, ebből ma 9 látható. A tornyokat 930 méter hosszú várfal köti össze, és valamennyi torony a védelmére kijelölt céh nevét viseli.

A város látnivalói közül mindenképpen említésre méltó az Óratorony, amely a város minden részéből látható. Az Óratorony kapuja vezeti be a várba a látogatót, és ez a város szimbóluma is. A torony 64 méter magas. Feljegyzések szerint a 14. században emelték, és az 1676‑ban történt nagy tűzvész után 1677-ben újjáépítették tiroli és salzburgi építőmesterek vezetésével.

Segesvár egy másik nevezetessége, mely kihívás egyben, a 17. században épült Diáklépcső. Több mint százhetven lépcsőfokát fedett fa ácsolat védi. Felsővárost köti össze a város legmagasabb pontjával, az evangélikus templom mellett álló iskolával. Ez a lépcsősor jó módszer a meredek domboldal megmászására is, főleg, ha esik az eső.

S ha folytatnánk a költő életútjának megismerését, érdemes ellátogatni Aszódra, ahol Petőfi tanult, vagy Kecskemétre, ahol színész volt, Sopronba, ahol katonának állt és az újonckiképzésen vett részt. Ha pedig elhagyjuk az országhatárt, hogy Segesvárt lássuk, nem hagyhatjuk ki Nagykárolyt sem, ahol 1846. szeptember 8-án először találkozott a költő Szendrey Júliával.

Segesvár
forrás: https://commons.wikimedia.org/wiki/File:Sighisoara_Centrul_
istoric_%288%29.JPG

Diáklépcső (Segesvár)
forrás: https://www.welcometoromania.eu/Sighisoara/Sighisoara_Scara_
acoperita_m.htm