Új Köznevelés, 2024/3-4

Volt 150 éve egy nagy üres telek a 

A 2012-es Nemzeti alaptanterv (a továbbiakban: Nat 2012) felülvizsgálatának és módosításának egyik fontos célja volt a tanulói munkaterhek csökkentése, ennek érdekében történtek változtatások a 2020 szeptemberében felmenő rendszerben bevezetett, módosított Nemzeti alaptantervben (a továbbiakban: Nat 2020).

Fontos megjegyezni, hogy a tantárgyak tartalmi változásait a szakértőknek úgy kellett megoldaniuk, hogy egyszerre kellett szem előtt tartaniuk az adott tantárgy alapját képező tudományág legfrissebb ismereteinek beépítését (a tananyagok korszerűsítését), a tanulás eredményességét támogató rendszerezettséget, a didaktikai szempontokat (a tanulás támogatását) és a már említett terheléscsökkentési szempontokat is.

Az alábbi összefoglaló ezen célok teljesülését a matematika és a természettudományok esetében vizsgálja. A tantárgyak tartalmi változásait a Nat 2012 és a Nat 2020, az ezek alapján készült kerettantervek, valamint a korábbi és a 2024 tavaszától hatályos érettségi vizsgakövetelmények összevetésében vizsgáltuk.

Az elmúlt években teljesen megújult a magyar felsőoktatás, és számtalan változás történt a felnőttképzés, a szakképzés és az innováció területén is. A cél ezen négy területen egy és ugyanaz: a magyar gazdaság és a magyar társadalom igényeire reagáló, versenyképes struktúrák kialakítása, amelyek hazánk tudásgazdagságát, szuverenitását és jövőképességét erősítik. A megújult felsőoktatás eredményeiről, a különböző területek sikereiről, a jövőbeni tervekről Hankó Balázs felsőoktatásért, innovációért, szakképzésért és felnőttképzésért felelős államtitkárral beszélgettünk.

Napjainkban a széles körben hozzáférhető digitális eszközök és trendek nem csupán a szociális és magánéletet, de az oktatás tereit és módszereit is aktívan formálják. Az új eszközök jelentette sokrétű változás kihívás elé állítja mind a pedagógusokat, mind a diákokat, sajátos módszertani és oktatástechnikai megújulást téve szükségessé. E változásokra reagálva egyre több ingyenesen elérhető online eszköz és tansegédlet jön létre, amelyek megtervezése, valamint kivitelezése sok esetben magas színvonalú tervezői és művészeti teljesítményt eredményez. Az okostankönyvek irodalomszekciójának felépítéséről, az egyes kapcsolódó digitális eszközök oktatásban betöltött szerepéről Dani-Pallósi Ágnessel, a Nemzeti Köznevelési Portál (NKP) irodalomtankönyv- és munkafüzet-fejlesztéseinek koordinátorával beszélgettünk.

Az elmúlt évtizedekben a diagnosztikai eljárások és a szakellátási lehetőségek fejlődésével megszaporodtak azok a felismerések, tünetek és zavarok, amelyek a társadalmi-szociális és egyéni fejlődés korai szakaszában, már az iskolaközösségeken belül is éreztetik hatásukat. Mit jelent mindez az oktatási intézményekre, a pedagógusokra, diákokra és nem utolsósorban az érintett családokra nézve? Mit jelent az SNI és a BTMN, illetve mit jelent az ezekkel való együttélés és küzdelem egy iskolás gyermek és közössége számára? Ezekről a kérdésekről beszélgettünk Takács-Budai Csilla gyógypedagógussal.

Plakátokon és elektronikus felületeken is megjelent a „Ne gondold túl!” kampány, ahol négy, fogyatékosságban érintett ember mosolyog ránk, és ad egyszerű tanácsokat arra, hogyan lehet velük megkezdeni a beszélgetést. A kampány célja az „akadálymentesítés a fejekben”. Az inkluzív szemléletről, felelősségvállalásról és ennek gyakorlati fejlesztéséről beszélgettünk Bokor Györgyivel, az Egy Sima, Egy Fordított – Egyesület az Inklúzióért szakmai vezetőjével.

A szociális érzékenyítés, a felmenőink megértése kulcsfontosságú a 21. századi ember számára. Számtalan pszichológiai szakkönyv foglalkozik manapság a transzgeneratív pszichológiai problémák megértésével, sőt az emlékezetkutatás is megannyi esetben szociális szempontból vizsgálja az egyes eseményeket. Társadalmi felelősségünk, hogy a múltba visszatekintve tanuljunk azokból a történésekből, amelyek meghatározzák a mai ember gondolkodását. A Holokauszt Emlékközpontban olyan múzeumpedagógiai foglalkozásokat tartanak, amelyek magukban hordozzák a szociális érzékenyítést. A programokról és a foglalkozásokban rejlő lehetőségekről Árvai Noémi múzeumpedagógus beszélt nekünk.

Immáron 35 éve segíti a rászorulókat a Magyar Máltai Szeretetszolgálat, amely indulása óta nemcsak országos lefedettségre, hanem nemzetközi ismertségre is szert tett. Hogyan sikerül a fennmaradáson túl egyre több szolgálattevőt bevonzani, s mi a szerepe a fiatalságnak a segítségnyújtásban? Többek között ezekről is beszélgettünk Benkőné Lengyel Melindával, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat szervezetfejlesztési vezetőjével.

Rovatunkban hónapról hónapra olyan fiatal sportolókat szólaltatunk meg, akik az évek során kitartó munkával egyre feljebb és feljebb jutottak választott sportágukban. Spori! című rovatunkban azzal a fiatal kenussal beszélgettünk, aki már gyerekkorában eldöntötte, hogy a vízi sportokat neki teremtették. Fiatalsága ellenére többször állt Európa-bajnoksági dobogón, többször elnyerte az első helyezettnek járó aranyérmet, majd egy közlekedési balesetben megsérült mindkét lába, melynek felépülési stációja még napjainkban is tart. A sikert sikerre halmozó tehetséggel, Horányi Dóra kenussal beszélgettünk.

SZÍNHÁZ

Presser–Sztevanovity: Pinokkió

130 éve nyílt meg a Farkasréti temető