Olvasási idő: 
16 perc

Kooperatív munkaközösségek Budaörsön

A Budaörsi Csillagfürt Óvodában nem egy, hanem négy munkaközösség is van. Éves tervet készítenek, félévi beszámolókat tartanak, és van, hogy csak egy spontán jött ötlet mentén valósítanak meg programokat. A gyerekek érdekeit szem előtt tartva, szakmailag folyamatosan megújulva, közel húsz éve működtetnek munkaközösségeket. Christmanné Dudás Diánával, az Egészséges életmód Munkaközösség vezetőjével, és Kovácsné Kóródi Zsuzsával, a Városi Gyógytestnevelés és Mozgásfejlesztés Munkaközösség vezetőjével beszélgettünk arról, ők hogyan vezetik a munkaközösségeiket, és hogyan dolgoznak együtt az óvodában és a városi rendezvényeken.

Interjú Christmanné Dudás Diánával, az Egészséges életmód Munkaközösség vezetőjével

Mit jelent egy óvodában az, hogy munkaközösség? Mi a munkaközösség-vezető feladata?

A munkaközösségek alapvetően a gyerekek érdeklődése köré szerveződnek, a feladatmeghatározásuk is ehhez igazodik, illetve fontos az is, hogy egy óvónőnek melyek az érdeklődési körei, mert ezek alapján alakítják ki a munkaközösségeket az óvodában. A munkaközösség-vezetőnek az a feladata, hogy az adott munkaközösséget összetartsa, a munkacsoport tagjainak munkáját koordinálja, kiossza a feladatokat. Ő írja meg a munkacsoport éves tervét is – természetesen a többi óvónővel egyeztetve – év elején, év végén pedig az értékelést, valamint félévkor is számot ad a munkaközösség elvégzett munkájáról. Az, hogy mi kerül az éves tervbe, nagyban összefügg az óvoda pedagógiai programjával és az intézmény éves tervével. Ezek mellett a munkaközösség-vezető feladata az is, hogy folyamatosan képezze magát a saját területén.

Ki lehet munkaközösség-vezető, milyen gyakran és ki jelöli őket?

Gyakorlatilag bármelyik óvónő lehet munkaközösség-vezető, aki ezt elvállalja. Alapvetően a kollektíva dönti el, hogy ki kapja ezt a feladatot, oly módon, hogy javaslatot tesz, kit szeretne vezetőnek, majd az adott ember eldönti, hogy vállalja-e a megbízást. Én pontosan tizedik éve vagyok munkaközösség-vezető. Most az Egészséges életmód Munkaközösség vezetője vagyok, de korábban más munkacsoportokat is vezettem.

Hány pedagógus van ebben a munkaközösségben? Milyen gyakran tartanak megbeszéléseket?

Öten vagyunk ebben a munkaközösségben, mi vagyunk a felelősök az egészséges életmód témakörhöz kapcsolódó feladatokért, de a megvalósításba minden óvónő bekapcsolódik. A megbeszélések gyakorisága változó, év elején és év végén mindenképp tartunk egy-egy megbeszélést, a többi tanácskozást rendszerint a tervezett programok előtt szoktuk megtartani, de gyakran előfordul az is, hogy utána is összeülünk a tapasztalatokat átbeszélni. Arra is szokott példa lenni, hogy óvodán kívül, teljesen más témában találkozunk, ott valahogy az óvodáról kezdünk el beszélgetni és támad egy jó ötletünk, amelyet aztán megvalósítunk.

Mi a feladata Önnek, mint az Egészséges életmód Munkaközösség vezetőjének az óvodában, és hogyan történik a feladatok kiosztása a munkaközösségen belül?

Minden év elején első lépésként megbeszéljük, hogy a vezető és a tagok vállalják-e a következő évben is a munkaközösségi feladatokat, részt szeretnének-e venni benne továbbra is. Ezután megbeszéljük a munkaközösség céljait, feladatait és a programokat, melyeket az adott évben meg szeretnénk valósítani. Kiemelném, hogy a mi munkaközösségünk annyira összeszokott és rugalmas, hogy több olyan spontán programot is megvalósítunk év közben, ami az éves tervbe nem volt betervezve. A tavalyi évhez hasonlóan idén is több futamot szerveztünk a gyerekek számára. Ezek a futamok az óvodai programokhoz és a csoportok projektjeihez kapcsolódtak, és mozgásos, élményközpontú, interaktív játékokat, feladatokat jelentettek. Idén a gyerekek kedvence a Csillag futam volt, amely során űrhajóval „bejártuk” a Naprendszert, természetesen mozgásba ágyazva. Az egyik gyerek ezt a feladatot így fogalmazta meg: „Meteorzáport csináltunk labdával, és vigyázni kellett, hogy ne essen ránk”, egy másik óvodás pedig ezt mondta: „A Szaturnusz gyűrűjéből köveket szedtünk, és sokat űrhajóztunk, és még a Holdon is ugráltunk.” A Csillag futam mellet tartottunk még Nemzeti vágtát március 15-éhez kapcsolódóan, Mikulás futammal vártuk a Mikulás érkezését, az udvari környezetben pedig egy Hógolyó futamot is terveztünk.

Feladatom még a már említett féléves értekezleten az addig elért céljainkat értékelni a kollektíva előtt, majd ez alapján megvalósítani a következő félév munkáját. A féléves értekezlet után van, hogy az éves tervet kiegészítjük, módosítjuk, mint ahogy idén is tettük; az eredeti tervben a kollégáknak terveztünk Karácsonyi futamot, de mivel többen betegek voltak akkor, végül húsvéti Nyuszi futam lett belőle.

A feladatok kiosztásakor mindig megnevezünk egy felelőst az adott programhoz, de a munkacsoport együtt valósítja azt meg. Az adott program előtt tájékoztatjuk a kollektívát is, hogy például lesz egy Sportnap a következő félévben, így ők ehhez hozzá tudnak szólni, be tudnak kapcsolódni a szervezésbe. A gyerekek minden programelem végén kapnak egy kis ajándékot vagy oklevelet, ezek előkészítése, beszerzése, koordinálása is a munkaközösség vezetőjének a feladata.

Vannak olyan programok, ünnepek az óvodában, melyek megrendezése az Egészséges életmód Munkaközösség feladata?

Minden évben vannak állandó programok egy-egy ünnephez, témahéthez kapcsolódóan. Ilyen állandó program például a Zsiráf kupa, amely egy városi rendezvény, egy focitorna. Ezen a programon minden évben részt vesz a mi óvodánk is. Ezt a programot a mi feladatunk lebonyolítani; szólni az óvónőknek, szülőknek, elvinni a gyerekeket az eseményre, majd hazahozni őket. Ugyanilyen állandó program a már említett Sportnap, melynek különlegessége, hogy ez igazából egy családi sportnap, ilyenkor a szülők is bejöhetnek az óvodába, ők is versengenek. De vannak témahetek is, mint az Egészséghét, amelynek része a Kézmosás világnapja, illetve valami mozgásos tevékenység, és ezen a héten jönnek külsős előadók is, mint a Teddy Doktorok és a fogorvos. A Teddy Doktorok valójában orvostanhallgatók, akik egy program keretében látogatnak el óvodákba azért, hogy játékos formában megismertessék a gyerekekkel az orvosi vizsgálatok mikéntjeit, miközben ők maguk megtanulnak bánni a kisgyerekekkel, a fogorvos pedig a szájhigiénével kapcsolatos információkat osztja meg a nagyobb ovisokkal.

Mindezek mellett a mi munkaközösségünk igazán spontán is tud lenni. Gyakran előfordul, hogy bekapcsolódunk más munkaközösség programjába is egy-egy ötlettel. A Föld napjára is kitaláltunk egy futamot, hasonlóan a Márton-napon megvalósított Liba futamhoz, vagy az Űrfutamhoz, amely szintén nem volt betervezve, csak annak apropóján valósult meg, hogy a Planetárium eljött az óvodába előadást tartani. Az elmúlt tíz évben soha nem volt ugyanaz a program, mindig igyekszünk színesíteni, változatos feladatokat összeállítani. Habár minden évben vannak fix programok, az azokkal járó feladatok mindig mások. Ez a mi munkánkat is színesíti és a gyerekeknek is változatosságot jelent.


Interjú Kovácsné Kóródi Zsuzsával, a Városi Gyógytestnevelés és Mozgásfejlesztés Munkaközösség vezetőjével

Milyen jogszabályok mentén működnek a munkaközösségek egy óvodában? Milyen munkaközösségek működnek jelenleg a Budaörsi Csillagfürt Óvodában?

A szakmai munkaközösségeket a nemzeti köznevelésről szóló törvény szabályozza. Ez alapján egy nevelési-oktatási intézményben legalább öt pedagógus, legfeljebb tíz munkaközösséget hozhat létre. Mi ezzel a lehetőséggel éltünk is, így a Csillagfürt Óvodában van Egészséges életmód Munkaközösség, Környezeti munkaközösség, Művészeti munkaközösség, és van Önértékelés munkaközösség is. Ezeknek a munkacsoportoknak a munkájába bevonjuk a dajka néniket és a gondnok bácsit is.

Milyen az együttműködés óvodán belül a munkaközösségek között?

A munkaközösségek a programjaikat rendszeresen egyeztetik, hiszen fontos, hogy ne egy hónapban valósuljon meg minden megtervezett programelem. Először leülnek a munkaközösség-vezetők és megbeszélik, hogy ki mikor, milyen programot szeretne megvalósítani, majd az általuk összeállított éves terv az óvodavezetőhöz kerül. Az óvodában vannak évente ismétlődő programok, mint a Föld napja, Mikulás, Víz világnapja, melyek megvalósulásáért egy-egy munkaközösség a felelős, de fontosnak tartjuk a komplexitást, tehát hogy mindenki tegye hozzá a saját részét, minden pedagógus kapcsolódjon be a munkába. Nincsenek élesen elválasztva a feladatok, gyakran ötletelünk közösen is.

A Városi Gyógytestnevelés és Mozgásfejlesztés Munkaközösség milyen feladatokat lát el és a munkája hogyan kapcsolódik az óvodai Egészséges életmód Munkaközösség munkájához?

Itt Budaörsön nagyon jó szakmai munka folyik nemcsak az óvodákon belül, hanem az óvodák között is. Én utazó gyógytestnevelőként több óvodába járok. A hasonló szakterületen dolgozó gyógytestnevelők alkotják a Városi Gyógytestnevelés és Mozgásfejlesztés Munkaközösséget. Ez a munkaközösség teljesen más, mint az óvodai munkaközösség. Munkaközösség-vezetőként én városi feladatokat látok el azzal a céllal, hogy összefogjam a város óvodáiban dolgozó gyógytestnevelőket és koordináljam a mozgásfejlesztést az óvodákban. Ez gyakran nem egyszerű feladat, hiszen 11 óvodának a csoportjait, a gyermekeit, a tornatermi lehetőségeit kell összefésülni. Emellett feladatunk a gyerekek szűrése is év elején mozgatószervrendszeri és mozgásfejlettségi szempontból. Az eredmények alapján alakítjuk ki a csoportokat, akiknek aztán az év során foglalkozásokat tartunk. A mi munkánk annyiban más, mint mondjuk egy fejlesztőpedagógus munkája, hogy mi csoportban dolgozunk a gyerekekkel és általános mozgásfejlesztést végzünk, így mindenki megkapja a lehetőséget, hogy úgy kerüljön általános iskolába, hogy iskolaérett a mozgása.

Én egyébként a Városi Gyógytestnevelés és Mozgásfejlesztés Munkaközösség vezetője vagyok és emellett a Csillagfürt Óvoda Egészséges életmód Munkaközösség tagja is, ami azt jelenti, hogy az óvodai munkaközösség feladataiban is részt veszek. De itt Budaörsön nemcsak a gyógytestnevelőknek van munkaközössége, hanem a fejlesztőpedagógusoknak, pszichológusoknak, a német nemzetiségi pedagógusoknak is. Ezeknek is az a célja, hogy az óvodák közötti kapcsolatokat biztosítsák.

Hány óvónő a tagja ennek a munkaközösségnek? Hogyan kapcsolódik ez a munkacsoport a város programjaihoz, hétköznapjaihoz?

A Városi Gyógytestnevelés és Mozgásfejlesztés Munkaközösségnek jelenleg 3 gyógytestnevelő a tagja, és az a fő célja, hogy a város óvodáit gyógytestnevelés szempontjából ellássa, tehát mindegyik óvodában legyen gyógytestnevelés. Emellett létezik a Budaörsi Mozgás Munkaközösség is, amelynek az óvodai Egészséges életmód Munkaközösség és a gyógytestnevelők is a tagjai, és amelynek Pappné Gazdag Zsuzsanna a vezetője. Ennek a munkacsoportnak a legfőbb célja a tudásátadás, ismeretterjesztés, tudásmegosztás, bemutató foglalkozások szervezése. Az élményalapú testnevelést szeretnék népszerűsíteni ezzel az óvodákban – és remélhetőleg később majd az iskolákban is. Évente négy ilyen bemutató foglalkozás van, melyeket vagy óvónők vagy gyógytestnevelők tartanak. Ezeken bárki részt vehet, mert olyan, mint egy jógyakorlat, egy tudásmegosztás, hiszen az az óvónő, aki részt vesz a bemutató foglalkozáson, a látottakat, a tapasztalatait tovább tudja adni a kollégáinak. Legutóbb pont a mi óvodánkban volt élménytestnevelést bemutató tornafoglalkozás, ahol eszközként csipesz és zokni segítségével tartottunk bemutatót. Valamint ennek a munkaközösségnek egy állandó programja a minden évben megrendezett Mozgásfesztivál, ennek pedig az a célja, hogy azok a gyerekek is megismerkedjenek az élményalapú testneveléssel, akik a hétköznapokban az intézményükben nem találkoznak vele.

Az óvodások lételeme a mozgás, és az élménytestnevelés pont arról szól, hogy a játékba építjük bele a gyerekek mozgásfejlesztését, és ezt a kicsik imádják. Ez egy teljesen más szemlélet, ami nem csak a rendgyakorlatokról szól, nem csak az történik, hogy körbe futnak és tapsra leguggolnak. Ez más szemléletet igényel a pedagógusoktól is. Ez a módszer egy kapcsolódási lehetőség a munkaközösségek között.

Van esetleg olyan különleges tornaszere, eszköze, melyet az élménytestneveléshez használ és jógyakorlatként szolgálhat másoknak?

Igen, van, Böbszi. 2022. augusztus végén az egyik budaörsi szelektív hulladéklerakóban elhelyezett textiles zsák tetején kucorgott kidobva egy nagy méretű puha plüsskutya, amelyik olyan esdeklő tekintettel nézett rám, hogy felkaptam, hazavittem, kimostam, fertőtlenítettem – mindezt azzal a szándékkal, hogy beviszem az óvodába. Persze kiplakátoltam a helyszínen, hogy nálam tartózkodik, arra az esetre, ha véletlenül felejtődött volna ott, de senki nem jött érte. Elkötelezett állatvédőként azt a lehetőséget láttam meg benne, hogy sorsával, történetével érzékenyíteni tudom a gyerekeket a kidobott, otthontalan állatok sorsára, felhívhatom figyelmüket az állattartás felelősségeire. Böbszi beköltözött a tornaterembe és a gyerekek szívébe, ő lett a mi kedvencünk, a terápiás kutyusunk, hiszen bármikor meg lehet simogatni, hozzá lehet bújni, lehet vele jókat játszani, de sokszor beszélünk arról is, hogy vajon mit gondolhat egyes dolgokról, esetekről. Segítségével a gyerekek külső szemlélőként tekinthetnek egy-egy helyzetre, így Böbszi gyakran segít megoldani mondjuk egy konfliktushelyzetet is. Játszunk vele, de nem játéknak tekintjük, vigyázunk rá, ahogyan egy élő állattal is tennénk. Szerves része lett tornatermi életünknek, és vele egy nagyon hasznos elemmel bővült az én pedagógiai eszköztáram is.