Kulturális ajánló

MÚZEUM
Zsolnay Kerámia Múzeum, Pécs

Zsolnay Miklós (1857−1922) a porcelánjairól híres pécsi család sarja 1907-ben egy szép Zsolnay-kollekciót ajándékozott Pécs városának. Tulajdonképpen ez volt a kezdet, majd 1928-ban Zsolnay Vilmos (1828−1900) keramikusművész születésének centenáriumán a család tagjai egy Zsolnay Múzeum alapítása mellett döntöttek, amely kiállításának darabjai mára már több ezret számláltak. 1948-ban az egész gyűjteményt államosították, darabjait csak 1951-től csoportosították be a Janus Pannonius Múzeum kiállításába. A szemet gyönyörködtető kerámiák mellett érdekes dokumentumok, fotók, levelek és tervek kerültek még a gyűjteménybe.

A hírneves Zsolnay kerámia múzeumában a látogató időrendi sorrendben, stílusok, valamint tervezők szerinti elrendezésben tekintheti meg a Zsolnay Porcelángyár értékes műveit. A mára kibővített kiállítóterekben meg lehet ismerkedni a Zsolnay építészeti kerámia évszázadok alatti változásaival. Zsolnay Vilmos vívmányának, a pirogránitnak köszönhetően is híressé vált a magyar szecessziós építészet. Olyan jelentős épületek homlokzatát díszítették az ő találmányával, mint Pécsett a Pécsi Nemzeti Színház és a Postapalota épülete, Budapesten is számtalan épület homlokzata kapott ilyen pompás díszítést, úgymint a Műcsarnok, a Magyar Iparművészeti Múzeum, a Parlament, a Mátyás templom, a Postatakarékpénztár vagy sok más között a budapesti Központi Vásárcsarnok. Az emeleti kiállítótermekben lehet megtekinteni a Zsolnay porcelángyár kivételes szépségű művészi termékeit, ezen a kiállításon a termékek legnagyszerűbb tervezőinek a munkásságát és technikájukat is nyomon lehet követni. A múzeum egy külön helységében, a Zsolnay-emlékszobában kaptak helyet azok az értékes ereklyék, melyek között a Zsolnay család személyes tárgyait, bútorait, fényképeit és festményeit láthatjuk.

Bővebb információ: https://shorturl.at/aivOS

KIRÁNDULÁS
Dunakanyar

Magyarországon egyetlen olyan pont van, ahonnan az egész Dunakanyar látható. Ez a pont nem más, mint a Prédikálószék teteje, mely a Pilis egyik legszebb pontja, 639 méter magasságban. A túra Dömös településről indul, és ahhoz, hogy ez a gyönyörű látkép táruljon a szemünk elé, bizony gyalogolnunk kell felfelé, akár két órán keresztül is. Ennek ellenére megéri venni a fáradságot, hiszen már útközben is olyan természeti csodákkal találkozhatunk, mint a Vadálló-kövek, melyek jól példázzák a Visegrádi-hegység sajátosságait. A Vadálló-kövek nevüket egyedi formájukról kapták, és pihenésképpen akár meg is kereshetjük a Nagytuskót, a Széles-tornyot, a Bunkót, a Függőkövet, a Felkiáltójelet és az Árpád trónját. Innen még egy bő fél óra a csúcs, a Prédikálószék azon pontja, ahonnan belátni az egész Dunakanyart. Akik nem szeretnének ilyen magasra felmászni, azoknak is rejt Dömös látnivalót, ugyanis itt található a Rám-szakadék is. A szakadék maga egy vulkáni eredetű, nagyjából észak-déli irányban futó szurdokvölgy. Összeszűkülő sziklafalai olykor merőlegesek, de vannak befelé dőlő falak is. Mélysége több helyen meghaladja a 35 métert, míg szélessége helyenként a 3 métert sem éri el. A sziklamederben állandóan csörgedezik a víz, amely hóolvadáskor és nagyobb esők idején patakká duzzadhat. A szurdokban összességében 112 méteres szintkülönbséget kell leküzdeniük a túrázóknak. Ennek ellenére nemcsak a felnőttek, hanem a gyerekek is nagyon szeretnek a Rám-szakadékban sétálni, kihívást jelent kicsiknek és nagyoknak egyaránt. Két dolog azonban mindenképp kell ehhez a sétához: túracipő vagy bakancs − és egy nagy adag elszántság, hiszen ha valaki elindul a szakadékba, leggyorsabban akkor tud kijutni onnan, ha végigmegy rajta.

KIÁLLÍTÁS
Renoir – A festő és modelljei
Szépművészeti Múzeum

A francia impresszionista és posztimpresszionista korszak jelentős művészeit bemutató kiállítás után (Monet és barátai, 2003; Van Gogh Budapesten, 2006; Cezanne és a múlt, 2012; Cezanne-tól Malevicsig, 2021) ebben az évben Renoir életművét helyezi a fókuszba a Szépművészeti Múzeum. Választásukat az indokolja, hogy 2019-ben a múzeum, egy történelmi jelentőségű gyűjteménygyarapítás révén, megvásárolta a mester Fekvő női akt (Gabrielle) című kései remekművét.

Renoirt az egyik leghíresebb impresszionista festőként tartják számon, ugyanakkor hat évtizedet felölelő, az 1860-as évek elejétől egészen 1919-ben bekövetkezett haláláig kibontakozó, gazdag és sokszínű életművének jelentős része kívül esik a mozgalom keretein. Fiatal, kezdő művészként egyike volt az új stílus megteremtőinek. 1881-es, sorsdöntő olaszországi útját követően azonban elfordult az impresszionizmus megközelítésétől és célkitűzéseitől. A szilárdabb, állandóbb kifejezési formát kereső festő nagy elődeihez, Raffaellóhoz, majd a francia rokokó mestereihez, Jean-Antoine Watteau-hoz, Jean-Honoré Fragonard-hoz, François Boucher-hez, végül Tizianóhoz és Peter Paul Rubenshez fordult útmutatásért. Évtizedeken át intenzív párbeszédet folytatott példaképeivel, új, modern hagyományt teremtve. Renoir még élete végén, a 20. század első évtizedeiben is kísérletező és megújulásra képes alkotó tudott maradni, aki páratlan festőiségével, lenyűgöző termékenységével, példaértékű kitartásával a következő generáció nagy alakjait, Pablo Picassót és Henri Matisse-t is inspirálta. A kiállítás 2023. szeptember 22. és 2024. január 7. között tekinthető meg a Szépművészeti Múzeumban.

További információ: https://shorturl.at/euxO4

KÖNYV
Fedor Vilmos: Színház a város tenyerén – 200 éves a Miskolci Nemzeti Színház
L’Harmattan Kft., 2023

„Az ország vidéki társulatai közül sehol se találtam annyi művészi lelkiismeretességre, gondosságra és olyan kiváló előadásra, mint Miskolcon.” (Móricz Zsigmond)

Ha megismerjük a miskolciakat, akkor megértjük, miért ebben a városban épült fel az ország első magyar nyelven játszó kőszínháza. Mert büszke emberek ők. Büszkévé tette őket történelmük, ami tele van tragédiával és újrakezdéssel, mert ha nem a víz vagy a tűz pusztította, akkor az ellenség tette többször földdel egyenlővé lakóhelyüket. De mindig újraépítették váro­sukat. Nem keseredtek el akkor sem, amikor a tűzvészben odaveszett sokak adományából épült színházuk. Már másnap újra kezdték építeni. Hát ilyen ez a város. És most eljött az ünnep ideje. Ünnepeljük a kétszáz éves színházat, az elsőt az országban!

FILM
A tanítványok
Színes magyar dráma, 100 perc, 1985

Bereményi Géza íróként, forgatókönyvíróként került kapcsolatba a filmkészítéssel, többek között a Megáll az idő történetét köszönhetjük neki. A rendezői bemutatkozás lehetőségét A tanítványok hozta el számára. A valós történelmi események nyomán készült alkotás a harmincas-negyvenes évekbe kalauzol, cselekménye Magyary Zoltánt (Gelley Kornél), a közigazgatás reformján dolgozó tudóst és tanítványainak körét mutatja be egy tanyáról a fővárosba érkező, tanulni vágyó fiatal (Eperjes Károly) szemszögén keresztül. Az első pillantásra talán száraznak tűnő témát a lendületes forgatókönyv és Kardos Sándor expresszív kameramunkája teszi elevenné. Eperjes mellett – aki itt kettős szerepben látható – Cserhalmi György, Básti Juli és Rajhona Ádám alakítják a fontosabb karaktereket.