Friss Hús Budapest Nemzetközi Rövidfilmfesztivál | Puskin Mozi
Vadiúj magyar és nemzetközi versenyblokkok mellett megújult tematikus vetítésekkel és szórakoztató szakmai eseményekkel várja az érdeklődőket a 2025-ös Friss Hús Filmfesztivál május 29. és június 4. között. Idén is számos programmal készülnek, beleértve a már fogalommá vált pitchfórumot, szakmai kerekasztal-beszélgetéseket és workshopokat.
Mindezek mellett idén is reflektorfénybe kerülnek Friss Csillagaink, akikről hamarosan lehull a lepel. Hagyományosan olyan pályakezdő fiatal színészeket választanak, akiknek munkásságára szeretnének nagyobb figyelmet irányítani. A fesztivál ideje alatt megannyi platformon találkozhatunk majd velük, többek között egy nekik dedikált vetítésen és beszélgetésen is.
További információ: https://frisshusbudapest.com
Örkény István: Tóték | Örkény Színház
Tót Lajos községi tűzoltó a kies Mátraszentannán. Háza tiszta, kertje napfényben fürdik. Ha a fia nem szolgálna az orosz fronton, Tót Lajos csak a rádióból tudná, hogy háború van. Amikor a fia parancsnoka egy szép napon megjelenik, hogy Tótéknál pihenje ki a háború megrázkódtatásait, Tót Lajos és családja mindent megtesz azért, hogy az őrnagy jól érezze magát. Mindent, ami emberileg lehetséges. De hogy mi az, ami emberileg lehetséges, ínséges időkben legalábbis nézőpont kérdése. „Ha egy kígyó (ami ritkaság) fölfalja önmagát, marad-e utána egy kígyónyi űr? És olyan erőhatalom van-e, mely egy emberrel ember voltát megetethetné? Van? Nincs? Van? Fogas kérdés!”
További információ:
https://orkenyszinhaz.hu/hu/musor/totek
Gloviczki Zoltán: A holnapután iskolája | Open Books, 2024
Az iskola az emberi kultúra megmentésének kulcsa, ez azonban nem valamilyen mechanikus megőrzés, és nem egyenlő a változatlansággal. Az alapvető kérdés az, hogy ebben a soha nem észlelt gyorsasággal változó világban milyen lehet és legyen a 21. és a 22. századi iskola, miként közelítsen pedagógus és szülő a gyerek, illetve a virtuális világ viszonyához, mit kezdjen a mesterséges intelligencia kétségtelen térhódításával, féljen tőle, vagy inkább használja.
A holnap és a holnapután iskolájának az a feladata, hogy gyermekeinket a tényleges emberi-fizikai-természeti valóságban, valós önmagukkal harmonizálva készítse fel az életre. Hogy aztán ezen a biztos talajon állva, tudatosan hívhassák segítségül – a munkától a szórakozásig, a hétköznapi élet segítő funkcióiig – a virtuális valóságot.
Csongor és Tünde | magyar animációs film, 82 perc, 2025
Csongor, a fiatal és elszánt királyfi a boldogságot keresve járja be a világot. Útja során találkozik Tündével, a tündérkirálylánnyal, akivel azonnal egymásba szeretnek. Boldogságuknak azonban vége szakad, mikor Mirigy, a gonosz boszorkány elválasztja őket egymástól. Csongor felkerekedik, hogy Tündérhonban újra egyesüljön szerelmével; az úton kalandok és próbatételek sokasága vár rá. Vörösmarty Mihály klasszikus művének feldolgozása nemcsak gyerekeknek nyújt szórakozást, hanem a felnőttek számára is igazi nosztalgikus élményt kínál a magyar animáció emblematikus alakja, a Vuk, a Szaffi és a Lúdas Matyi alkotója, Dargay Attila eredeti karakterterveinek felhasználásával.
Talált terepen – Művészeti gyakorlatok a Marcel Duchamp-díj 25 évéből | Ludwig Múzeum
A Ludwig Múzeum legújabb kiállítása a 2025-ben 25 éves jubileumát ünneplő, rangos Marcel Duchamp-díj nyerteseinek és jelöltjeinek szemszögéből kíván betekintést nyújtani a kortárs francia művészeti élet közelmúltjába. A kiemelkedő francia kortárs művészeti intézmény, a párizsi Centre Pompidou a kezdetektől fogva partnere a magánerőből elindított díjnak, melynek nagy szerepe van a francia kortárs művészet népszerűsítésében, valamint a jelölt művészek nemzetközi pályafutásának előmozdításában; az évek során az egyik szakmailag legelismertebb nemzeti művészeti díjjá nőtte ki magát globális szinten.
További információ: https://www.ludwigmuseum.hu/kiallitas/talalt-terepen-muveszeti-gyakorlatok-marcel-duchamp-dij-25-evebol
Szécsi Noémi: Jókai és a nők | Magvető Kft., 2025
Jókai Mór az első rendszeresen olvasó magyar nőnemzedékek kedvenc szerzője volt, aki a férfiírók között (talán azóta is) példátlan érdeklődéssel fordult a nők felé. A ma róla élő képet nagyrészt a nőrokonai emlékezéseiből sarjadt legendák alakították ki. Anyja, első és második felesége, unokahúgai és nevelt lányai úgy formálták az író életét, hogy közben ki is voltak szolgáltatva neki. Ennek a könyvnek ezek a nők a főszereplői, s Jókaival is a hozzájuk kötődő szerepeiben – Pulay Mária fiaként, Laborfalvi Róza és Nagy Bella férjeként, Jókay Jolán és Jókai Róza nevelőapjaként, Váli Mari nagybátyjaként – találkozunk, miközben bepillantást kapunk abba is, hogy ezek a nőalakok miként hatottak Jókai írói világára. Mit írt meg százszor, és miről nem akart tudomást venni az a férfi, aki egykor milliók tudatát formálta a műveivel? S hogyan akartak megjelenni életének főszereplői a nagy író legendájában? Szécsi Noémi az író iránti rajongással, de legendaoszlató tárgyilagossággal, nőtörténeti szempontból írta meg ezt a „Jókai-regényt”.
