Új Köznevelés, 2014/1-2

Ahány ország, annyiféle pedagógus-értékelési rendszer létezik. Ezen rendszerek elméletét Dr. Halász Gábor, az ELTE egyetemi tanára, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet tudományos tanácsadója jól ismeri. A téma szakértőjétől, aki többek között nemzetközi összehasonlító elemzésekkel, oktatáspolitikával és felsőoktatás-kutatással is foglalkozik, megtudtuk, manapság melyek a pedagógus-értékeléssel kapcsolatos nemzetközi trendek.

Megváltoztak a tanulási igények és szokások – és ez új készítési és szemléletmódot igényel a tankönyvek összeállításánál. Az új generációjú tankönyvekről, az ehhez kapcsolódó fejlesztő munkáról és a megváltozott tankönyvkiadási rendszerről beszélgettünk Dr. Kaposi Józseffel, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) főigazgatójával.

Szeptember óta minden kilencedik évfolyamos szakiskolás tanulónak lehetősége van az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) által kidolgozott Szakiskolai közismereti kísérleti tankönyvből tanulni. Kerber Zoltánnal, az OFI tudományos munkatársával beszélgettünk a kísérleti tankönyv mibenlétéről és kipróbálásának módszertanáról.

Tudásalapú társadalomban élünk, több értelemben is. A tudás generálja a fejlődést, és a munkaerőpiac igénye is nő a magasan képzett munkaerő iránt. Aki korán kiszorul az iskolarendszerből, vagy nem tudja folyamatosan frissíteni ismereteit, könnyen a társadalom peremére szorulhat. Az élethosszig tartó tanulásra való készség elsajátítása emiatt elengedhetetlen. Imre Annával, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet szakértőjével beszélgettünk.

A korai iskolaelhagyók számának csökkentését és a felsőfokú végzettséggel rendelkezők arányának növelését kiemelt célként fogalmazza meg az Európa 2020 stratégia. Az Európai Bizottság a cél megvalósításának érdekében egységes oktatási, képzési és ifjúságügyi program létrehozását, és több mint 15 milliárd euró elkülönítését javasolja. Thaisz Miklóst, az EMMI Köznevelés-fejlesztési főosztály vezetőjét ennek kapcsán arról kérdezzük: a hazai oktatásban melyek lesznek a fő témák.

A jog a gyermekvédelem fontos kiegészítője, de nem csodaszer – mondja a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának tagja, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem docense. Dr. Koltay András szerint az egész világra kiterjedő összefogásra van szükség, a gyermekekkel pedig őszintén kell beszélni a média lehetséges veszélyeiről.

A világháló egy olyan szerteágazó fa, ahol már követni sem tudjuk, hol végzi egy-egy kép, adat. Veszélyeiről ki tudna többet, mint az, aki egyszerre használja és kutatja? A témáról öt hozzáértő fiatal készített előadást Az internet nem felejt címmel. Januártól egy országjáró turné keretében hazánk középiskoláit veszik célba.

Valaha csata volt itt, ma az egyetlen fennmaradt hadszíntér, mely alkalmas a Magyar Honvédség átfogó bemutatására is, profi múzeumpedagógiával.

„Fennkölt szellemű egyházfőhöz méltó ama maradandó emlék, melyet Kalocsa városában egykori halhatatlan bíboros érseke, dr. Haynald Lajos, a hálából róla elnevezett csillagvizsgáló intézet megalapításával emelt. Ezen, a katolikus egyház tiszteletét és magyar hazánk díszét emelő alkotással a magasabb tudomány egyik főrangú intézetét teremté meg, melynek magasztos feladata fürkészni a mindenséget s föltárni csodáit, hogy ezáltal az ember megismerje annak mindenható alkotóját.” – olvashatjuk az 1928-ban a kalocsai csillagvizsgáló 50 éves jubileumára megjelent összefoglaló munkában. A Haynald Obszervatórium aranykorszaka azt az ideális közállapotot jelentette, amikor egy középfokú oktatási intézmény a köznevelés mellett kiemelkedő eredményeket produkáló tudományos egységnek is otthont ad. Írásunkban a csillagda történetét mutatjuk be – dióhéjban.

Dr. Nagy Ádám muzeológus 1965 óta gyűjti a nemzeti jelképeket: himnuszokat és címereket. Közel kétszáz nemzet himnuszát megszámlálhatatlan változatban felölelő gyűjteménye birtokában határozottan állítja: Kölcsey és Erkel alkotásánál nem találni szebbet a világ himnuszai között. Ám nemcsak Himnuszunk különleges, de a hozzá való viszonyulásunk éppígy. Kevés nemzet fia rendül meg annyira himnusza hallatán, mint a magyar, mégis ritka, hogy olyan húzódozva, szinte szégyenlősen énekelnék, mint mi. Az is „hungarikum”, hogy vérre menő vitákba bocsátkozunk a zenei változatok vagy épp címerformáink kérdésében.

A hetvenes évek végén egy szociológus megállapította: a magas kultúra dolgában jól állunk, ám a mindennapi kultúra (viselkedéskultúra) hagy némi kívánnivalót maga után. Kiemelte az érintkezésformák, a szociális, gazdasági és politikai kultúra hiányosságait. S ezek fő okát a közösségek hiányában látta. Azóta megtörtént a politikai-gazdasági rendszerváltás, ennek voltak társadalmi következményei

Emberség, bölcsesség, tisztesség és tisztelet, szakmai tudás, humor, alázat, kedvesség, hitelesség, és még sok pozitív szó, gondolat és kifejezés, amelyekkel le lehetne írni Dobos Krisztinát és munkásságát.

Azét a Dobos Krisztináét, aki az elmúlt három évtized egyik kiemelkedő oktatáspolitikusa volt, akinek pedagógusként, egyetemi oktatóként és szakmai közéleti személyiségként végzett

összeállította: Gyimesné Szekeres Ágnes

Tavaszi hérics
és kökörcsin túra
Aggtelek, március 15.

A tavaszi fáradtság egyik legjobb ellenszere a friss levegő. Elő hát a túracipőkkel! A tavasz első hírnökeit kutathatjuk fel a Baradla-barlang aggteleki Fogadóközpontjától induló túrán a Baradla-tanösvényen, és még az e vidékre jellemző régi

FAZEKAS MIHÁLY

 január 6.

A Hazai Tudósítások című folyóirat egy 207 évvel ezelőtti számában a következő híradás jelent meg: „a magyar flórának vagy inkább a Magyar füvészkönyvnek első része, mely a fű tudományra való bévezetést és a 13 elsőbb seregeket foglalja magába, már kinyomtatódott. Találtatni fog a könyv a tipográfiában és a