Új Köznevelés, 2013/10

Összeállította: Indri Gyula

KARÁCSONY

December 24-én és 25-én ünnepli a világ Jézus születését.

A Krisztus élettörténetét megörökítő négy evangélista közül Máté és Lukács emlékezett meg a nevezetes betlehemi éjszakáról, de a pontos dátumot ők sem írták meg. Hogy mégis éppen december 25-ét tartja a hagyomány Jézus születésnapjának, az nem

December
Advent • Adventi koszorút készültem vásárolni. Szebbnél szebbek voltak a virágosnál: narancssárga gömbgyertyás, szárított narancsszeletekkel, fahéjjal és kisebb termésekkel; fehér színű, kockagyertyás fehér tolldísszel és nagyobb, áttetsző gyöngyökkel; csupazöld koszorú, az illatos gyertyák tövében zöld masnival. „Hagyományos színű nincs?” – kérdeztem. „

A felnőttek számára is örömteli készülődés az advent, a kicsik életében pedig egy egészen varázslatos időszak kezdete. Takácsné Szabó Zsuzsanna intézményvezetőt arról kérdeztük, hogyan ünnepelnek a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei, alsózsolcai 2. számú Napköziotthonos Óvodában, s miként teszik igazán emlékezetessé a karácsonyt az ovisoknak.

A csend nem a hang hiánya. És nem is a beszéd ellentéte. Nem üresség, ott, ahol szó lehetne. Nem némaság a dallam helyén. A csend sokkal kevesebb és több is ennél.

Ma, amikor otthonaink, utcáink, munkahelyeink magától értetődő környezete lett a zaj, a csöndben a zajtalanságot értékeljük legjobban, mert áhítozunk a nyugalom perceire. Pedig a csend is kommunikáció. Kifejez, üzen,

Rév Líviáról évekkel ezelőtt jelentettem meg kis beszélgetőkönyvecskénket. „A jó tanár – idézte akkor Szókratészt – fölöslegessé teszi magát.” Azóta több mesterkurzusán figyelhettem meg, miként adja át tudását zeneiskolásoknak, zeneművészeti szakközepeseknek és művésznövendékeknek a „Liszt-dédunoka”, a világ egyik legelső zongoraművésze. Mérhetetlen beleélési készséggel. Minden diák fölkészültségére azonnal ráhangolódik. Éleslátó, mégsem bánt meg soha senkit. És – tegyenek eléje bármit – minden darabot új fénybe helyez, rávilágítva az értelmezés és a technika sarkalatos pontjaira. Lénye csupa muzsika, zenéje pedig színültig tele emberséggel.

Az iskolákban már a második félévben jártak, mikor az OFI kiadásában megjelent az első, magazinná formált Új Köznevelés. Azóta kicsengettek, majd be is, s mi ebben az évben utoljára küldjük el olvasóinknak az újságot. A lapot, amely a tanárokról és a tanároknak szól, tájékoztat, ötleteket ad, elgondolkodtat, szórakoztat és kikapcsol. A lapért dolgozó csapatnak – Kinga, Gergely, Ágnes,

„Az iskola nem hagyhatja magára a gyereket erkölcsi problémáival. A mai bonyolult világban, globális és országos problémák között képmutatás volna a családra hárítani a fiatalok erkölcsi nevelését” – véli Lányi András, az ELTE Társadalomtudományi Karának oktatója. Az erkölcstanoktatás szerepéről, az új Nemzeti Alaptanterv (Nat) vonatkozó részeinek kidolgozásáról és az előzményekről kérdeztük.

2013 szeptemberétől felmenő rendszerben indult el az általános iskolák első, ötödik és a hatosztályos gimnáziumok hetedik évfolyamán az erkölcstan oktatás. Mi a szerepe a tantárgynak? Hogy lehet tanítani? Erről kérdeztük Kereszty Zsuzsát, a kerettanterv egyik szakmai lektorát.

Az erkölcstan iskolai oktatásának tapasztalatairól tartott megbeszélést Hoffmann Rózsa köznevelésért felelős államtitkár az ország több pontjáról érkező pedagógusokkal.

A novemberi találkozón résztvettek közül három oktatót kérdeztünk tapasztalataikról.

A magyar párok nagy része több gyereket tervez, mint ahány valóban megszületik. A Népesedési Kerekasztal szakmai testületének tagjai azt vizsgálják, miért nem születnek meg végül ezek a kívánt gyerekek, és hogyan lehetne megoldást találni a kialakult helyzetre. Legfontosabb javaslataik között van a rugalmas munkaidő és a gyermekgondozási hálózat átalakítása, a családbarát munkahelyek és felsőoktatási intézmények támogatása is. Benkő Ágota, a kerekasztal koordinátora interjúnkban leszögezte: a pozitív intézkedések mindig hosszú távon hatnak, és a társadalom közös érdeke a népességfogyás tendenciájának csökkentése.

A Három Királyfi, Három Királylány Mozgalom 2009-ben, Dr. Kopp Mária lelkiismeretes és elkötelezett munkájának eredményeként jött létre azzal a céllal, hogy növelje a családalapítási hajlandóságot, ezzel pedig megállítsa az egyre nagyobb népességfogyást. Örökségét lánya, Skrabski Fruzsina, és Székely András, a mozgalom vezetője viszik tovább. Székely András a mozgalom céljairól, a családtervezésről és párkereső esetekről is mesélt.