Olvasási idő: 
8 perc
Author

Közös megegyezéssel lehet dönteni az osztályzatokról

Diákéveink nagy kérdései között szerepelt, vajon magatartásból megbukhatunk-e. Bár sokunk erre a kérdésre – szerencsére – nem kapott választ, és a kérdés is elsikkadt az évek során, azonban az továbbra is érdekes maradt, mi alapján dől el, hogy kinek milyen osztályzat jut a magatartás- és a szorgalomjegyek kiosztásakor. A Csata Utcai Általános Iskola intézményvezetőjével, Borosné Borbély Beátával beszélgettünk arról, hogyan zajlik egy osztályozó értekezlet, valamint azt is megtudtuk, hogy a magatartás- és szorgalomjegyeket nem egy bódénál osztogatják, hanem a jó osztályzatokért igazán meg kell dolgozni.

Mi történik egy osztályozó értekezleten? Kik vannak jelen rajta, illetve milyen forgatókönyv szerint zajlik az értékelés?

Iskolánkban alsó és felső tagozaton külön tartjuk az osztályozó értekezleteket. Alsó tagozaton jellemzően a tanítók, míg felső tagozaton az osztályfőnökök és a szaktanárok vannak jelen, továbbá az intézményvezető mindkét tagozaton részt vesz, s mellette jelen vannak az alsó tagozaton az alsós, felső tagozaton a felsős intézményvezető-helyettesek, valamint az osztályfőnökök.

Intézményünkben félévkor és év végén tartunk osztályozó értekezleteket. Az osztályfőnöki munkaközösség vezetője rendszeresen aktualizálja azt a beszámoló szempontsort, amely mentén az értékelések történnek.

A beszámoló során kiemelten foglalkozunk olyan statisztikai adatokkal, mint például a tanulói nemek aránya, az érkezett diákok száma, a különböző tanulási nehézségekkel küzdők száma, valamint hogy hány napközise van az intézménynek. Továbbá ebbe a szempontsorba tartozik bele a hiányzások száma vagy a nevelői és tanulmányi munka kiemelt célkitűzései, s azoknak teljesülése, illetőleg az osztályközösségi élet, a dicséretek vagy az elmarasztalások, a diákok motivációja, vagy a tehetséggondozás sikeressége. Foglalkozunk az értekezleten – a szempontok szerint – a kiemelkedő tanulókkal, akik kitűnőek lettek, és persze azokkal a tanulókkal is, akik nem teljesítették a tantervi követelményeket. A megbeszélés során minden osztályfőnök beszámol arról, hogy a szempontok szerint mely diák milyen eredményeket produkált, majd ismerteti az általa megállapítottakat, tájékoztatást ad kollégáinak, majd – amennyiben kérdés merül fel valamivel kapcsolatban – a kollégák megvitatják azt.

Milyen szempontok szerint döntik el, hogy az adott diáknak milyen magatartás- és szorgalomosztályzatot adnak?

Mindig a pedagógiai program alapján értékelünk. Alsó tagozaton a tanító nénik határozzák meg, milyen osztályzatot kapnak a gyerekek. Felső tagozaton jellemzően az osztályban tanító szaktanárok véleménye határozza meg többségében azt, hogy melyik diák milyen magatartás- és szorgalom osztályzatot kap.

A magatartás osztályozása során figyelembe vesszük a házirend előírásainak betartását: például a diák órai és a szünetekben tanúsított viselkedését, fegyelmezettségét, a hiányzásainak számát. A szorgalom értékelése során pedig megnézzük tanulmányi teljesítményét, felszerelésének teljességére, az elkészült vagy éppen elszalasztott házi feladatokra koncentrálunk, valamint a tanórai szorgalmára figyelünk, illetve a munkához való viszonyát, többletfeladatok végzését az önfejlesztéshez például a versenyeken való részvételt is figyelembe vesszük.

Amennyiben valamelyik diák esetében a szaktanárok nem értenek egyet az osztályfőnök és több szaktanár véleményével, úgy szavazás útján döntünk arról, melyik tanuló milyen osztályzatot kapjon. Különböző érvek hangozhatnak el egy ilyen megbeszélés során, hiszen ha az osztályozó értekezleten részt vevő tanárok nagy része valamiért rosszabb osztályzatot adna egy gyereknek, úgy megvédheti az osztályfőnöke, aki megoszthatja, milyen aktuális nehézségekkel küzd abban az adott pillanatban a tanuló. Különféle nehézségek határozhatják meg egy diák teljesítményét, így a lelki és családi problémákat is jellemzően az osztályozó értekezleteken vitatjuk meg a pedagógusokkal. Amennyiben a szavazás fele-fele arányban oszlik meg, úgy az osztályfőnöknek van súlyozott szavazata, gyakorlatilag olyan, mintha ő kétszer szavazna, tehát végül is az osztályfőnök szava fog dönteni minden esetben.

Mivel mint intézményvezető mindig jelen vagyok az értekezleteken, így rögtön tudunk reagálni, megoldást találni a felmerülő problémákra.

A diákokat is bevonják olykor az osztályozás lehetőségébe?

Az osztályfőnökök olyanformán vonják be a diákokat, hogy előzetesen kikérik a véleményüket, hogy ők milyen magatartás- és szorgalomjegyeket adnának maguknak. Tapasztalatunk az, hogy a diákok túlnyomó többsége általában rosszabb fényben tünteti fel magát, mint amilyen valójában, ezért az értekezletek során arra is koncentrálunk, hogy biztassuk a diákokat egy jobb érdemjeggyel, pozitív megítéléssel.

Egy értekezleten mennyire nehéz objektívnek maradni? Vannak olyan helyzetek, amikor mindenképp a tanári szubjektivitásra kell hagyatkozni?

Igyekszünk objektív módon – például a megadott szempontsort figyelembe véve – eredményre jutni, de vannak olyan helyzetek vagy tanulók, akik esetében érdemes kis mértékben a szubjektivitásra hagyatkozni. Mindig önmagához mértén mérjük a gyerek képességeit, így a magatartás és szorgalom esetében hasonlóképpen hozunk „ítéletet”.

Mennyire jellemző egy értekezlet során, hogy a tanulók lelkiállapotáról is szót váltanak, megvitatják a felmerülő kérdéseket?

Ez a kérdés nem csupán az osztályozó értekezleten van jelen. Egy tanév során a két osztályozó értekezlet mellett három negyedéves magatartás- és szorgalomértékelésről is tartunk megbeszélést, viszont azt fontos megjegyeznem, ha bármikor felmerül valamilyen probléma, akkor természetesen arról akár rögtön egyeztetünk a kollégákkal a tanáriban vagy egy kisebb megbeszélés összehívásával.

Másféle értekezleteket is összehívnak, hogy az aktuális megbeszélendő témákat ott megvitassák?

Minden hónap első hétfőjén nevelőtestületi munkaértekezletet tartunk, ahol az elmúlt hónap eseményeit értékeljük, beszéljük meg, és a következő hónap aktuális feladatait egyeztetjük. A kibővített vezetőségi értekezleten a munkaközösség-vezetők, valamint az intézményvezető-helyettesek és jómagam veszünk részt. Ezen az értekezleten jellemzően a szakmai feladatokat egyeztetjük. Minden hétfőn 9 órakor leülünk a vezetőség tagjaival, megbeszéljük azokat a momentumokat, amelyek tanulságként állnak az elmúlt héten, s egyeztetjük a következő heti feladatokat.

Van olyan eset, amikor az osztályozó értekezleten nem jutnak dűlőre, annak ellenére sem, hogy az intézményvezető is jelen van a megbeszélésen?

Szerencsére nem, hiszen az osztályfőnöknek gyakorlatilag két szavazata van, így mindenképp eldől, milyen osztályzatot kap a tanuló. Ha egyáltalán nem jutunk dűlőre egy kérdésben és az osztályfőnök sem kíván élni mindkét szavazatával, akkor javasolni szoktam, hogy még egyszer vessünk pillantást az érvekre és ellenérvekre, így a végén mindig megegyezünk.

Komolyabb viták tehát nem szoktak kialakulni?

Nem igazán. Olyan eset előfordult már, hogy egy diáknak osztályfőnöki figyelmeztetése volt, s az osztályfőnök hármasra értékelte az adott diák magatartását az első negyedéves magatartásértékeléskor. Ha azonban a második negyedéves, azaz a félévi magatartásértékelésnél az osztályfőnök úgy látja, hogy a gyerek magatartása javult, úgy jobb osztályzatot is szerezhet a tanuló. Ha mégsem értenek egyet, akkor vita alakulhat ki az osztályzat kérdésével kapcsolatban, ám ezek a viták is hamar megoldódnak. Általában szavazással döntjük el az ilyen eseteket is, ahol szintén élhet a dupla szavazatával az osztályfőnök.