Különleges freskót avattak a százéves pécsi Janus Pannonius Gimnáziumban
Méltó, sokoldalú, érzelemgazdag és színvonalas. Minden túlzás és elfogultság nélkül valamennyi jelző illene a pécsi Janus Pannonius Gimnázium centenáriumi ünnepségsorozatára, amelyet 2013. március 26–27. között rendeztek meg az intézmény épületében, valamint a Kodály Központban. A kétnapos eseménysorozatot többek között iskolatörténeti kiállítás, szobor- és freskóavatás, volt tanárok találkozója, emlékülés és gálaest tette feledhetetlenné a résztvevők számára.
ZICHY GYULA SZOBRA
Elsőként a gróf Zichy Gyula egykori pécsi püspök tiszteletére készült szobrot avatták fel. Trischler Ferenc alkotását igen feltűnő helyen, a bejárattal szemközt helyezték el. Mielőtt Udvardy György megyéspüspök felszentelte a műalkotást, Horváth István kanonok méltató beszédet tartott. Elmondta: Zichy Gyula rendkívül sokat tett a pécsi oktatás fejlesztéséért, s e kiemelkedő teljesítmények sorát gazdagítja a Pius Gimnázium megalapítása, amelyhez jelentős pénzügyi forrást is biztosított. Mivel a város akkoriban állami fenntartású tanintézményt szeretett volna létrehozni, a püspök írásban garantálta, hogy az új iskolába bárki – felekezeti hovatartozástól függetlenül – felvételizhet.
X. PIUS – JANUS PANNONIUS
Az oktatási intézmény, a gimnázium és az internátus 1912 szeptemberében kezdte meg működését a püspök által meghívott jezsuita szerzetesekkel. A X. Pius pápáról elnevezett – akkoriban még a József utcában található – gimnázium az első évben 50 tanulónak adta meg a továbbtanulás lehetőségét. Az első érettségit 1920-ban tették le a piuszista növendékek. A fejlődés ütemét jelzi, hogy 1922-ben már tíz osztályban 440 tanulót és 25 tanárt, 1930-ban 506, 1940-ben 608 tanulót találunk. Az internátus hasonló eredményekkel büszkélkedhet: ott 1918-ban 30, 1943-ban 150 tanuló lakott.
Az államosítás 1948-ban következett be, a Pius Gimnázium jogutódja a Janus Pannonius Gimnázium lett. Két év után a Pius épületéből a Mária utcába – a jelenlegi helyszínre – költözött az intézmény. A máig tartó korszak eredményeit már Ravasz Gyöngyvér, a Janus Pannonius Gimnázium történelem szakos tanárnője elevenítette fel. Az ´50-es években már vegyeskar, zenekar működött az iskolában, s olyan jeles egyéniségek tanították a diákokat, mint például Tüskés Tibor író. 1963-tól elindult a szakközépiskolai képzés gyermekfelügyelői szakon, a gimnáziumi képzés pedig francia- és ének-zenei tagozattal bővült. 1969-ben a tröszt épületével bővült az intézmény. Később a gyermekfelügyelői képzést óvónőképzés váltotta fel. A rendszerváltozásig folyamatosan és többször változott az iskola profilja, az állandó jelleg kialakítására csak a rendszerváltozás adott lehetőséget. Ekkor indult el a matematika speciális oktatása és a nyelvi tagozat, s a ´90-es években megszűnt az óvónői, majd az egészségügyi tagozat. A Janus Pannonius Gimnáziumban indították útjára Pécsett elsőként a hatosztályos gimnáziumi képzést.
SIKERES DIÁKOK
„Ott álltam az ajtóban és láttam a régi tanárainkat, a régi piuszistákat feljönni a lépcsőn. Hálás vagyok nekik ezért” – jelezte meghatottságát az ünnepségen Ritter Attila, a Janus Pannonius Gimnázium jelenlegi igazgatója. Az intézmény az országos kompetenciaméréseken a megyében – az igen erős mezőny szorongatásával – az egyik legjobb eredménnyel büszkélkedhet. Kilenc tanuló szerepel az Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny döntőjében, közülük Sipos Szabolcs (12.B) informatika tárgyból nyolcadik helyezést ért el. A gimnázium részt vesz egy olyan nemzetközi-magyar matematikaversenyben is, amelyre a városban egyedüli középiskolaként kapott meghívást, azonban rendre egy-egy más intézményben tanuló diáknak is biztosítják a részvétel lehetőségét. Vető Bálint (11.C) második lett a rangos megmérettetésben. Az iskola nagy büszkesége még Holczer András (10.B), aki tavaly két országos fizika- és egy országos matematikaversenyt nyert meg, és egy országos fizikaversenyen szerzett második helyezést. Idén beválogatták abba a csapatba, amely az Európai Uniós Természettudományos Diákolimpián második helyezést ért el fizikából.
FRESKÓAVATÁS
A centenáriumi ünnepség jeles pillanata volt a gimnázium második emeleti lépcsőfordulójában található freskó felavatása, amely a müncheni festőkamara pályázatának megvalósulásaként 2013 februárjában, 13 német festőtanuló és a pécsi Pollack Mihály Műszaki Szakközépiskola festőnövendékei közreműködésével készült el. A munkálatokat Lencsés Zsolt festőművész irányította, aki több mint húsz évet élt Olaszországban. Így nyilatkozott a részletekről:
Lencsés Zsolt festőművész beszédet mond
„A Janusban megcsodálható freskó antikmeszes eljárással készült. Ennek előnye, hogy nem kötik meg kezünket a munka során a felvakolt friss felületek, hanem a vakolat már maga is színezve van, így sokkal szebb, jobb végeredményt érhetünk el. Így lehet ötvözni a XXI. századi technológiát a régi freskók tradíciójával” – fejtette ki a művész. Ez az avatás csak egy állomása annak a programnak, amely tavaly a balassagyarmati Szent Imre Keresztény Általános Iskolában kezdődött. A cél, hogy a freskókészítés technológiájának népszerűsítésével, illetve a freskó egyetemes társadalomformáló szerepével a reneszánsz életérzést és a régi céhes pályaképet – tehát az inasból mesterré válást – közvetítsék a mai fiataloknak.
MÉLTATÁS
Március 27-én a Kodály Központban tartották a centenáriumi díszünnepséget, amelyen Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár is részt vett, aki az intézmény múltját értékelve a jelennel vont párhuzamot. Az államtitkár asszony az egykori Pius Gimnázium nevelési alapelveit méltatva megállapította: „a tudásalapú társadalom akkor hoz az egyénnek és a közösségnek boldogságot, harmóniát, ha erkölcsi alapú társadalomra épül”.
A freskóterápiával a következő számunkban részletesen is foglalkozunk.