Új Köznevelés, 2017/10

Az adventi időszak, a karácsonyra való készülődés a befelé fordulásról, a reményteli várakozásról, a meghittségről szól. Ebben az elmélkedéssel töltött csendes hónapban azonban nemcsak az év legszebb ünnepét várjuk, de végiggondoljuk azt is, mit hozott számunkra ez az esztendő. Szülőként én magam is különösen fontosnak tartom, hogy ezt az időszakot lehetőségeinkhez mérten a legszebbé

Az 1956-os forradalom eseményeire emlékezve a Budapesti Egyetemi Katolikus Gimnázium és Kollégium 7.a osztálya osztályfőnökük vezetésével a gimnázium munkácsi testvériskoláját látogatta meg Kárpátalján. A buszos kirándulásra az osztályt a gimnázium igazgatója, Endrédi Józsefné is elkísérte. Az utazást a Rákóczi Szövetség is támogatta.

Arany János egyetlen színpadi művet sem írt, mégis elképzelhetetlen nélküle a magyar színházművészet: több nemzeti drámánk létrejötténél bábáskodott, Shakespeare-fordítások kötődnek a nevéhez, és ifjúkori „színészkalandja” is visszaköszön műveiben. Az ő tréfás szóhasználata tette közismertté a látcsövet jelentő „színházi kukucs” kifejezést. Képzeletünkben érdemes ezzel az eszközzel Arany János és a színház kapcsolatának egy-egy epizódját is közelebbről szemügyre venni. 

Dr. Aczél Petra nyelvész, kommunikációkutató, egyetemi tanár a Budapesti Corvinus Egyetem Magatartástudományi és Kommunikációelméleti Intézetének vezetője és oktatója, az újmédia és a médiaretorika elismert kutatója, számos könyv és tanulmány szerzője, nem utolsósorban édesanya. Őt kérdeztük ember és média viszonyáról.

Miközben a modern és posztmodern korszak a legnagyobb értékválságot hozta el a mai diákok számára, a felnövekvő generációk soha nem látott mértékben ki vannak éhezve a stabil, kiegyensúlyozott példaképekre. Dr. Gloviczki Zoltánnal, az Oktatási Hivatal elnökével, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Társadalom- és Bölcsészettudományi Karának egykori dékánhelyettesével, volt egyetemi és középiskolai tanárral, valamint ötszörös családapával a tanárok és szülők örök, de megújulást követelő oktatói és nevelői feladatairól beszélgettünk.

A következő oldalakon Sózer-Pápai Zsuzsánna ibrányi tanárnő díjnyertes írását közöljük.
A pályamű első helyezést ért el a 2013-ban meghirdetett „Fogadj szót, fiam!” című pályázaton, amelynek célja az volt, hogy napjaink pedagógusai Szent Istvánhoz hasonlóan foglalják össze, öntsék formába intelmeiket a ma fiataljaihoz.

Vannak fontos pillanatok. Amikor fontos mondatok hangoznak el. Valakitől, aki fontos számunkra. Valamiről, ami fontos nekünk-másoknak.

Ezekről a pillanatokról, ezekről a mondatokról, ezekről az emberekről és témákról elmélet is született: „az emlékezetes üzenetek elmélete”.

Nem hallottam még erről az elméletről, amikor gyerek- és fiatalkoromban átéltem az emlékezetes üzenetek

„Fordulj az iskolapszichológushoz!”; „Nincs abban az iskolában pszichológus, hogy rendbe rakja azt a gyereket?”; „Mire való az iskolapszichológus, ha még ezt sem tudja megoldani?” – Tényleg, mire való az iskolapszichológus? Azért nem értelmetlen feltenni a kérdést, mert a pszichológián belül viszonylag új szakmáról van szó, és az iskolákban is viszonylag új tendencia, hogy legyen iskolapszichológus az intézményben. Nagyjából az 1980-as évek közepétől létezik iskolapszichológusi ellátás, és a 2000 utáni években vált majdnem általánossá. 

Digitális gyermekvédelem

„A magyar gyermekvédelmi rendszer működése az online környezetben történő gyermekveszélyeztetés tükrében”

Tájékoztató a köznevelési intézmények részére a magyar gyermekvédelmi rendszer működéséről

Összeállította: Iványi-Szabó Rita

Bod Péter Országos Könyvtárhasználati Verseny

Tárgy: Az Eszterházy Károly Egyetem OFI Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum ebben a tanévben is meghirdeti könyvtárhasználati versenyét, amelynek témája idén a víz. A verseny célja az információs műveltség és azon belül is a könyvtárhasználati