Láss előre: pályaorientációs lehetőség az Oktatási Hivatal jóvoltából

Milyen céllal jött létre, milyen funkciót lát el, illetve mennyire tud segítséget nyújtani a pályainformációk területén a Pályaorientációs Mérő- és Támogatóeszköz?

A Pályaorientációs Mérő- és Támogatóeszközt egy uniós projekt keretében kezdtük el fejleszteni 2017-ben, amit 2021 őszére sikeresen lezárhattunk. A projekt célja az volt, hogy a köznevelési intézményekben dolgozó pedagógusoknak, illetve az ott tanuló diákoknak segítséget nyújtsunk a pályaválasztáshoz, valamint magához a pályaorientációhoz, ami önmagában egy igen hosszú folyamat. A pályaválasztás természetesen egy nagyon hangsúlyos kérdés, amihez az OH – ennek a projektnek a megvalósításával – szeretett volna segítséget nyújtani. Célcsoportként az általános iskolák 7–8. osztályosait, és a középiskolásokat határoztuk meg, továbbá a szülőket, a pedagógusokat, valamint a pályaválasztásban dolgozó más szakembereket. Első pillanattól kezdve egyértelmű volt, hogy online eszközt fejlesztünk, hiszen manapság kiemelten fontos, hogy az mindenhonnan elérhető legyen, Budapesttől akár az ország legtávolibb szegletéig.

Milyen elvek és célok mentén dolgozták ki a Pályaorientációs Mérő- és Támogatóeszközt?

Egyrészt arra koncentráltunk, hogy elegendő információt biztosítsunk a munka világáról. Másrészt kifejezetten lényegesnek tartottuk az önismeretet, tehát szerettük volna, ha az a diák, netán pályaváltó, aki használja az eszközt jobban megismerje önmagát, képességeit, erősségeit és esetleges gyengeségeit. Az eszköz nem a hiányosságokra fókuszál, hanem segít felismerni azokat a tulajdonságokat, amelyekben az adott személy kiemelkedő, amiben vannak erősségei. Az egész eszköz abban nyújt segítséget, hogy megmutassa, miben vagyunk jók, és merre érdemes elindulnunk.

Ugyanakkor úgy gondoltuk, hogy elengedhetetlen a naprakész friss információk nyújtása is. De leginkább azt emelném ki az elveink közül, hogy tényleg egy támogató, edukatív eszközt szerettük volna létrehozni – bár a nevében mérőeszköz szerepel, tulajdonképpen sokkal inkább a támogatásra fókuszáltunk. Fontos, hogy az eszköz használata anonim: tehát mi, az eszköz fejlesztői csupán statisztikákat látunk, amit elemezni tudunk, amiből következtethetünk különböző trendekre, népszerű szakmákra, de mást nem tudhatunk meg, hiszen személyes adatokról beszélünk, amelyeknek a védelme mindig kardinális elv volt.

Kik használhatják a POM-ot, illetve kiknek érdemes meglátogatni a https://pom.oktatas.hu/ weboldalt?

Az eszközt – ahogyan korábban említettem – alapvetően két korcsoport, az általános iskola 7–8. évfolyama és a középiskola 10–12. évfolyama számára hoztuk létre. Egyrészt azért választottuk ezt a két korcsoportot, hogy a POM segítséget nyújtson azoknak, akik még nem tudták eldönteni, mit is szeretnének tanulni, mivel is szeretnének foglalkozni. Másrészt azok számára is merem ajánlani az eszközt, akik tudják, hogy mit szeretnének, azonban szeretnének megerősítést kapni. Persze ez egy kétélű kérdés, hiszen vagy megerősít abban, vagy elgondolkodtat bennünket, hogy érdemes-e azt a szakmát választani, amire eleinte gondoltunk. Nemcsak a köznevelésben tanulók tudják sikerrel használni az eszközt, hanem akár a felsőoktatásban tanulók is, akik az egyetem első vagy második évében jöttek rá, hogy mást szeretnének tanulni; tehát a pályakorrekcióban is segítséget nyújthat az eszköz. Mindemellett természetesen bárki számára hasznos, aki komolyan gondolkodik a „hogyan továbbról”.

Pedagógusként vagy szülőként hogyan érdemes használni az eszközt?

Elsőként azt ajánlom, hogy mind a pedagógus, mind a szülő ismerkedjen meg a POM-mal. Olvassa el a felhasználást segítő anyagokat az OH honlapján. Majd keresse fel a POM honlapját is, regisztráljon, és ismerje meg a kérdőíveket, tanulja meg a felület kezelését. Hasznos, ha az előbb említett platformokon fellelhető gyakori kérdésekre adott válaszokat elolvassa. Nagyon gyorsan és egyszerűen elsajátítható az eszköz használata.

Hogyan kell használni, milyen instrukciók mentén érdemes a Pályaorientációs Mérő- és Támogatóeszközt segítségül hívni? Hogyan méri fel egy-egy tanuló jellemzőit?

Egy gyors regisztrációt követően el kell készíteni a profilunkat, amiben olyan adatok vannak, amelyek nem teszik beazonosíthatóvá a kitöltőt, de nagyon fontosak az eszköz pontos működésének szempontjából, például lakóhely típusa, iskolatípus, kor vagy nem. Miután a profilunk elkészült, elkezdhetjük a kérdőívek kitöltését.

Négy kiemelt területet mér az eszköz: az érdeklődést, a munka világának szempontjából fontos kompetenciákat és személyiségvonásokat, valamint a természettudományos, ún. STEM-terület (magyarul: MTMI) iránti érdeklődést. Utóbbi némiképp elkülönül a többi kérdéssortól, hiszen a másik három viszonylag egyformán működik, bármikor abbahagyhatóak, nincs időkorlát a kitöltéséhez, nincsen jó vagy rossz válasz. A kérdésekhez jellemzően ötfokú Likert-skála kapcsolódik. A kérdések között vannak ugyanakkor háromfokú skálák, vagy igen-nem válaszlehetőséget megadó válaszok. Csak akkor lehet egy oldalról továbblépni, ha ott mindent kitöltöttünk, amíg viszont az adott kérdőívet töltjük, bármikor vissza tudunk térni egy-egy kérdéshez, hogy ott esetleg újragondoljuk a válaszainkat. Amikor pedig befejeztük és kilépünk, a rendszer lezárja az adott kérdőívet, és később már nem tudunk módosítani a válaszokon. Mindegy, hogy ezeket a kérdőíveket milyen sorrendben töltjük ki, azt szabadon választhatjuk meg.

Az MTMI-feladatsorban nem a hagyományos iskolai tudást mérjük, hanem az ismeretek gyakorlati alkalmazását, a logikus gondolkodást, valamint az adott terület iránti érdeklődést szeretnénk föltérképezni. Ebben a feladatsorban vannak jó és rossz válaszok, sőt a kitöltés időkorlátos, ugyanis 45 perc áll rendelkezésre a 30 feladat megoldására.  Természetesen abba lehet hagyni, azonban az addig eltöltött idő elvész, és a rendszer nem menti el a korábbi válaszainkat, hanem egy új feladatsort generál számunkra egy bemért feladatbankból. Témák szerint szóba kerül az élő-élettelen természet, a műszaki, a digitális tudás és a matematika ismerete.

Miután mind a négy kérdőívet sikeresen kitöltöttük, területenként kapunk visszajelzést a rendszertől, amelyekből kiderül, milyen az adott személy érdeklődése, milyen kompetenciákkal rendelkezik, illetve, hogy milyen személyes tulajdonságai vannak – ezek grafikus és szöveges visszajelzések, amelyek mindig a korosztályos átlaghoz viszonyítanak. A grafikus ábrák egy átlagtartományon belül vagy azon kívül jellemzik az adott kitöltőt, amit viszont érdemes hangsúlyozni, hogy ezek sohasem a jó vagy rossz tulajdonságokat bemutató ábrák, sokkal inkább egy önmagunkról kialakított értéket és képet mutat meg az eszköz. Az elkészült adatokból a rendszer – egy bonyolult matematikai algoritmus segítségével – létrehoz egy ún. komplex profilt, amibe mindent „belehúz”, amit egészen addig vizsgált. Az így kialakult kép alapján ajánl a regisztrált felhasználó számára hozzá legjobban illeszkedő szakmákat, foglalkozásokat.

Számtalan személyiség- és önismereti tesztet találhatunk lépten-nyomon. Ezek adták a POM alapját jelentő kérdőívek kidolgozását?

A projekt során gyakorló pedagógusokkal, illetve a Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat Továbbtanulási és Pályaválasztási Tanácsadójának szakembereivel dolgoztunk együtt, akik szintén használnak – használtak már korábban is – különféle mérőeszközöket, és pontosan ez a sokféle eszköz adta az alapötletet, hogy készítsünk egy komplex eszközt, ami sok szempontból képes vizsgálni a tanulókat.

Milyen visszajelzések érkeztek, amióta a POM elstartolt?

Ahogyan elkészültek az eszköz egyes funkciói, rögtön kipróbáltuk, és a visszajelzések segítségével finomhangoltuk azokat. Több mint tízezer tanuló működött együtt velünk a POM elkészültében, valamint több száz iskola segítette munkánkat. Ennek az együttes munkának lett az eredménye a 2021 júniusában élesített eszköz, amihez – szerencsére – sikerült egy pedagógus-továbbképzést is indítanunk, ahol a pedagógusok a POM működésével és a pályaorientációs folyamat támogatásával ismerkedhetnek meg. A POM használatáról érkező visszajelzések egyértelműen pozitívok. Mindent figyelembe véve úgy érezzük, hogy a POM esetében egy valóban hasznos és sikeres fejlesztésről beszélhetünk.