Köznevelési pályaorientációs mérések az Oktatási Hivatalban

A jelenleg is tartó tanév elején, 2020 szeptembere és októbere között zajlott a nyolcadik osztályos diákok pályaválasztását és továbbtanulását megalapozó személyes tanulói kompetenciák vizsgálata. Mesélne nekünk a vizsgálat hátteréről és annak céljairól?

A kormányzat határozott szándékaként jelentős mértékben megerősítik az iskolai pályaorientációt és ennek első intézkedéseként a nemzeti köznevelési törvény módosítására is sor került.  A módosítás a nyolcadik osztályos tanulók körében kötelező jelleggel írta elő 2020 szeptemberétől a pályaorientációs vizsgálaton való részvételt. A törvénymódosítás alapja, hogy az elmúlt öt évben egyre inkább megerősödtek a pályaorientáció fontosságát hangsúlyozó szakpolitikai vélemények. Egyre többet lehet hallani a lemorzsolódás csökkentésének szükségességéről, arról, hogy mennyire fontos, hogy a tanulók megtalálják a számukra megfelelő továbbtanulási utat, hogy olyan továbbtanulási irányt válasszanak, ahol meg tudják állni a helyüket, és ennek következtében a lemorzsolódásuk is csekély lesz. Ennek szükségességét felismerve fogadta el az Ország­gyűlés a benyújtott törvényjavaslatot.

A törvényi szabályozás következményeképpen a 2020/21-es tanévben kísérleti jelleggel már végre kellett hajtani a nyolcadik évfolyamosok esetében a vizsgálatot. A tanév rendjéről szóló rendeletben a vizsgálat idejét a 2020. év őszi időszakában, szeptember 21-től október 12-ig határozták meg, azt az Oktatási Hivatal készítette elő és bonyolította le. A mérés célja a tájékoztatás, a támogatás. Részben a tanulóknak tart egy tükröt arról, hogy milyennek látják saját magukat, másrészt pedig – az önértékelésük eredményeképpen – egy ágazati ajánlást is kapnak a kitöltő tanulók arról, hogy milyen továbbtanulási irányokba érdemes elindulniuk a visszajelzés alapján. Cél volt az is, hogy ezen túlmenően ismereteket, információkat adjunk, hiszen az eszköznek az Oktatási Hivatal által üzemeltetett visszajelző felületén keresztül el lehetett jutni pályaleírásokhoz, képzési helyek megismeréséhez, ezért nemcsak a tanulók számára lehetett ez fontos, hanem a szülők és a pedagógusok számára is. Reményeink szerint azt is felismerhette valaki, ha pályaválasztási szakemberhez kell fordulnia, aki segíthet neki ebben a fontos élethelyzetben.

Voltak előzményei az Országos pályaorientációs vizsgálatnak Magyarországon? Milyen felismerések, előfeltevések hívták életre az OPM-et?

Ilyen átfogó, egy egész korosztályra kialakított vizsgálat nem zajlott még. Természetesen volt, és van is lehetőség többféle pályaorientációs mérőeszköz kipróbálására, hiszen különböző portálokon most is elérhetőek olyan önismeretre alapozó, érdeklődést, személyes tulajdonságokat vizsgáló kérdőívek, amelyek valamiféle segítséget jelenthetnek a pályaválasztás előkészítésében, a pályaorientációban, mivel a megalapozott pályaválasztás egy hosszú pályaorientációs folyamat eredménye lehet csak. Több mérőeszköz áll a szakemberek rendelkezésére. A hozzájuk forduló gyerekeket kipróbált és bemért mérőeszközökkel már régebben is vizsgálták. Az iskolákban a pályaorientációval foglalkozó pedagógusok is használnak esetenként mérőeszközöket, de ezek leginkább nem átfogó, nem országos rendszerben működő vizsgálatok.

Milyen módszerrel zajlott az Országos pályaorientációs vizsgálat (OPM)? Akadtak a koronavírus-járvány hatásai által okozott nehézségek a vizsgálat során?

Amikor elindult az OPM tervezése, még senki nem gondolta, hogy egy világjárvány közepette kell megtartanunk a vizsgálatot. Ettől függetlenül már régóta úgy gondoltuk, hogy ezeket a méréseket webes felületeken kell lebonyolítani. Ennek a törekvésnek a fontosságát felerősítette a koronavírus-járvány, de nem ez a helyzet alakította át a vizsgálat módszerét. Azt gondoltuk, hogy ez az ősz közepi időszak megfelelő ahhoz, hogy az év eleji tanévkezdési terheken már minden tanuló túlessen, ugyanakkor még időben van ahhoz, hogy az október-novemberi, pályaválasztást segítő információs rendezvények előtt a gyerekek már átfogóbb képet kapjanak magukról. A célunk egy olyan mérőeszköz kifejlesztése volt, amit akár iskolai keretek között, akár pedig otthon is ki lehet tölteni. Ez az aspektus a járványhelyzet miatt különösen fontossá vált.

A mérőeszköz kitöltésének hosszát szándékosan szabtuk a tanórák hosszához. Egyszerű, könnyen értelmezhető, minden tanuló számára világos kérdéseket, szempontokat fogalmaztunk meg az önértékeléshez. A kérdések összeállításában, a mérőeszközök kifejlesztésében, a pályaválasztásban, pályatanácsadásban kompetens, nagy tapasztalattal és kellő háttérismerettel rendelkező kollégák vettek részt. Ezen kívül természetesen felhasználtuk az eddigi mérési tapasztalatokat is. Nyolcvanhat kérdésre kellett válaszolniuk a tanulóknak, három fokozatú skálán. Két területre fókuszált a mérőeszköz: az érdeklődés és a saját képességek, kompetenciák feltérképezésére. A kérdéssort úgy próbáltuk összeállítani, hogy az arra adott válaszok alapján visszajelzést kaphassanak a tanulók a hozzájuk leginkább illő középfokú továbbtanulási irányokról, beleértve a szakképzést, a gimnáziumi, a szakgimnáziumi továbbtanulási irányokat és az orientációs osztályok ajánlását is.

Milyen kérdésekre kellett válaszolniuk a kérdőívet kitöltő diákoknak?

Vonatkoztak kérdések arra, hogy inkább egyedül, vagy inkább csapatban dolgozik-e az illető. Inkább a természetben, vagy inkább zárt helyen dolgozik? Szívesen végez fizikai tevékenységet, vagy inkább szellemi munkában leli az örömét? Szívesen old-e meg rejtvényeket, logikai feladatokat? Jellemző-e, hogy a rajzait, alkotásait megdicsérik? Érdekli-e az informatika, illetve szívesen szerel-e? Szeret-e a kitöltő idősekkel vagy kisgyerekekkel foglalkozni? Milyen a viszonya az élővilággal? Hogyan tudja beosztani az idejét? Mennyire fogad el döntéseket? Mennyire önálló? A mérőeszköz kérdései sok – a pályaválasztás kapcsán fontos – szempontból vizsgálták a gyerekeket.

A vizsgálatot a kitöltésre jogosult diákok több mint 95%-a elvégezte. Milyen eredménnyel „vizsgázott” az OPM?

A magas kitöltöttség abból is következik, hogy a vizsgálat kötelező volt a nyolcadikosok számára. Magában a mérésben több mint 2400 intézmény, több mint 2600 telephellyel vett részt. Majdnem kilencvenezer tanuló volt, aki az osztálylétszámok alapján jogosult volt a kitöltésre. Ebből gyakorlatilag minden olyan tanuló kitöltötte, akinek ki kellett töltenie, de az SNI-s és a különböző tanulási nehézséggel küzdő tanulók számára természetesen lehetőség volt arra, hogy ne töltsék ki a kérdőíveket. Elenyésző volt azok száma, akik valami egyéb ok miatt maradtak ki. Nagyon megbízhatóan működött a mérés mögött álló informatikai rendszer is.

Nem vagyok arra hivatott, hogy a mérőeszköz sorsát eldöntsem, de megítélésem szerint összességében jól vizsgázott az eszköz. Kaptunk szakmai kérdéseket és észrevételeket, melyeken a fejlesztők elgondolkodtak, valamint végeztek háttérelemzéseket, amelyek alapján a szükséges finomítások is elvégezhetők. A mérőeszköznek komoly szakmai háttere van, nagy mérési tapasztalattal rendelkező kollégák fejlesztették ki, ennek is köszönhető, hogy a néhány szakmai észrevétel ellenére is elfogadott volt ez a mérőeszköz. Mi kezdetektől azt hangsúlyozzuk, hogy a visszajelzések helyes értelmezése nagyon fontos, hiszen ez egy tájékoztató visszajelzés arról, hogy milyennek ítéljük meg magunkat. A gyerekek az önértékelésük alapján kaptak visszajelzést, amelynek célja a továbbtanulási lehetőségek ajánlása mellett az önismeret elmélyítése, az elgondolkodásra, a további információszerzésre való ösztönzés. Ha a visszajelzéseket így értelmezzük, akkor azok segítették a tanulókat további döntéseik meghozatalában. Ha ez az eszköz lesz a későbbiekben is a nyolcadikosok pályaorientációs mérőeszköze, akkor a mostani vizsgálat során kapott visszajelzéseket vissza kell forgatni a mérőeszközbe. Nem egy és nem két mérés kell még ahhoz, hogy ez valóban mindenki számára, kompromisszumok nélkül elfogadható támogatóeszköz legyen.

Igaz, a mérést még csak első alkalommal végezték el, de lehet bármilyen rendszerszintű megállapítást tenni a nyolcadik osztályos fiatalok pályaorientációs attitűdjeit illetően?

Az anonimitás fontos szempont volt az eszközzel szemben, ezért annak a tényén kívül, hogy valaki kitöltötte a kérdőívet, nem tároltunk adatokat a gyerekekről, de természetesen az adathalmaz alapján általános tendenciákat meg lehetett fogalmazni, és ennek alapján kirajzolható néhány érdekes dolog. A fiúk az együttműködési, kommunikációs kompetenciájukat tartották a legjobbnak, az olvasás, szövegértési kompetenciájukat is jónak értékelték, hasonlóan a kézügyesség, térlátás kompetenciáikhoz. A lányok az olvasás, szövegértési területen tartották magukat a legjobbnak. Ők is a kommunikációs, együttműködési képességeket tartották még jónak, illetve náluk az emlékezet, a tanulás, a figyelem került a harmadik helyre. A lányoknál a műszaki érzék, a fiúknál pedig érdekes módon a fizikai erőnlét volt a legkevésbé jónak tartott terület. Az érdeklődési területek vizsgálatánál a fiúk esetében inkább az elemző és tárgyias típusú érdeklődés, a lányoknál inkább a közösségi és vállalkozói típusú érdeklődés volt a jellemzőbb. A pályaorientáció fontosságára hívja fel a figyelmet, hogy volt lehetőség „nem tudom eldönteni” választ adni. Ez mind a lányok, mind a fiúk körében, függetlenül attól, hogy milyen településtípuson lakik a kitöltő, elég magas volt. Ez felhívja a figyelmet arra, hogy segítségre van szükségük a gyerekeknek az önismeretük fejlesztése téren is. Ez összhangban van azzal is, hogy a visszajelző lapon kapott ágazati ajánlásban viszonylag nagy arányban jelent meg az orientációs osztálytípus. Ezek a tapasztalatok azt sugallják, hogy nagy a bizonytalanság még ebben az életkorban a pályaválasztás, a képzésválasztás területén.

Ezzel párhuzamosan fejlesztenek egy pályaorientációs mérő- és támogatóeszközt (POM) is. Ez hogyan tudja segíteni a pályaválasztást?

Ez az EFOP-3.2.13 európai uniós projekt keretében zajló pályaorientációs módszertani fejlesztés, a POM, amely most már egyre szélesebb körben kezd ismertséget szerezni magának és egyre több funkciója elérhető. A célja, hogy két korosztály – az általános iskola 7–8. évfolyamos és a középiskolák 10–13. évfolyamos tanulói számára nyújtson segítséget a pályaorientációs döntéseik meghozatalában. Ez is egy webalapú mérőeszköz, ami mögött hosszú fejlesztési folyamat és háttérkutatás áll. Az egyértelmű célok közé tartozik az önismeret fejlesztése, a pályaorientáció támogatása és az információnyújtás. A mérőeszköz sokkal összetettebb, mint az OPM. Több területet mér: személyes tulajdonságokat, érdeklődést, kompetenciát és külön feladatsor méri a matematikai, természettudományi, műszaki és informatikai területek, vagyis az MTMI iránti érdeklődést, éppen ezért a kitöltése is hosszabb időt vesz igénybe. Iskolai és otthoni környezetben is elérhető és kitölthető lesz, és ez az eszköz grafikus és szöveges visszajelzést is ad a kitöltőknek.

A mérőeszköz bonyolult matematikai számítások alapján állítja össze a kitöltő személy komplex profilját, amihez konkrét szakmákat is tud ajánlani. Ez is megkülönbözteti az OPM-től, amely ágazati szintű ajánlásokat adott. A POM rendszer azt is lehetővé teszi, hogy a komplex profil birtokában bárki bármelyik szakmával összevethesse a saját profilját. Az önértékelésen alapuló kérdések mellett az MTMI területen feladatokat kell megoldani, de egy algoritmus segítségével ennek eredményei is összekapcsolódnak a többi területével. Így jön létre az a komplex profil, ami alapján a kitöltő ajánlást kap, illetve megnézheti azt is, hogy bizonyos szakmák hogyan viszonyulnak az ő jelenlegi profiljához. A mérőeszköznek van egy önismeretfejlesztő funkciója is: a kitöltés természetesen anonim, de a kitöltő meghívhat külső személyeket is, akik bizonyos szempontok alapján jellemezhetik kitöltőt, ami így összevethető lesz az önértékelés eredményével.

Milyen további feladatok és teljesítendő célok szerepelnek a projekt célkitűzései között?

Ugyan a projektet május környékén tervezzük lezárni, de a POM egy nagyon érzékeny mérőeszköz, ezért még nagyon sok próbamérést kell elvégeznünk. Nagyon fontos, hogy minél többen kipróbálják és véleményt mondjanak róla. A pedagógusok és diákjaik továbbképzések keretében próbálhatják ki a mérőeszközt, a projekt eredménye pedig májust követően lesz teljesen nyilvános. Ez egy olyan eszköz, amit folyamatosan naprakészen kell tartani, hiszen változnak a gyerekek, és változik a munka világa is. Végezetül szeretném leszögezni, hogy egyik eszköz sem ad kész megoldást a tanulónak, a szülőnek. Ezek egy adott pillanatban, a tanulók által önmagukról kiállított kép alapján megfogalmazott javaslatokkal segítenek, ami abban nagyon hasznos lehet, hogy gondolkodásra ösztönözzön mindenkit. A mérés során megfogalmazott javaslatok hatására el lehet indulni azon az úton, hogy az egyén olyan pályát, iskolát válasszon magának, amit örömmel végez és amiben sikereket tud elérni.