Új Köznevelés, 2025/1-2

Manapság alapvetésnek számít a vizualitás hegemóniája a tartalomfogyasztási szokások, platformok és médiumok vonatkozásában – ezért is válik minden eddiginél fontosabbá ennek pedagógiai integrálása, és a film mint formanyelv meggyökereztetése az oktatásban. A feladat nagyban múlik a szaktanári fantázián, hiszen temérdek új, kreatív megoldást tesz szükségessé. Az oktatói gyakorlat megújítása azonban nehezen képzelhető el megfelelő minőségű szakmai segítség nélkül. E kihívásra adott pedagógiai válaszok, valamint a gyakorlati megújulást támogató lehetőségek és tansegédletek világába Konczer Kinga, a Forrai Metodista Gimnázium és Művészeti Technikum magyar–dráma szakos pedagógusa és Erdős Emese, az NFI Filmarchívum oktatási projektmenedzsere kalauzolt el minket.

A Magyar Drámapedagógiai Társaság január 4-én megválasztotta új elnökét, Körömi Gábort, aki hosszú évek óta aktív szereplője a hazai drámapedagógiai életnek. A szakmában eltöltött évtizedek alatt számos területen szerzett tapasztalatot, legyen szó színházi nevelésről, pedagógusképzésről, vagy magáról a színjátszásról. Elnöki programjában kiemelt célként tűzte ki a drámapedagógia intézményes hátterének megerősítését, a szakmai közösség összetartását és a fiatal generáció bevonását. Az alábbi interjúban többek között arról beszél, milyen változásokat szeretne elérni a társaság élén, hogyan látja a drámapedagógia jelenlegi helyzetét Magyarországon, és milyen tervei vannak a jövőre nézve.

A vasúti biztonság napjainkban kiemelt jelentőségű, hiszen a balesetek száma miatt egyre nagyobb az igény arra, hogy a közlekedés minden résztvevője, főleg a fiatalabb generáció tudatosan és felelősségteljesen viselkedjen. Molnár Péter tapasztalt mozdonyvezetőként több évtizede dolgozik a vasúti közlekedésben. Egyedi perspektívából beszél a vasúti balesetekről, a mozdonyvezetők lelkivilágáról és a közlekedésbiztonság fontosságáról. Számos alkalommal hangsúlyozta, hogy a figyelmetlenség és a fegyelmezetlenség a legfőbb tényezők a vasúti átjáróknál történt baleseteknél, ugyanakkor mindig kiemeli a tudatosítás, az oktatás és a modern technológia jelentőségét ezek megelőzésében. Molnár Péter személyes tapasztalatai és elkötelezettsége révén fontos szerepet játszik országos vasútbiztonsági programokban és a közlekedési kultúránk fejlesztésében. Mindezek mellett egyik legfőbb törekvése, hogy egyre több iskolába szervezzen balesetmegelőzési előadásokat. Az alábbi interjúban megosztja velünk tapasztalatait és meglátásait arról, hogyan lehet a fiatalokat és családjaikat hatékonyan felkészíteni a vasúti környezet veszélyeire, és milyen módszerekkel előzhetők meg a balesetek. Beszélgetésünk során szó esik az előadás-sorozat hátteréről, céljairól, a technológia szerepéről és a közösségi együttműködés fontosságáról.

A KRÉTA Idegennyelvi Felkészítő Modul (KRÉTA IFM) a Köznevelési Regisztrációs és Tanulmányi Alaprendszerbe (KRÉTA) beillesztett, idegen nyelvek tanulását és tanítását támogató alkalmazás, vagyis egy modern nyelvtanító/nyelvoktató app, ami játékos, izgalmas feladataival élvezetessé és hatékonnyá varázsolja a nyelvtanulást.

Az olvasás nem csupán szórakozás, hanem lélektani utazás is – erre épít a biblioterápia valamennyi alakváltozata, amely mélyenszántó szövegek és narratív összefüggések erejével vesz rá önismeretünk elmélyítésére és támogat lelki gyógyulásunk útján. A soron következőkben szöveg és lélek interakciójába kívánunk bepillantást nyerni, arra keresve választ, hogyan segíthet a történetek befogadása, megalkotása és mesélése önmagunk és mások őszinte felismerésében és megértésében. Szó lesz a terápiás olvasás formáiról, egyéni és csoportos alkalmazásáról, valamint arról, hogyan válhat az olvasás eszközzé az önreflexió, a stresszcsökkentés és a személyes fejlődés szolgálatában.

A magyar irodalom klasszikusai között kiemelt helyet foglal el Jókai Mór életműve, amely generációk számára jelentett meghatározó olvasmányélményt. Mostanában azonban egyre gyakrabban felmerül a kérdés: mennyire időszerűek ezek a művek, és hogyan lehet őket közelebb hozni a fiatalokhoz? A kötelező olvasmányok listájának átalakítása és az irodalomtanítás korszerűsítése folyamatos szakmai viták tárgya, amelyekben a pedagógusoknak kulcsszerepük van. Szentpáli Csabával, a soproni Eötvös József Evangélikus Gimnázium, Egészségügyi Technikum és Művészeti Szakgimnázium magyar nyelv és irodalom–angol–mozgóképkultúra és médiaismeret szakos tanárával, igazgatóhelyettesével arról beszélgettünk, miért fontos Jókai műveinek ismerete, milyen szerepet játszanak a klasszikusok az irodalomoktatásban, és milyen módszerekkel lehetne a 21. századi diákok számára is élményszerűvé tenni a nagyepikai alkotásokat.

Táncolj még!
Csinibaba Táncdalfesztivál
2025. május 29. csütörtök

Kétszáz éve, 1825. február 18.-án, Komáromban, Jókay Móric néven látta meg a napvilágot a márciusi ifjak egyike, a „nagy magyar mesemondó”, Jókai Mór (1825–1904), a magyar irodalom egyik legkiválóbb, legolvasottabb alakja. Nemesi gyökerekkel ugyan, de polgári körülmények között nevelkedett, Ásvai Jókay József és Pulay Mária legkisebb gyermekeként.