Új Köznevelés, 2024/9-10

A Nemzeti Pedagógus Kar alapítása óta eltelt évtized a magyar köznevelés szempontjából meghatározó időszak volt. A Kar tevékenysége az oktatási rendszer fejlődését szolgálta, miközben igyekezett biztosítani a pedagógusok érdekeinek hiteles képviseletét. Interjúnkban Horváth Péter, az NPK elnöke részletesen beszél a szervezet elmúlt éveiről, a szakmai tagozatok szerepéről, valamint a köznevelés előtt álló legfontosabb feladatokról. Szó esik a szervezet működésének demokratikus alapjairól, az oktatáspolitikai döntéshozókhoz fűződő együttműködéséről, és arról, miként válik egyre inkább a pedagógustársadalom meghatározó szakmai fórumává. Az interjú betekintést nyújt az idei tanév újításaiba, valamint az NPK tízéves jubileumának megünneplésébe is, amely során nemcsak az elmúlt időszak eredményeit, hanem a jövő kihívásait és célkitűzéseit is mérlegelték.

A mai világban egyre több teher rakódik a pedagógusok és diákok vállára. Ezért sem lehet túlbecsülni annak a kiterjedt háttérintézményi rendszernek a munkáját, amely a jogszabályi keretrendszer biztosítása mellett a szakmai előrehaladásban is segíti az oktatás szereplőit. Egy ilyen átfogó, hálózatos szervezeti struktúra működéséhez elengedhetetlen a világos kommunikáció és az empátia – a szakmaiságot átlelkesítő emberség. Az Oktatási Hivatal (OH) intézménytámogatói folyamatairól Selmeczi Zoltán, a Pedagógiai-szakmai Szolgáltatások Koordinációs Főosztályának vezetője segítségével nyerhettünk egy teljesebb, emberi képet.

A nevelés, az oktatás célja és kihívásai napjainkban komoly társadalmi viták tárgyát képezik. A Köznevelési Tudományos Tanács 2024. november 14-én tartott nagyszabású tudományos konferenciáján a résztvevők a magyar oktatás jövőjét, a tanulási folyamatokat, a motiváció és a kompetenciák fejlesztésének új irányait vizsgálták. A plenáris és szekcióülések előadásai révén az esemény bepillantást nyújtott abba, hogyan viszonyul a hazai oktatási rendszer a globális kihívásokhoz és milyen megoldások születhetnek a pedagógiai innováció és a tudományos alapú megközelítések segítségével.

A mesterséges intelligencia (’artificial intelligence’ – AI) korunk egyik alapjelensége. Komoly viták zajlanak e vívmány művészetekhez, tudományokhoz és pedagógiához fűződő viszonyáról, ám a technológia újszerűsége még nem engedi, hogy konklúzióra jussunk annak hatásait illetően. Annyi biztos, hogy sok múlik a felhasználók szándékán és felkészültségén. A közfelfogásban többnyire egészen negatív kép él az AI és a pedagógia viszonyáról: az ismeretek elsajátításának és visszaadásának kiváltóját látják benne. Kérdés, hogy problémát jelent-e mindez, és ha igen, miért és mi volna a megoldás; ahogy kérdés az is, hogy mi a szerepe az AI-nak a pedagógiában és milyen lehetőségek állnak a pedagógusok és diákok rendelkezésére az új technológia etikus és megfelelő használatára. E kérdések felfejtésében Koren Balázs matematikatanár, egyetemi oktató, oktatási szakértő volt segítségünkre.

Az oktatás és a mesterséges intelligencia találkozása a jövő egyik legfontosabb kérdésévé nőtte ki magát. Hogyan formálhatja át az AI a tanítás és tanulás hagyományos kereteit? Mit jelent ez a munkaerőpiac számára? Egyesek szerint fenyegetést jelent, mások a hatékonyabb munka lehetőségét látják. Dr. Horváth Lászlóval, az Eötvös Loránd Tudományegyetem adjunktusával beszélgettünk a mesterséges intelligencia munkaerőpiacra gyakorolt hosszú távú hatásairól, különös tekintettel az oktatásra. Szó esett a technológiában rejlő lehetőségeiről, a tanárok új szerepeiről, a diákok tanulási élményeinek gazdagításáról, valamint azokról az etikai és szabályozási kihívásokról, amelyek az AI használatával járnak. Kitértünk arra is, hogy mely képességek válhatnak a jövőben elengedhetetlenné és hogyan készülhet fel az oktatás ezekre a változásokra.

A mesterséges intelligencia (MI) megjelenése és rohamos fejlődése jelentős hatást gyakorol a mindennapi életünkre, beleértve az oktatás világát is. Alkalmazása az iskolákban nemcsak az edukáció hatékonyságát növelheti, hanem gyökeresen átalakíthatja a tanítás és a tanulás hagyományos kereteit is. A technológia által kínált lehetőségek azonban új kihívásokat és kockázatokat hoznak magukkal, amelyek átgondolt megközelítést igényelnek.

A világnapok, nemzeti és nemzetiségi ünnepek számontartása kulcsszerepet játszik a társadalmi hídépítésben, az egymás mellett élő, akár egymásnak otthont adó népek és kultúrák találkozásában. Hazai Ízek című rovatunk sajátos ízein keresztül mutatja be az egyes szomszédos népek, velünk élő nemzetiségek, valamint azon országok kultúráját és hagyományait, ahol elszármazott honfitársaink élnek nagy lélekszámban. Ezúttal a svéd konyha kerül terítékre.

Öt kémiatanár vehette át idén a Magyar Kémiaoktatásért díjat

Idén öt kiemelkedő pedagógust tüntettek ki a Richter Gedeon Alapítvány által alapított Magyar Kémiaoktatásért díjjal. Az átadó ünnepséget immár huszonötödik alkalommal rendezték meg, ahol a nyertesek fejenként másfél millió forintot kaptak – olvasható az alapítvány közleményében. A szervezet kifejezetten azoknak a