Kulturális ajánló

SZÍNHÁZ

Presser–Sztevanovity: Pinokkió

Vígszínház

A Pinokkió kalandjai az egyik legtöbb nyelvre lefordított, és legnagyobb példányszámban eladott szépirodalmi mű. Több száz mozgóképes és színházi feldolgozása létezik, nem is beszélve a képregényekről, diafilmekről és rövidített kiadásokról. Azt is hihetnénk, hogy a világ egyik leghíresebb kisfiújának, pontosabban fabábújának történetét mindenki jól ismeri, de az az igazság, hogy Carlo Collodi 1883-ban megjelent regényét ma már kevesen olvassák. Mindenki a feldolgozásokra támaszkodik, pedig az eredeti mese hihetetlenül szórakoztató, fordulatos, humoros, és néhol persze kicsit ijesztő is. A most készülő új, vígszínházi változat igyekszik minél jobban megőrizni és megmutatni az eredeti mese csapongó fantáziáját, játékosságát és humorát, miközben az igazi Pinokkió-szakértőknek is szolgál majd némi meglepetéssel. Carlo Collodi Pinokkió kalandjai című meséje nyomán írta Benedek Albert, Keresztes Tamás és Kovács Krisztina, zenéjét szerezte Presser Gábor, a dalszöveget írta Sztevanovity Dusán.

KIÁLLÍTÁS

Van Gogh-kiállítás Budapesten: Egy festőzseni legendás világa

BOK Sportcsarnok

Számos világváros (Los Angeles, London, Szingapúr, Tel Aviv, Brüsszel) után idén Budapesten nyitja meg kapuit a The Immersive Experience világszínvonalú interaktív kiállítása, amely Vincent Van Gogh életébe és alkotói munkásságába enged bepillantást. A több mint 2000 négyzetméteren elrendezett kiállítás lenyűgöző fény- és hangtechnikai megoldásainak köszönhetően belülről nyerhetünk bebocsátást a művészlegenda legmeghatározóbb műveinek világába. Az immerzív vizuális utazás során a festő 8 ikonikus művében, köztük a festő arles-i hálószobáját ábrázoló, valamint a Csillagos Éj a Rhone felett című ikonikus alkotásában merülhetünk el. A kiállítás egyszerre teremt alkalmat, hogy közelebbi viszonyba kerüljünk Van Gogh művészetével, és hogy belekóstoljunk a múzeumlátogatás egy újszerű, interaktív élményébe. A kiállítás gyermekek és felnőttek számára egyaránt felejthetetlen élményt ígér!

KÖNYV

Peter Sloterdijk: Stressz és szabadság

Typotex Kiadó, 2024.

Milyen viszonyban áll egymással a stressz és a szabadság? Peter Sloterdijk német filozófus, korunk egyik legeredetibb gondolkodója meghökkentő és szokatlan módon világít rá a kapcsolatra. Szerinte a társadalmak ma stressz- és gondközösségek, amelyeket a média „izgalmi javaslatai” naponta táplálnak. Az összefüggés illusztrálására felidézi a rousseau-i modern individuumot, aki csónakjában önfeledten ringatózva éli át a „létezés érzését”, túl minden teljesítményen és kötelességen – túl a valóságon is. A szabadság e társadalmilag nem hasznosuló élményével szemben létrejött a szabadság modern elképzelése, amely a szubjektumot az objektív gondokhoz köti, és amelyet a sikerre, elismerésre és gazdagságra való törekvés jellemez. Mindez az anonim stressz nyomasztó erejével alakítja életünket, és hatékonyan akadályozza meg a kihátrálást a közös stresszvalóságból.

FILM

Még egy kört mindenkinek

dán filmdráma, 115 perc, 2020

Négy jó barát, akik gimnáziumi tanárok, letesztelnek egy elméletet. Feltevésük szerint egy csekély alkoholszint fenntartása a vérben, vagyis a folyamatos, enyhe spicces állapot jobbá teszi az életüket. A kezdeti felszabadultság azonban lassan, de megállíthatatlanul fordul át kontrollálhatatlan ivászatba.

A cannes-i díjnyertes rendező, Thomas Vinterberg filmje a 2020-as Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon debütált volna. A Még egy kört mindenkinek versenyben szerepelt az ’A’ kategóriás San Sebastian Nemzetközi Filmfesztiválon és többek között szerepel a rangos torontói seregszemle programjában is. A film főszerepében a számos nemzetközi elismeréssel büszkélkedhető, cannes-i és Európai Filmdíjas Mads Mikkelsent láthatjuk, partnerei Thomas Bo Larsen és Lars Ranthe ebben a rendkívüli filmben.

KIÁLLÍTÁS

Altamira barlangrajzai – A művészet kezdetei

Magyar Nemzeti Múzeum

2024. január 23-án új régészeti kiállítás nyílt a Magyar Nemzeti Múzeumban, amely a legismertebb festett őskőkori barlang, a spanyolországi Altamira falfestményeinek világát mutatja be. A barlangrajzok fényképei eredeti méretben tárulnak a látogatók szeme elé. A Nemzeti Régészeti Intézetben található magyar anyagnak hála, a közönség bepillantást nyerhet a mai Magyarország területének felsőpaleolitikumába is.

Az ilyen és ehhez hasonló egyedülálló leletek különös jelentőségét az adja, hogy az emberi fejlődésfolyamat egészen korai, akár 30 ezer évvel ezelőtti periódusaiba nyerhetünk általuk bepillantást. E rajzokat az emberi faj kognitív, kulturális és spirituális fejlődésének korai lenyomataiként tartjuk számon.

KIÁLLÍTÁS

Budapest – a város és hídjai

Budapest egyesítésének 150. évfordulója és a Széchenyi lánchíd felújítása alkalmából Budapest Főváros Levéltára kiállításon mutatja be a Dunát átszelő budapesti hidak történetét. A mai Budapest múltja szorosan összefonódik a Dunával, a folyamon való átkelés bonyodalmaival és lehetőségeivel, és az adottságai okán a vidéki területek felől itt összefutó utakkal.

A kiállításon ezek az összetett kapcsolatok láthatóak: a főváros terjeszkedése szükségessé tette az újabbnál újabb hidak építését. A hidak építése, lerombolása, felújítása és fenntartása fontos társadalmi-gazdasági folyamatokat indított, egyúttal a Budapestet érintő történelmi események lenyomatait is hordozza. Az új átkelőhelyek pedig visszahatottak a város arculatára, meghatározták az érintett városrészek fejlődését és a három település, Óbuda, Buda és Pest egységes fővárossá, világvárossá válását.

A kiállítás 2024. május 31-ig látogatható.