Kutatás a Heves vármegyében sajátos nevelési igényűnek minősített, percepció alapján romának tekinthető iskolaköteles gyermekek számáról és arányáról (2023)

A Debreceni Ítélőtábla Pf.I.20.214/2020/10. számú II. fokú ítéletével (I. fok az Egri Törvényszék 12.P.20.166/2014/96. számú ítélete) arra kötelezte az Emberi Erőforrások Minisztériumát, hogy

„2021. január 1. napjától kezdődően öt éven keresztül minden naptári évben vizsgálja meg a Heves megyében sajátos nevelési igényűnek minősített, percepció alapján cigánynak tekinthető iskolaköteles gyermekek számát, az adott naptári évben elvégzett vizsgálat eredményét és a jogsértés megszüntetése érdekében meghozott intézkedéseit pedig a következő naptári év március 31. napjáig tegye közzé a honlapján.”

Az adatgyűjtés és adatelemzés módszertanát a megelőző évek publikációi tartalmazzák. A fentiek alapján az alábbiak állapíthatóak meg (jelezve a Debreceni Ítélőtábla (D) ítéletében hivatkozott és az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) előtt folyt Horváth és Kiss kontra Magyarország per ítéletében elhangzott állításokat és az adatok alapján arra adott válaszainkat):

Állítás: „1993-ban a speciális oktatásban a gyermekeknek legalább a 42 százaléka roma származású volt.” (D)

Válasz: Jelenleg a sajátos nevelési igényű tanulóknak 23 százaléka roma származású (a 2041 sajátos nevelési igényű tanulóból becsülten 473 tanuló).

Megjegyzés: az elmúlt év méréséhez képest 1 százalékkal magasabb adat

Állítás: „A Hazai Térségfejlesztő Rt. … 2003 decemberében Stratégiai Programot készített a Heves megyei cigány társadalom fejlődéséért, amelyben kitért arra, hogy a jogszabályi rendelkezések ellenére olyan roma gyermekek is kisegítő iskolákba, osztályokba kerültek, akikről szakmailag megnyugtató módon nem bizonyosodott be, hogy értelmi fogyatékosok. Emiatt a vizsgálattal érintett időszakban a megyében működő speciális iskolákban 80 százalék, a speciális osztályokban 98 százalék volt a romák aránya.” (D)

Válasz: Jelenleg az enyhe értelmi fogyatékos tanulók 38 százaléka roma származású (az 564 enyhe értelmi fogyatékos tanulóból becsülten 216 tanuló).

Megjegyzés: az elmúlt év méréséhez képest 5 százalékkal alacsonyabb adat.

Állítás: „Az Európa Tanács emberi jogi biztosa azonban 2006-ban megállapította, hogy a roma gyermekek 20 százalékát továbbra is speciális osztályokba irányítják, ezzel szemben a többségi gyermekeknek mindössze 2 százalék-át.” (EJEB)

Válasz: Jelenleg a roma tanulók 11 százaléka, a „többségi” tanulók 3 százaléka sajátos nevelési igényű (becsült adatok).

Megjegyzés: az elmúlt év méréséhez képest a roma tanulók vonatkozásában 5 százalékkal magasabb becsült adat tapasztalható, mely az alábbi adatközlési bizonytalanságra vezethető vissza:

• A 2021. évi és a 2022. évi adatelemzéskor a 2011. évi népszámlálás Heves vármegyei 6–23 éves kohorsz adatait vettük alapul a becslésen alapuló eredményeinknél. A 2011. évi népszámláláskor a Heves vármegyei 6–23 éves teljes kohorszban 7365-en vallották magukat roma nemzetiségűnek.
   
• A 2023. évi adatelemzéskor már a 2022. évi népszámlálás adatait vettük alapul a becslésen alapuló eredményeinknél. 2022-ben már csak 4439-en vallották magukat roma nemzetiségűnek a 6–23 éves kohorszban Heves vármegyében, mely nem reális, a roma lakosság közel 40 százalékkal való csökkenése nem alátámasztott, az erőteljesen alacsonyabb adat a roma nemzetiségi önbevallás problémáira vezethető vissza.
   
• A 2011. évi népszámlálási adatokat alapul véve a 2023. évi elemzés adatai érdemben nem térnének el a 2021. és 2022. évi elemzés adataitól.