Új Köznevelés, 2024/5-6

Idén április 16. és 26. között rendezte meg a Budapesti Pedagógiai Oktatási Központ a Tavaszi Pedagógiai Napok című rendezvénysorozatot, amelynek során a legkülönfélébb témakörökben vehettek részt az érdeklődő pedagógusok ismeretbővítő előadásokon, beszélgetéseken és workshopokon. Az előadások alkalmat adtak a rendszerszintű változások és innovációk ismertetésére, valamint a pedagógiai tapasztalatok és jógyakorlatok megosztására. A közel 80 programból álló rendezvényről a teljesség igénye nélkül, nyolc megtekintett esemény tükrében tudósítunk.

2024. április 10-én már 6. alkalommal rendezték meg az iskolai fotózással foglalkozó workshopot – ezúttal online, amelyen üzleti, funkcionális és fotós szakmai szempontból is bemutatták a kifejezetten az intézményi fotózás adminisztrációs folyamatait digitalizáló, globálisan használható fotóportált, az iskolaevkonyv.hu-t. A rendszer Magyarországon egyedülálló módon lehetővé teszi, hogy több fotós párhuzamosan is dolgozhasson benne, és a saját nevében értékesíthesse a fotókat egy védett online felületen. Ennek kapcsán beszélgettünk Ruzsinszki Viktorral, a fejlesztő cég ügyvezetőjével.

35 év alatt rengeteg változást, újdonságot, örömteli és kihívást jelentő helyzetet megél az ember. Szakmai szempontból jelentős tőkét és tapasztalatot jelent egy területen vagy területcsoporton belül eltölteni ennyi időt. Kérdés, hogy a sok évtizedes pedagógiai tapasztalatok visszaforgathatók-e, és ha igen, milyen mértékben az oktatás megújításának és korszerűsítésének folyamataiba, illetve, hogy milyen új eszközök állnak a pedagógusok rendelkezésére az ismeretátadásra és az ismeretszerzés megszerettetésére. Sipos Imrével, az Oktatási Hivatal (OH) tartalomfejlesztési és tankönyvkiadási elnökhelyettesével beszélgettünk.

Az oktatás feltételeinek megteremtése, az intézményi háttér biztosítása, valamint a felelős, szakmai keretek között zajló forrásfelhasználás kiterjedt, átfogó rendszerműködést tesznek szükségessé, amely minősége és hatékonysága minden kapcsolódó területen érezteti hatását. Hogy milyen feladatokkal és kihívásokkal kell szembenézni ezen feltételek biztosítása során, illetve kinek a felelőssége egy kiterjedt intézményi közeg megfelelő működtetése – ezekről a kérdésekről beszélgettünk Mészárosné Pék Anitával, az Oktatási Hivatal (OH) gazdasági, jogi és üzemeltetési elnökhelyettesével.

A természetjárás, a környezet megismerése alaposan átalakíthatja az ember világhoz való viszonyulását. Minden környezetünkben zajló működésre reagál az emberi szervezet, ezért sokan a nagyvárosi levegőből fakadó nehézségeket és a stresszel telt napokat természetbeni töltődéssel, élményekkel próbálják feloldani. Megnyugvás, a természethez való újrakapcsolódás-e, ha a fák között vagy a füvön pihenve tisztítjuk meg az elménket a hétköznapok ügyes-bajos teendőitől? Bedő Kornél tanárral, természetfotóssal kerestünk válaszokat.

Az emberiség lelki szükséglete a béke és a biztonság. A modernizáció gyors folyamatai közepette viszont az ember életének részévé vált a jövőtől való félelem, a bizonytalanság. A technikai fejlődés nyomán megváltozott az életmód, aminek az lett a következménye, hogy számos civilizációs betegséggel kell megküzdenünk. A mozgásszegénység okozója lett a legkülönfélébb betegségeknek: az ízületi

Furcsa ellentmondás, hogy korunk kommunikációs robbanása ellenére egyre kevesebben rendelkeznek az ékesszólás klasszikus erényével. Annál nagyobb szükség van a tudatos párbeszédre a nyelvhasználat és a nyelvművelés jelenét és jövőjét illetően. A nyelvművelés helyzetéről és kilátásairól a közmédia nyelvművelő műsorainak rendszeres szereplőjével, az Édes Anyanyelvünk és a Magyaróra folyóiratok szerkesztőjével, az ELTE Nyelvtudományi Doktori Iskola doktoranduszával, Blankó Miklós nyelvésszel beszélgettünk.

Kérdések sorát tehetjük fel magunknak arról, mennyire szükségszerű nyelvi hagyományainkat megőrizni, vigyázni mindarra, amit őseink ránk bíztak. A hétköznapi ember számára természetes a beszéd, hogy anyanyelvünket folyékonyan beszéljük, ebből adódóan pedig a legtöbben otthonunknak ismerjük a nyelvet. Pedig aligha van nehezebb, mint egy nyelv elsajátítása, és ez nem kevésbé érvényes anyanyelvünkre is, amelyet mindennap tanulunk, hiszen a nyelv egy folyton változó rendszer. A nyelvi hagyományok kérdéséről és a szónoklás tudományáról Nyiri Pétert, A Magyar Nyelv Múzeuma igazgatóját és az Anyanyelvápolók Szövetségének alelnökét kérdeztük.

PROGRAM

Mesterségek ünnepe

Győzelem: budakeszi gimnazisták nyerték a Legyél te is pénzügyi junior klasszis! diákversenyt

A budakeszi Prohászka Ottokár Katolikus Gimnázium csapata nyerte az idén hetedik alkalommal rendezett Legyél te is pénzügyi junior klasszis! diákversenyt. Második helyen végzett a kőszegi Jurisich Miklós Gimnázium és Kollégium csapata, harmadik helyen pedig a budapesti II.

A világ első európai felosztása

530 éve írták alá a tordesillasi szerződést