Új Köznevelés, 2014/10

A CIDREE az európai oktatáskutató és fejlesztő intézetek konzorciuma, melynek az OFI is tagja. Az 1990 óta fennálló szervezet célja kölcsönös tanuláson és tapasztalatcserén keresztül segíteni a tagintézmények munkáját, valamint képviselni a tagok érdekeit más nemzetközi hálózatokban. Alan Armstronggal, a CIDREE elnökével beszélgettünk az idei éves konferencián.

Segíteni észrevétlenül

Idén novembertől a Bayer cég jól ismert brandjei mellé egy harmadik név is pozicionálja magát a hazai köztudatban: MSMS, azaz Making Science Make Sense. Ezt a világszerte népszerű oktatási programot most Magyarországon is elindítja a Bayer Hungária Kft., aminek támogató partnere az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI), védnöke a Magyar Tudományos Akadémia Természettudományi Kutatóközpontja (MTA TTK), helyszíne a Csodák Palotája (CSOPA) lett, további közreműködői pedig a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Szent-Györgyi Albert Szakkollégiumának önkéntes hallgatói. Mivel hivatalosan nincs magyar fordítása a programnak, ezért a Bayer cég hazai vezetőinél: Dr. Gerhard Waltl ügyvezető igazgatónál és Alföldi Mária kommunikációs vezetőnél jártunk, hogy megértsük ennek a négy betűnek az üzenetét.

A mérnöki életpálya bemutatását középpontba helyezve szervezett tehetségprogramot középiskolásoknak a győri Széchenyi István Egyetem. Pup Dániel, a felsőoktatási intézmény Járműipari Kutató Központjának munkatársa, a SZEnergy Team hallgatói alapítótagja és menedzsere beszélt eddigi tapasztalataikról, ami a folytatást indokolja.

A huszonnegyedik óra utolsó perceiben járunk. A világ mégis úgy tesz, mintha minden a legnagyobb rendben volna. A fogyasztói társadalom – az elidegenedés újmódi válfaja – leszoktat arról, hogy összefüggésben lássunk okot és következményt. Nem végzünk kétkezi munkát, hogy jóllakjunk. Nem hat ránk közvetlenül az időjárás szeszélye. Távoliaknak tűnnek olyasféle globális folyamatok, mint fölmelegedés, a tengerszint emelkedése, az esőerdők barbár pusztítása, fajok kihalása. Vendéglátóm a béka példázatával érzékelteti léthelyzetünket: ha apránként melegítjük föl a vizet, a béka hagyja magát fölforralni a lombikban. Fűzné Dr. Kószó Mária mégsem borús. Gyakorló biológiatanárból és természetvédőből vált tanárok és tanítók mesterévé. A környezettudatosság fejlesztését az óvodapedagógus-, tanító- és középiskolai tanárképzésben végzi, így átlátja, tapasztalja az egymásra épülés lehetőségének folyamatát.  

Sólyom Barbara olasz szakot végzett, de legalább ilyen fontosnak érzi humánökológiai tanulmányait is. Nyelvtanári és tájépítészeti tapasztalatokkal egyaránt rendelkezik. Honnan ered e kettősség? Mivel foglalkozik egy környezeti nevelési munkatárs? Ilyen és hasonló kérdések mellett arra is választ kapunk az interjú során, hogy mit taníthat a fenntartható fejlődésről egy némettanár, és hogyan lehetünk környezetvédők csokoládévásárláskor.

„Mások figyelmét is fel kell hívnunk környezetünk védelmének fontosságára és arra, hogy nem feltétlenül kell nagy és költséges dolgokra gondolni.” – hangsúlyozták a diákok, akiknek korábbi iskoláiban a környezettudatos szemlélet kialakítása a mindennapok része. Így számos olyan jó szokás vált természetessé számukra, amellyel közös jövőnket, környezetünket védik.

Ennek a rövid írásnak a célja, hogy a környezeti nevelők, a felelősen gondolkodók figyelmét néhány filmre felhívja. A környezeti nevelés fogalma ma már kibővült: a természet szeretetére, a környezet (természeti és épített) védelmére irányuló figyelem mellett a gazdasági, társadalmi kérdések is fontossá váltak, a tét az emberiség fennmaradása. Ennek okán olyan témaköröknek az oktatásba való beemelése is indokolt, amelyek segítik a komplex és általában globális méretű problémák okainak megértését, a megoldások keresését.  Különböző témákban, több korosztály számára kerestünk filmeket, ajánlónkba Kollégáink javaslatait is figyelembe vettük.

Köszönet az ötletekért Dr. Dobszay Ambrusnak és Tóth Ilonának.

Először volt a fenntartható társadalom (Lester R. Brown kifejezése 1981-ből), majd jött a fenntartható fejlődés, illetve általában a fenntarthatóság. A fenntartható társadalom alapkérdése az, hogy hogyan hozható összhangba a népesség növekedése és a természeti erőforrások hasznosítása. A cél olyan fejlődés, tehát fenntartható fejlődés kialakítása, amely oly módon elégíti ki a jelen

december 14.
PÁGER ANTAL